"A nem fémes meteoritok viszonylag fiatalok" Nem igazán értem, az anyag itt van a naprendszer keletkezése óta legyen az fém vagy ásvány, a naprendszer kialakulása milliárd éves, az aszteroida öv is ebbe a nagyságrendbe tehető. Egyre ritkuló kinetikus jellegű ütközések persze vannak, de ennek mi köze a kozmikus sugárzás okozta porladáshoz?
"Aluminim fólia akkor nem jó?" Felőlem jó, csak valós számokra extrapoláld az elméleted. Mivel ez egy preparált kísérlet amit úgy állítottak össze hogy a maximális hatást érjenek el: The selected value is determined by the requirement to shorten laboratory time as much as possible to reach the number of incident protons which corresponds to the physical situation under study. It has been found that kinetic energy of 70 keV is a threshold below which the blisters populate aluminium surfaces at room temperature.16 For higher energies, an annealing procedure is necessary since the deposited hydrogen atoms are located too deep below the sample surface. Ráadásul a megmelkedő hőmérséklet arra készteti a hidrogént hogy távozzon, és mint tudjuk a napnak is van ilyen hatása... Exposing metals to the flux of protons at elevated temperatures leads to a continuous loss of hydrogen due to diffusion processes. Therefore, longer exposure times are required to reach the same hydrogen content within the metal structures compared to the first test scenario.
"Az, hogy mennyi volt a vas abban a felhőben, amiből a Naprendszer is kialakult egy nagy ? Hogy változnak, vagy hogy változnak az elemek arányai egy már kialakult rendszerben megint csak egy ?." Kb. ugyanannyi vas volt mint most, csak a forró ködben még olvadt állapotban, ez került a bolygó kezdemények magjába. A mi napunk nem elég nagy ahhoz hogy vas atomokat szintetizáljon. A sugárzás pedig nem egy akkora gyártó/bomlasztó faktor hogy a kiinduláshoz képest jelentős változásokat tudjon eszközölni. Az arányok szignifikáns megváltoztatására igazándiból csak a nap képes a periódusos rendszer elejével. Ez azért releváns mert te egy olyan bomlasztó erőt vizionálsz ami a kozmosz fejlődése szempontjából sem elhanyagolható, a valós univerzumban viszont ezt nem látjuk ennyire szignifikáns hatásnak, persze van nagy energiájú kozmikus sugárzás, de egy naprendszer barionos anyagát az atomok dominálják, a szabad protonok energiasűrűsége ehhez képes elhanyagolható, kicsivel pedig nem tudsz sokat pusztítani.
"Az űr a te elképzelésed szerint úgy hat rájuk hogy mára már nem létezhetnek csak vaspor formájában. Az hogy léteznek önmagában ellentmond az elméletednek." Nem feltétlenül így van. A nem fémes meteoritok viszonylag fiatalok, a fémesek idősebbek, de azok is pár 100 millió évesek. Értelem szerűen egy kicsi meteor akár el is tünhet egy nagyobb csak átalakul, kopik, erodálódik az idők során. Mert a gravitáció, az elektrosztikus, vagy más másodlagos erők összetartják, még por alakban is. A felkeresett üstöskösök, aszteroidák jelentős mennyiségű port tartalmaznak. Hogy ennek mi a története azt nem tudjuk. De nekem úgy tűnik, hogy nem csak olyan folyamat van, hogy a por összeáll nagyobb testekké, hanem hogy a nagyobb testek is felaprózódhatnak, elporladnak.
"...ha azt mondod hogy emögé tettél valami koherens koncepciót az nincs így." Nyilván nincs ilyen, hiszen az emberi civilizáció végével, meg azzal, hogy mi történik a maradványokkal kb a fórumokon kívül szinte senki nem foglalkozik. Tudományosan biztos nem. Mondjuk van egy tök szép könyvem, hogy milyen lesz az élővilág az ember eltűnése után, de ez sem igazán tudományos, bár abból indul ki, hogy melyek azok az emlősök, amelyek az emeber okozta fajpusztulást valszeg túlélik.
"Megértettem volna ha elmondod hogy 1cm3 vas hány atomot tartalmaz, ezt hány darab proton találja el, milyen energiával, mennyi akad el bennük és keletkezik hidrogén, mennyi hidrogén porlaszt szét egy ekkora vasdarabot. " Aluminim fólia akkor nem jó? Csak mert arró volt gyakorlati kísérlet, meg az eredményeket összefoglaló táblázat, fluxussal, besugárzási idővel, átlagos roncsolási mérettel!
"A kozmológiai összefüggések pedig relevánsak, az hogy mennyi vas meteor honnan is került a naprendszerünkbe és ez milyen proton sugárzással mennyi hidrogént állít elő olyan hatások amik az alapkérdés megválaszolásának sarokkövei. Ez a mindent relatíve intenzíven szétbomlasztó sugárzás pedig kifejezetten nem korrelál vele." OK, mi az alapkérdés? Különböző anyagokkal máshogy lép kölcsönhatásba a protonsugárzás, a vasnál most emlékeim szerint nem okoz rendszámváltozást általában, legalább is más atomokhoz, elemekhez képest kevésbé transzmutálódik (nyilván, mert magerők szempontjából a legstabilabb elem). Az, hogy mennyi volt a vas abban a felhőben, amiből a Naprendszer is kialakult egy nagy ?. Hogy változnak, vagy hogy változnak az elemek arányai egy már kialakult rendszerben megint csak egy ?. Miért fontos ez neked, csakmert nem fogsz rá talán még becsült adatot sem találni, elemekre lebontva. A bolygók, üstökösök, meteoritok, összetételéből próbáljuk ezt kitalálni, de mivel nem ismerjük a majdani végállapot sem, meg a kezdetit sem, ezért egyetlen, a mai állapotot tükröző értékből nem tudsz folyamatra, változásra, vagy annak hiányára következtetni. Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2018.08.22. 11:11:12
"A felszíni struktúrák semmisülnek meg, amelyek elmondhatnák, hogy hogy is hat rájuk az űr. " Az űr a te elképzelésed szerint úgy hat rájuk hogy mára már nem létezhetnek csak vaspor formájában. Az hogy léteznek önmagában ellentmond az elméletednek.
"Én leírtam az eddigi tapasztalatokból, ami szerintem valószínű, te meg 150 hsz-en keresztül gyak egy fényképet követelsz a jövőből." Ha csak azt mondod hogy szerinted valószínű az OK, ha azt mondod hogy emögé tettél valami koherens koncepciót az nincs így.
"Mert megértetted volna a levezetést?" Megértettem volna ha elmondod hogy 1cm3 vas hány atomot tartalmaz, ezt hány darab proton találja el, milyen energiával, mennyi akad el bennük és keletkezik hidrogén, mennyi hidrogén porlaszt szét egy ekkora vasdarabot. Ez lett volna az alap. Akár még számítás sem kell, csak ami érzésre korrelál a valósággal, ami alapján erre a következtetésre jutottál. A kozmológiai összefüggések pedig relevánsak, az hogy mennyi vas meteor honnan is került a naprendszerünkbe és ez milyen proton sugárzással mennyi hidrogént állít elő olyan hatások amik az alapkérdés megválaszolásának sarokkövei. Ez a mindent relatíve intenzíven szétbomlasztó sugárzás pedig kifejezetten nem korrelál vele.
"Továbbra is azt mondom, hogy nem tudjuk milyen állapotban van, és a rádióján kívül már szinte mindent kikapcsoltak. Ezzel mit akarsz vitatkozni. Te se tudod, én sem, a dörmögődömötörnek nyilatkozó NASA PR szakember sem. Azt tudjuk, hogy a visszahozott műholdjaink, űrkorróziónak/eróziónak kitett mintáink milyen állapotban vannak, plusz a földi kísérletek, azok meg az én feltevésemet bizonyítják. Ennyi." GOTO 10
"Miért semmisülne meg? Veszít tömeget, szét is törhet, a fém meteoritok többsége kicsi akkor is amikor belép a légkörbe és akkor is amikor eléri a felszínt." Gondolom, mert ha 30 km/sec sebességgel belép a légkörbe felhevül kicsit. A felszíni struktúrák semmisülnek meg, amelyek elmondhatnák, hogy hogy is hat rájuk az űr. Amit tudunk arra csak a saját visszahozott eszközeink, meg a földi kísérletek vannak.
"A konklúzió helyesen tehát az hogy: Nem tudod bizonyítani azt amit biztosra állítasz" LOL mi az hogy nem tudom bizonyítani, mi a francot kéne bizonyítanom, meg hogyan is? Én leírtam az eddigi tapasztalatokból, ami szerintem valószínű, te meg 150 hsz-en keresztül gyak egy fényképet követelsz a jövőből. Bocs, de szerintem itt még nem tart a tudomány. ;)
"A tanulság pedig az hogy ne dobj be hasraütés évszám adatokat ha ezek mögött nincs valamiféle levezetés. Nem vagy akkora kozmológus hogy ezt hitelesen megtehesd." Mert megértetted volna a levezetést? Amikor egy általam összedobott áltisk fizikai példára sem tudod eldönteni, hogy igaz, vagy hamis, mert nem is ellenőrizted! Hogy a vérvörös faxomba jön ide a kozmológia, ember, megint úgy használsz szavakat, hogy halványlila segédfogalmad sincs arról, hogy mit jelent?!
"Nem tudjuk valójában..." "GOTO 10" A GOTO 10 az hogy állítottál valamit, miszerint 100e év alatt tuti eltűnik a civilizáció 5 milló év múlva pedig már nyoma sem lesz. A végén megállapítod hogy nem tudjuk mi történik még ennél rövidebb időtávon sem. Továbbra is ott tartunk hogy te is állítasz egy időt, az űrkutatási szakemberek egy másikat. Mindenki maga eldöntheti hogy melyiket tartja hitelesnek. Én már döntöttem...
"Amikor becsapódik ez értelem szerűen megsemmisül, és ismétlem nincs közvetlenül az űrből származó mintánk!" Miért semmisülne meg? Veszít tömeget, szét is törhet, a fém meteoritok többsége kicsi akkor is amikor belép a légkörbe és akkor is amikor eléri a felszínt.
A konklúzió helyesen tehát az hogy: Nem tudod bizonyítani azt amit biztosra állítasz A tanulság pedig az hogy ne dobj be hasraütés évszám adatokat ha ezek mögött nincs valamiféle levezetés. Nem vagy akkora kozmológus hogy ezt hitelesen megtehesd.
Voyager + golden record: "Nem tudjuk valójában milyen állapotban van jelenleg. " GOTO 10
Meteor: "Nem tudjuk, hogy hogy néz ki egy fém alapú meteornak, aszteroidának a felülete. Amikor becsapódik ez értelem szerűen megsemmisül, és ismétlem nincs közvetlenül az űrből származó mintánk!" GOTO 10
"Egyébként szerinted az interplanetary medium mivel van inkább tele? Vasporral vagy vas metorittal. Mi a kettő tömeg aránya? Mit mond a becslésed, 1 m3 vas mennyi idő alatt porlad el? Hol ez az évimmilirdok alatt keletkező sok vaspor amit te vízionálsz? Óriási lyukak vannak az elméletedben. A betömés helyett pedig az elsunnyogás az ami erre a válaszod (gondolom ezen kérdésekre is)." Neked mik a válaszaid az általad feltett kérdésekre? ;)
Látom kezd végtelen ciklusba esni a beszélgetés. ;)
Instrument Voyager 1 Cosmic Ray Subsystem (CRS) ON Low-Energy Charged Particles (LECP) ON Magnetometer (MAG) ON Plasma Wave Subsystem (PWS) ON Plasma Science (PLS) Off because of degraded performance (Feb. 1, 2007) Imaging Science Subsystem (ISS) Wide-angle and narrow-angle cameras off to save power (Feb. 14, 1990) Infrared Interferometer Spectrometer and Radiometer (IRIS) Off to save power (June 3, 1998) Photopolarimeter Subsystem (PPS) Off because of degraded performance (Jan. 29, 1980) Planetary Radio Astronomy (PRA) Off to save power (Jan. 15, 2008) Ultraviolet Spectrometer (UVS) Off to save power (April 19, 2016)
A szinte minden az nálad ezt jelenti? A Voyager elektromos rendszerei 2023-ra teljesen le fognak állni mert a RTG-t már nem tudja felfűteni a megmaradó plutónium készletével. Ettől még nem semmisül meg.
"lambda/4 nagyságot (kb 1 cm, ebben az esetben)" Egyrészt ezek alapján a mikrohullámű sűtő ajtaján is elégséges lenne a 12/4=3cm-es háló, mert ez már visszaver mindent. Ezzel szemben 1-2mm-es lyukak vannak csak. Másrészt az ökölszabály is metal screen reflects radio waves as well as a solid metal surface as long as the holes are smaller than 1/10 of a wavelength -d mond. De megnéztem a linkedet, ott tényleg csak nyamvadt kis mikrométeres blisterek vannak, én rendes nagy földi méretű mm-es hidrogén blistereket vizionáltam, főleg ekkora időtávban. OK. akkor az antenna 40 év alatt még tuti működőképes, ez megfelel a valóságnak is.
"Ettől kezdve nem tudom ezen is min rugózol? Nem tudod cáfolni a kijelentéseimet." Tisztázzuk akkor hogy mi is a kijelentésed. Szerinted lehet-e az űrben több milliárd évnyi kozmikus sugárzásnak kitett vas meteorit?
"Csak zt nem tudod, hogy ez mekkora aszteroidának a darabja" Nem igazán látom hogy ez miért számít. Az anyagát érte a kozmikus sugárzás. Vagyis ahol érte ott hidrogén blistereknek kellett keletkezniük, amiből te extrapoláltad az elporladás jelenségét. Az óra onnantól kezd el ketyegni hogy már nem árnyákolja egy köpeny, ameddig az védi a sugárzástól addig áll. <i>"the time since the meteoroid was excavated by collisions from an object that was large enough to shield it from cosmic rays."</i>
Egyébként szerinted az interplanetary medium mivel van inkább tele? Vasporral vagy vas metorittal. Mi a kettő tömeg aránya? Mit mond a becslésed, 1 m3 vas mennyi idő alatt porlad el? Hol ez az évimmilirdok alatt keletkező sok vaspor amit te vízionálsz? Óriási lyukak vannak az elméletedben. A betömés helyett pedig az elsunnyogás az ami erre a válaszod (gondolom ezen kérdésekre is).
There are often peaks in the exposure age distributions of meteorite groups; these probably reflect major impact events that disrupted larger bodies. "Szóval? Lehet, hogy találsz akár 2 millárd éves fém aszteroida maradványokat, csak ezek valami időközben szétrobbant jóval nagyobb (több ezer/millió tonnás) objektum magjának a darabjai." Nem érted a mondat lényegét sem. A mintákat elhelyezték az időtengelyen és azt találták hogy csúcsok vannak a számosságukban. A csúcsok oka pedig az hogy ilyenkor valószínűsíthető hogy egy olyan esemény történ hogy egy nagy objektum kisebbekre tört szét(ütközés). Ez semmit nem változtat a lényegen a minta kora a besugárzás idejéből számolódik.
"Az eddigiek alapján nagy valószínűséggel sérült, nehezen olvasható." Tehát benézte, ahogy kb. az egész világ is tévhitben leledzik. Még jó hogy te elhoztad a felvilágosodást, mindenféle számításra alapozás nélkül. Utoljára szerkesztette: defiant9, 2018.08.17. 18:34:46
"Cosmic Ray Subsystem (CRS) ON Low-Energy Charged Particles (LECP) ON Magnetometer (MAG) ON Plasma Wave Subsystem (PWS) ON" Aha és a többi Voyager 1/2 subsystems Plasma Science (PLS) OFF ON Imaging Science Subsystem (ISS) OFF OFF Infrared Interferometer Spectrometer and Radiometer (IRIS) OFF OFF Photopolarimeter Subsystem (PPS) OFF OFF Planetary Radio Astronomy (PRA) OFF OFF Ultraviolet Spectrometer (UVS) OFF OFF
"Egyébként pedig a jól felismerhető nagy parabola antenna kifejezetten nem jól tolerálná ha puklis lenne a felülete és szanaszét szórná a rádió hullámokat. " Látom rádióhullámok terjedéséből is toppon vagy, a szondák ~13/~3 cm körüli hullámhosszal kommunikálnak, amíg a sérülések nem érik el a lambda/4 nagyságot (kb 1 cm, ebben az esetben) és a tükör geometriája lényegesen nem torzul, addig jönnek a jelek.
"A belinkelt szakmai tanulmányodból továbbra sem tudsz egyetlen releváns következtetést sem levezetni." Talán cáfold meg őket!!! Ja az nincs leírva, hogy a Gallileó szondák meddig mutatnak felismerhető formát. Egy ilyen számításnak technikailag semmi haszna, ezért nem is végeztek ilyeneket. Ez nem zárja ki, hogy nagyságrendi becslést ne adjunk erről.
"Ismerjük a keletkezésük folyamatát, és nem millió évesek hanem milliárdos nagyságrendben vannak. A fémek kozmikus sugarak hatására történő eróziójának folyamatát te pedig ismerni véled: fél év alatt puklis lesz a felület." Ne tévesszük össze az elméleteket, a konkrét mérésekből számítható értékekből. Nem tudjuk, hogy hogy néz ki egy fém alapú meteornak, aszteroidának a felülete. Amikor becsapódik ez értelem szerűen megsemmisül, és ismétlem nincs közvetlenül az űrből származó mintánk! Ettől kezdve nem tudom ezen is min rugózol? Nem tudod cáfolni a kijelentéseimet.
"Egyébként éppen a kozmikus sugárzásnak kitettség alapján megy a kormeghatározásuk mert magának a fém atomoknak nincs meghtározható 'koruk'." Aha van egy darab meteoritod, ami a kozmikus sugárzásnak mérhetően ki volt téve, mondjuk 100 millió évig. Csak zt nem tudod, hogy ez mekkora aszteroidának a darabja, meg mi történt vele a légkörbe történő belépéskor, becsapódáskor, hány darabra esett szét. "Iron meteorites have a much broader range of exposure ages, which extend up to about two billion years." Ja, a köv mondat meg: There are often peaks in the exposure age distributions of meteorite groups; these probably reflect major impact events that disrupted larger bodies. Szóval? Lehet, hogy találsz akár 2 millárd éves fém aszteroida maradványokat, csak ezek valami időközben szétrobbant jóval nagyobb (több ezer/millió tonnás) objektum magjának a darabjai.Csak ugye most eredetileg egy max 1-2 tonnás nem túl tömör fémszerkezetről beszélünk.
"Pl. Carl Sagan is biztos volt abban hogy olvasható marad a lemez. Szerinted akkor tévedett, és már nem olvasható? " Az eddigiek alapján nagy valószínűséggel sérült, nehezen olvasható.
" és a rádióján kívül már szinte mindent kikapcsoltak" Cosmic Ray Subsystem (CRS) ON Low-Energy Charged Particles (LECP) ON Magnetometer (MAG) ON Plasma Wave Subsystem (PWS) ON
Egyébként pedig a jól felismerhető nagy parabola antenna kifejezetten nem jól tolerálná ha puklis lenne a felülete és szanaszét szórná a rádió hullámokat.
"a belinkelt szakmai tanulmányokkal." A belinkelt szakmai tanulmányodból továbbra sem tudsz egyetlen releváns következtetést sem levezetni. Csak mutogatsz rá hogy persze ott le van írva amit te állítasz, de amint megkérem hogy konkrétan idézd be azt a pár sort akkor rögtön elsunnyogás van.
"ezen kívül nem ismerjük a keletkezésük, kialakulásuk, eróziójuk konkrét folyamatát" Ismerjük a keletkezésük folyamatát, és nem millió évesek hanem milliárdos nagyságrendben vannak. A fémek kozmikus sugarak hatására történő eróziójának folyamatát te pedig ismerni véled: fél év alatt puklis lesz a felület. Egyébként éppen a kozmikus sugárzásnak kitettség alapján megy a kormeghatározásuk mert magának a fém atomoknak nincs meghtározható 'koruk'. Cosmic-Ray Exposure Ages Of Meteorites Iron meteorites have a much broader range of exposure ages, which extend up to abouttwo billion years.
"Ez szerinted mennyire korrekt érvelés?" Nem egy cikk hanem sok. Pl. Carl Sagan is biztos volt abban hogy olvasható marad a lemez. Szerinted akkor tévedett, és már nem olvasható?
"Ameddig a tervezettnek megfelelően működik addig működik, sőt ameddig 1 rendszere is működik addig." Továbbra is azt mondom, hogy nem tudjuk milyen állapotban van, és a rádióján kívül már szinte mindent kikapcsoltak. Ezzel mit akarsz vitatkozni. Te se tudod, én sem, a dörmögődömötörnek nyilatkozó NASA PR szakember sem. Azt tudjuk, hogy a visszahozott műholdjaink, űrkorróziónak/eróziónak kitett mintáink milyen állapotban vannak, plusz a földi kísérletek, azok meg az én feltevésemet bizonyítják. Ennyi.
"Értem én hogy ezt mondod, csak nem tudsz semmit mutatni amiből ez egyértelműen le tudnád vezetni. Van egy magánvéleményed ami nem cseng össze az űrkutatásban dolgozók beidézett véleményeivel." Aha, 1 ismeretterjesztő cikkben, nem a korrózióra/erózióra vonatkozó általános cikk kijelentését állítod szembe, a belinkelt szakmai tanulmányokkal. Ez szerinted mennyire korrekt érvelés? Szerintem csak simán röhejes, hogy öntsünk tiszta vizet a nyílt kártyákba. XD
"Elméleted szerint a vasmetoritokat is ugyanúgy rég szét kellene volna porlasztania a kozmikus sugárzásnak. Itt nem fél évről hanem milliárd évekről beszélünk... " Tekintve hogy űrben keringő, onnan lehozott meteor, aszteroida mintákkal nem rendelkezünk, és a becsapódott kondrit meteorit leleteink is általában csak pár millió évesek, de a vasmeteoritok is max pár száz millió, ezen kívül nem ismerjük a keletkezésük, kialakulásuk, eróziójuk konkrét folyamatát a feltevésem valószínűnek tekinthető. Nem rendelkezünk milliárd évig űrben keringő meteorit mintákkal, annak ellenére, hogy lehetne ilyen, de valamiért nincs. Szerinted? Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2018.08.16. 19:03:56
"Nem is működik, már szinte minden rendszerét lekapcsolták, mondjuk elsősorban az egyre kevesebb energia miatt" Ameddig a tervezettnek megfelelően működik addig működik, sőt ameddig 1 rendszere is működik addig. Még a hajtóművét is be tudták indítani: On Tuesday, Nov. 28, 2017, Voyager engineers fired up the four TCM thrusters for the first time in 37 years and tested their ability to orient the spacecraft using 10-millisecond pulses. Ez nagyon messze van attól hogy fél év alatt már hólyagosra kellett volna fújódnia. Meg Carl Sagan is nagyon benézett valamit ezek szerint a lemezzel, amely felületének már régesrég olvashatatlannak kellene lennie az elméleted szerint.
"nekem úgy tűnik nagyságrendileg helytálló." Nekem meg úgy tűnik hogy nem.
"hanem elveszíti a mesterséges struktúráját, megkülönböztethetetlenné válik a természetes képződményektől" Értem én hogy ezt mondod, csak nem tudsz semmit mutatni amiből ez egyértelműen le tudnád vezetni. Van egy magánvéleményed ami nem cseng össze az űrkutatásban dolgozók beidézett véleményeivel.
"pl egy vasmeteortól" A vasmetorit azért néz ki úgy mint egy olvad fémdarab mert a naprendszer hajnalán még olvadt volt, ezután sok ütközés során darabolódott, de már nem olvadt meg újra, ahogy egy űrszerkezetnél sem számítunk arra hogy 1500 fokra hevül és így vesz fel egy amorf olvadt formát(hacsak vissza nem tér a légkörbe). Elméleted szerint a vasmetoritokat is ugyanúgy rég szét kellene volna porlasztania a kozmikus sugárzásnak. Itt nem fél évről hanem milliárd évekről beszélünk...
"Szorozd meg akkor 80-al, a Voyager már nem működhetne ha ilyen intenzív hatás lenne, valójában még van pár év a végső kommunikációs lehetőségig." Nem is működik, már szinte minden rendszerét lekapcsolták, mondjuk elsősorban az egyre kevesebb energia miatt. Nem tudjuk valójában milyen állapotban van jelenleg.
"Csak H. Teljesen más az a makró hatás amikor egy nagy nyomású buborék feszíti szét az anyagot és más amikor egy atom feszíti meg a rácsszerkezet mikro szinten." Nem vagyok fémszakértő, itt szerintem van mindkettő jelenség.
"Hiába is a beidézett táblázat, ezekből nem lehet egyértelműen megmondani hogy mi lesz millió év múlva, láthatóan te sem tudod." Valszeg senki sem tudná megmondani pontosan, azonban az első becslésem nekem úgy tűnik nagyságrendileg helytálló.
"Egy csomó vas meteorit is van, amik milliárd éves időtávban és széles mérettartományban léteznek, mégsem porlasztotta szét őket a kozmikus sugárzás. Ezért mondom hogy sokkal valószínűbb hogy az a helyes amit az űrkutatással hivatásszerűen foglalkozók mondanak, vagy ami a gyakorlati példákból következik, mint az amit Te egy táblázatra mutogatva mondasz anélkül hogy konkrétan rá le tudnád vezetni hogy mely adat alapján milyen eredmény is az amit kijön." Erre mondtam, hogy nem megsemmisül a szonda, hanem elveszíti a mesterséges struktúráját, megkülönböztethetetlenné válik a természetes képződményektől, pl egy vasmeteortól, vagy más hozzá hasonló természetes objektumtól. GOTO 10
"Tehát akkor fél év alatt minden fém az űrben felhólyagosodik?" "Valszeg igen." Szorozd meg akkor 80-al, a Voyager már nem működhetne ha ilyen intenzív hatás lenne, valójában még van pár év a végső kommunikációs lehetőségig.
"Max kérdés, hogy a H2 mozgása során szeret összefolyni, de ettől nem lesz kisebb az általa végzett roncsolás" Csak H. Teljesen más az a makró hatás amikor egy nagy nyomású buborék feszíti szét az anyagot és más amikor egy atom feszíti meg a rácsszerkezet mikro szinten.
Az egész lényege ez: "Nyilván nem vagyunk szakemberek"
Hiába is a beidézett táblázat, ezekből nem lehet egyértelműen megmondani hogy mi lesz millió év múlva, láthatóan te sem tudod. Ezért is mondtam hogy e mögé ugyan el lehet bújni hogy persze ott le van írva az amit mondok, de valójában mégsincs. Egy csomó vas meteorit is van, amik milliárd éves időtávban és széles mérettartományban léteznek, mégsem porlasztotta szét őket a kozmikus sugárzás. Ezért mondom hogy sokkal valószínűbb hogy az a helyes amit az űrkutatással hivatásszerűen foglalkozók mondanak, vagy ami a gyakorlati példákból következik, mint az amit Te egy táblázatra mutogatva mondasz anélkül hogy konkrétan rá le tudnád vezetni hogy mely adat alapján milyen eredmény is az amit kijön. Utoljára szerkesztette: defiant9, 2018.08.15. 16:00:56
"Tehát akkor fél év alatt minden fém az űrben felhólyagosodik?" Valszeg igen.
"Ha nagyon lassan fújod a lufit akkor a gáz közben elszökik a lufi falán keresztül, ha gyorsan akkor pedig kipukkad. A végeredmény így teljesen más lesz." Nem egészen jó példa. Tök mindegy, mert a fémben a változások atomrács szintjén működnek. Max kérdés, hogy a H2 mozgása során szeret összefolyni, de ettől nem lesz kisebb az általa végzett roncsolás, hogy más eloszlású diszlokációt okoz.
"A leghosszabb besugárzás azt hiszem kb fél éves volt és összemérhető proton fluxussal" Tehát akkor fél év alatt minden fém az űrben felhólyagosodik?
"Szorozd meg fejben a hatást 10 millióval, akkor becsülhető, hogy mi várható 5 millió év múlva." Ez az ami nem így működik. Ha nagyon lassan fújod a lufit akkor a gáz közben elszökik a lufi falán keresztül, ha gyorsan akkor pedig kipukkad. A végeredmény így teljesen más lesz.
Én nem látom problematikusnak az eltérő időtáv kérdését. A leghosszabb besugárzás azt hiszem kb fél éves volt és összemérhető proton fluxussal, mint, ami 1 CSE távolságban az űreszközt éri. Szorozd meg fejben a hatást 10 millióval, akkor becsülhető, hogy mi várható 5 millió év múlva. Nyilván nem vagyunk szakemberek, de ha pár heti besugárzással már mikrométeres nagyságú hólyagokat kapsz, gyak szakadásokat a fém rácsszerkezetében, akkor szerintem jó eséllyel nagyon apró darabokra szakad bármilyen fém alkatrész. Nem hiszem ugyanis, hogy a sugárzás hatása hosszútávon jelentősen változna a fém szerkezetére.
Blistering kapcsán az első ami látszik az nagyon eltérő időtáv. Olyan ez mint az a példád hogy 1500 fokra hevül (ha 1mp alatt nyeli be az összes energiát). A hidrogén olyan kicsi hogy képes a fémeken átjutni, egy sima acél tartály lassan ugyan de "ereszt". Tehát ha van elég ideje a létrejött pár hidrogén atomnak akkor képes kipréselődni az alacsony nyomású űr irányába. Ha nincs és relatíve gyors egymásutánban lövik be a protonokat akkor fel tud szaporodni a rácson belül és a nyomása a gyengébb fémeket szétfeszíti. Egyébként a fém akkor is megváltozik ha a hidrogén áram lassú hatásénak van kitéve. Ilyenkor felkeményedik, ridegebbé válik, csakhogy az űrben a szerkezet súlytalan, nem kell azt a nagy stresszt rugalmasan elvezetnie mint amit a kilövés utáni első időszakban kap, amire méretezték. Utoljára szerkesztette: defiant9, 2018.08.14. 14:58:46
Valóban, nem a proton-antiproton reakció volt a legjobb példa az annihilációra, ez tény. Tekintve, hogy ott a gyakorlatban a tökéletes csak fotonokra történő szétsugárzás nagyon kis eséllyel zajlik le (ezzel kb le is szálltam a magas lóról). Attól még az annihiláció pont azt jelenti, amit írtam!
És ugye az is tény, hogy tök fölöslegesen rugózól itt az annihiláción, amikor a kozmikus suárzás töredéke antirészecske, ami a normál anyaggal ilyen reakcióba léphetne. Szal az annihiláció jelensége a kozmikus erróziót/korriziót illetően nem szignifikáns. (Viszont a kozmikus sugárzás 90%-a meg protonokból áll, innen jött elő példaként). A részecskék ütközése, atommagokkal való reakciója sokkal jelentősebb, csak ugye az nem esik az annihiláció kategóriájába!
Kösz a fiatalkori képemről a linket! ;)
Blistering Táblázat "Belinkelgetünk mindenfélét, de nem merünk semmit erre alapozva állítani, mert tudjuk hogy az már meghaladja a képességeinket. " Csak a magad nevében beszélj ffej! #112 "Pár hetes besugárzás után mikrométeres hólyagok, sérülések vannak az alumínium felületén. Szerinted? ;)" Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2018.08.14. 14:21:42
"tudom én vagyok a gyökér, de tulajdonképpen mi a francot jelent?" Azt jelenti hogy egy olyan állítást tulajdonítsz nekem "Akkor ezekszerint..." ami nem konzisztens az én állításaimmal. A szalmabábot aztán könnyen lehet püfölni mert gyenge.
"De ez had ne az én hibám legyen már." A hiba az hogy külső hivatkozást olyan aspektusban használtok hogy "ott minden le van írva amit mondok, csak meg kell nézni".
"Valszeg egy olyan embert kérdeztek" Valszeg? Miért is valószínű az hogy egy űrkutatási szakember nem gondolt arra amit te itt csípőből előadsz? "De ez nem jelenti azt, hogy egy másik szakember, egy mérnök, aki meg a szerkezet állapotáról tudna, hogy ő ugyan ezt nyilatkozta volna." A holdjárónál és a lábnyomnál sincs semmiféle pálya. A voyager pályája is olyan ahol statisztikailag rendkívül kicsi az esélye hogy olyan közegbe kerüljön (pl. egy naprendszer) ami jelentős hatást gyakorolna rá. Tehát ezzel nem számoltak, de nem is láttak olyan okot ami miatt szükségeszűen egy kör megtétele előtt megsemmisülne a szerkezet. Ez esetben leírhatta volna hogy egy kört 225 millió év alatt tenne meg de a kozmikus sugárzás miatt 5 millió év múlva porrá válik. Tudod populárisan is meg lehet ez fogalmazni.
"a megfogalmazásodból, szóhasználatodból kitűnik" Hát ez überLOL. Nézzük mit is írtál az annihilációra: "Pontosítsunk, annihilációnak azt nevezzük, amikor ellentétes elektromos töltésű, tömeggel rendelkező részecskék reakciójából nyugalmi tömeggel nem rendelkező fotonok keletkeznek, ezzel az anyag és az antianyag (pron+antiproton) reakciójánál találkozunk." 1. Neutron-antineutron esetén nem ellentétes töltésű részecskék találkoznak 2. Tehát fotonok keletkeznek. Ugyan nagy energiájú proton annihiláció esetén rengeteg más is keletkezik. Így ez szerinted nem is annihiláció. 3. Tehát proton+antriproton. Vagyis elektron és pozitron esetén sem történik annihiláció. Csak ebben az egy mondatodban 3 ordas hiba van, vagyis nyugodtan leszállhatsz a magas lóról, vagy amin épp ülsz.
"Keresd meg a táblázatot, nézegesd a képeket a roncsolt felületről," Tehát végülis elmondhatjuk hogy semmiféle számszerűsíthető összefüggésre nem tudsz rámutatni. Pontosan az történik amit mondtam. Belinkelgetünk mindenfélét, de nem merünk semmit erre alapozva állítani, mert tudjuk hogy az már meghaladja a képességeinket. Neked is azt tudom mondani motiváció gyanánt hogy vedd úgy hogy végigolvastam és szerintem az ott leírtak nem bizonyítják hogy a hidrogén megsemmisít egy több tonnás űrszerkezetet. Tehát tulajdonképpen magadat cáfolod a link-el:)
"Szalmabáb gyártás ismét,..." Bocs de folyamatosan mondod ezt a kifejezést, tudom én vagyok a gyökér, de tulajdonképpen mi a francot jelent?
"...nem 30-40 oldal volt. Illetve ez az amit elvárok tőled, vagy attól aki beidéz valamit, emeld ki a releváns adatot. Amit nem csak nekem hanem mindenki másnak is szánsz aki olvassa a topic-ot." Jogos, tényleg nem, mert láthatólagh az érintett témában az alapfogalmakkal sem vagy tisztában. De ez had ne az én hibám legyen már.
"Szánalmasan gyenge kísérlet. Ha azt mondja valaki közérthetően hogy több millió évig fennmarad, akkor nem 'elnagyoltan' mit mondana? 10 ezer évig sem marad fenn? Ezt pont ugyanúgy elmondhatta közérthetően is, csak más számot kell közölnie." Valszeg egy olyan embert kérdeztek, aki a pályáról tud érdemben nyilatkozni. De ez nem jelenti azt, hogy egy másik szakember, egy mérnök, aki meg a szerkezet állapotáról tudna, hogy ő ugyan ezt nyilatkozta volna. Te mint abszolút outsider meg belelátod, hogy de igen.
"A részecskék megsemmisülnek, ez a lényeg. Te pedig azon lovagolsz hogy ezt a megsemmisülést nem lehet annihilációnak hívni mert azt csak az antirészecske ütközésnél használjuk. Igazad van, de ez akkor is csak trollkodás. A mondandó lényegén nem változtat." Ne, kérlek ne! Szerintem itt hagyd abba, a megfogalmazásodból, szóhasználatodból kitűnik, hogy láthatólag marhára nem vagy tisztában azzal, hogy vannak megmaradási tételek, hogy a részecskék különböző "töltései", kvantumállapotai, hogy maradnak meg, vagy alakulnak egymásba. Szal javasolnám, hogy olvass el legalább egy kvantufizikai alapművet, ismeretterjesztő is jó lesz, aztán gyere vissza és akkor tudjuk ezt érdemben folytatni, mert addig sajna csak trollkodás amit művelsz.
"Tudod mit. Előbb mond el a lényegét." Figyu ott van a cikkben egy kiba érthető táblázat, benne van, hogy mennyi ideig, milyen fluxussal sugározták a fémfóliát, és annak statisztikaiilag milyen átlagos következménye volt. Keresd meg a táblázatot, nézegesd a képeket a roncsolt felületről, aztán, ha túl vagy rajta gyere vissza, de fejezd abba ezt a trollkodást. Köszi.
"Szuper!!! Akkor ezekszerint 5 millió év múlva szerinted se marad semmi mesterségesnek detektálható belőle! " Szalmabáb gyártás ismét. Szerintem nem fogja ilyen időtávban szétporlasztani a kozmikus sugárzás. Én csak azt mondtam hogy ekkora porkupac nem is maradna egyben.
"ár 30-40 oldalas anyagnak a gyors lényegi áttekintése már nem szabadna, hogy kihívást jelentsen." Szalmabáb gyártás ismét, nem 30-40 oldal volt. Illetve ez az amit elvárok tőled, vagy attól aki beidéz valamit, emeld ki a releváns adatot. Amit nem csak nekem hanem mindenki másnak is szánsz aki olvassa a topic-ot.
"általános egyszerűsített, ismeretterjesztő jellegű, befogadó várható csökkent megértése miatt elnagyolt info csomag." Szánalmasan gyenge kísérlet. Ha azt mondja valaki közérthetően hogy több millió évig fennmarad, akkor nem 'elnagyoltan' mit mondana? 10 ezer évig sem marad fenn? Ezt pont ugyanúgy elmondhatta közérthetően is, csak más számot kell közölnie.
"Igazad van hagyjuk, de akkor minek dobálózol olyan szakszavakkal, amelyek jelentését ezekszerint nem ismered." A jó troll onnan ismerszik meg hogyha nem tud másba belekötni akkor belemegy a szavak jelentésébe. A részecskék megsemmisülnek, ez a lényeg. Te pedig azon lovagolsz hogy ezt a megsemmisülést nem lehet annihilációnak hívni mert azt csak az antirészecske ütközésnél használjuk. Igazad van, de ez akkor is csak trollkodás. A mondandó lényegén nem változtat.
"Gúgli;)" Tudod mit. Előbb mond el a lényegét. Te nyilván végigolvastad/elemzted. Mi az amit elmond az írás nekünk. Ne csak beidézgess hanem mond el hogy miért is idézed be. Segítek. Pl: Azt állítom hogy egy egy x átmérőjű szerkezeti acél rúd x idő alatt szétesik a blistering hatás miatt. Ezt az alapján állítom hogy az alábbi linket található x anyag, y proton energia fluxus, z idő alatti hatásvizsgálatának ezen eredménye alapján az űrben lévő x,y,z paraméterekkel alkalmazható. Enélkül ugyanott vagy mint eddig. Mutatsz egy jelenséget, de nem mutatod meg annak effektív hatását. A szorzatnak nincs semmilyen eredménye ha #HIÁNYZIK egy tényező.
"Tők valószínűtlen hogy az űrben több tonna por egybe maradjon. Szét fogja fúni a napszél." Szuper!!! Akkor ezekszerint 5 millió év múlva szerinted se marad semmi mesterségesnek detektálható belőle! Őööö, izé, te eddig nem az ellenkező állásponton voltál!? Kicsit tudathasadásosnak tűnik a vitamódszered, de nem akarok beleszólni.
"Amennyiben 1000 oldalt linkeltek be mindenféle idézet nélkül akkor valóban, azt simán ignorálom Tetsuo 100 órányi echoTV-s linkjeihez hasonlóan." Egyrészt a tanulás bizonyos szempontból fájdalmas, erőfeszítést követel. Másrészt a XXI. szd-ban azért egy akár 30-40 oldalas anyagnak a gyors lényegi áttekintése már nem szabadna, hogy kihívást jelentsen. No offence.
"mint pár ismeretterjesztő cikk leszűkítve a dolgokat kijelenti." Mindegy mit szűkít ha közli a szerinte reális végeredményt. " Nyilván nem közvetít specifikumokba menő reális képet egy általános egyszerűsített, ismeretterjesztő jellegű, a befogadó várható csökkent megértése miatt elnagyolt info csomag.
"Valóban logikusnak tűnik hogy amikor azt mondtam hogy infra fotonok maradnak akkor a nagy energiájú protonokra céloztam" Én a kozmikus sugárzásról beszéltem eddig, te meg belökted ezt az eddig vizsgált tér és időskála oldalát tekintve irreleváns kijelentést, amit megpróbáltam értelmezni a vizsgált téma szempontjából. Szal akkor ez csak egy ilyen ötletszerű impulzus volt részedről. Semmi baj, már szkippeltem is.
"töredéke antiproton" Antianyag ütközésről eddig nem volt szó, csak proton-nucleus ütközésről." ????? Ember, te hoztad fel az annihilációt, a tömeggel rendelkező ellentétes töltésű részecskék szétsugárzását!!! ???? Igazad van hagyjuk, de akkor minek dobálózol olyan szakszavakkal, amelyek jelentését ezekszerint nem ismered.
"200 nanométer van" Azt már nem találtam meg, de volt ilyen. Viszont a számokat nézve valszeg csak a kozmikus sugárzás alsóbb energiaszintjeinek megfelelő protonokkal kísérleteztek akkor (ahogy a linkben is), nem nagy energiás gyorsítóban." Igen úgy tűnik, hogy egy elég alacsony energiához tartozik egy ilyen áthatoló képesség, vagy is témák szempontjából irreleváns, köüszönöm, hogy végül elismered.
"Amúgy a blisteringes cikket elolvastad?" Nem, az nekem még mindig nem jön be." Gúgli;) Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2018.08.13. 10:28:49
"Ne azzal foglalkozol amit én írtam-állítottam, hanem csak a tekintélyelvűséggel." Ln szeretnék azzal foglalkozni amit írtál. Egy konkrét számot hallutunk tőled, és el is fogadtam a feltételezést lemez kibír 8 millió évet. Ezt kellene tovább vinni, de te elsunnyogtál.
"Itokawa kisbolygó" Tömeg: 3,5E10 kg. Sok-sok nagyságrenddel kisebb a műhold tömege, a gravitáció pedig itt esszenciális komponens. Egyébként pedig teljesen más a folyamat iránya amikor egy relatíve kicsi objektum éppen szétesik nagy impulzusú bombázás hatására(ezt vizionáljátok) mint amikor a műholdnál sokkal nagyobb sziklák és por elkezdenek lassan egymás felé vonzódni. Egyébként meg ez az egész porrá válik perpill csak egy fikció. Első körben le kellene írni hogy kb. mennyi idő alatt is menne végbe a folyamat, kb. mekkora porszemekre esne szét, minek a hatására. Ezekkel még vastagon adósak vagytok.
"Tők valószínűtlen hogy az űrben több tonna por egybe maradjon. Szét fogja fúni a napszél."
Itokawa kisbolygó egy laza, kis átlagsűrűségű törmelékhalom. A törmelékholdak porból, és kövek laza szerkezetéből állnak. És akkor a kizárólag porból álló Kordylewski-poraszteroidákról nem beszélek, mert az egyenlőre elmélet, persze olyan elmélet amit a tudomány - és NASA - is megenged... :D
Így van. Ne azzal foglalkozol amit én írtam-állítottam, hanem csak a tekintélyelvűséggel. Tényleg minek is írok bármit is, ha elég annyit mondani NASA. Agyhalott barátom, olvassál már utána, hogy hányszor beszélt hülyeséget a NASA, itt vagy egyenesen publikálva itt. De van még ám! Tehát még egyszer, te nem az állításommal foglalkozol - ami a vita célja lenne - hanem azzal, hogy ki mondta. Ez a tekintélyre való hivatkozás, ami egy érvelési hiba, és troll szokás! Tudod, a nasa nem mindenható, és nem szentírás amit írnak, ezért kellene érdemi vitát folytani, de erre láthatólag képtelen vagy! Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.08.10. 23:34:58
"Ja, kb, ahogy már 5000X leírtam" Tők valószínűtlen hogy az űrben több tonna por egybe maradjon. Szét fogja fúni a napszél.
"ha belinkelünk egy cikket, ami segíthetne neked, úgy tűnik simán ignorálod," Amennyiben 1000 oldalt linkeltek be mindenféle idézet nélkül akkor valóban, azt simán ignorálom Tetsuo 100 órányi echoTV-s linkjeihez hasonlóan.
"mint pár ismeretterjesztő cikk leszűkítve a dolgokat kijelenti." Mindegy mit szűkít ha közli a szerinte reális végeredményt. Innentől ez az ő véleménye, amivel szemben te megfogalmazhatsz másikat. Ami ugyanúgy egy tipp, mert te sem tettél mögé semmi számítást. Mindenki szabadon eldöntheti melyiket fogadja el.
"Szerintem tarts rövidebb szünetet két sztártrek sorozat között" Az amerikai szenátorok fegyverlobbisták általi befolyásolása rendkívül távol áll a Star Trek világától. Ellenben ez egy a jelenben kőkeményen működő mechanizmus, az hogy te nem látod ennek létezését az csak a saját tájékozatlanságodra bizonyíték.
"Azt hittem a kozmikus sugárzásról beszélsz, " Valóban logikusnak tűnik hogy amikor azt mondtam hogy infra fotonok maradnak akkor a nagy energiájú protonokra céloztam
"töredéke antiproton" Antianyag ütközésről eddig nem volt szó, csak proton-nucleus ütközésről.
"200 nanométer van" Azt már nem találtam meg, de volt ilyen. Viszont a számokat nézve valszeg csak a kozmikus sugárzás alsóbb energiaszintjeinek megfelelő protonokkal kísérleteztek akkor (ahogy a linkben is), nem nagy energiás gyorsítóban.
"Amúgy a blisteringes cikket elolvastad?" Nem, az nekem még mindig nem jön be.
"Az űrben keringő 5 tonna fém+egyéb anyagot tartalmazó porhalmot képzeljek el?" Ja, kb, ahogy már 5000X leírtam GOTO 10
"Nem igazán. Mivel a túllépés azt jelenté hogy készít valaki egy egzakt szimulációt a rendszer főbb tényezőiről és ezt lefuttatja. Ilyet senki nem csinál. Én azt az utat választottam hogy olyanok véleményére adok akik ezen a területen tevékenykednek. " Nem úgy tűnik, ha belinkelünk egy cikket, ami segíthetne neked, úgy tűnik simán ignorálod, de inkább csak nem érted.
"Tehát egy szorzatot eredményére vagyunk kíváncsiak ti csak az egyik tagját ismeritek, én pedig a megtippelt eredményeket." Hát ilyen szorzat valszeg nincs és nem is lehet. A legtöbb anyag valós hosszútávú viselkedéét még csak most kuitatják, a belinkelt kísérletek szerint az ember alkotta eszközök várható élettartama messze nem ott van, mint pár ismeretterjesztő cikk leszűkítve a dolgokat kijelenti.
"Én arról beszélek hogy valaki pénzt akar keresni fegyver gyártásból(vannak ilyenek páran), akiknek ez a terület egy új piaci lehetőség, csak ki kell ügyeskedni(lobbizni) hogy legyen rá megrendelés. Ez egy folyamat, aminek a mostani lehet a már nem is első állomása." Szerintem tarts rövidebb szünetet két sztártrek sorozat között, rengeteget fog segíteni, hogy visszagyere a realitás talajára.
"Én tisztában vagyok, csak te akinek érzései vannak, nem pedig a leírt szavakat értelmezi. A "vége felé" szerinted mit jelent szerintem?" Detto, akkor most sci-fizünk, vagy megpróbálunk valami reális számvetést csinálni? Azt hittem a kozmikus sugárzásról beszélsz, de ezexerint közben elkanyarodtál valami natgeós kozmológiai műsor felé.
"Attól szakszó hogy használják a szakirodalomban szakirodalomban. A buta troll pedig az aki mást már nem találva ebbe is megpróbál belekötni."
Szupcsi találtál 2 cikket, ami adott jelenségel foglalkozóan tartalmazza ezt a szót, hajá, szerintem mondjuk a gúgli több herripotteres cikket lökött ki ezzel a szóval, mint részecskefizikával foglalkozót! XD Az ne foglalkoztasson, hogy a kozmikus sugárzásnak csak töredéke antiproton, szal adott jelenség nem szignifikáns.
"Szerinted. Valójában annak függvényében hogy mit mivel milyen energián sugárzol be annak megfelelő diszlokációs minta alakul ki." Bocs de nem találom, beszúrnád szó szerint, ahol a 200 nanométer van? Köszi!
Amúgy a blisteringes cikket elolvastad? Pár hetes besugárzás után mikrométeres hólyagok, sérülések vannak az alumínium felületén. Szerinted? ;)
Tehát vannak a buta írások, amiben a NASA laboratórium, porfesszor, űrjármű tervező mérnök, műhold navigátor állít valamit Szemben azzal amit Ti írtok. Hát melyiket is tartsam hitelesebbnek. Asszem tudom...
Az ismereterjesztő stílus lényege, hogy dolgokat leegyszerűsítve, közérthetően, hasonlatokkal magyaráznak meg. A dilletantizus meg azt is jelenti, hogy valaki - te - elovasva, úgy gonolja ami oda van írva az tudományos munka. A troll meg olyan személy aki tisztában van ezzel, és csak a feszültséget kelti. Ami írok nincs oda írva, az ismerterjesztő cikkeidbe, amit szó szerint veszel - épenn ezért írom. Ez a lényeg, az általad szó szerint vett buta cikkek, ismeretterejsztőek, és nem minden szenpotot figyelembe vevő kuatási eredmények. Tehát amiről szó van, az egyetlen átalad citált ismeretterjesztő cikkben sincs benne. Éd ahelyett, hogy azzal foglakoznál mi állítok, a cikk mögé bújva, szövegértést semmibe véve, szójátékokat játszol. Szóval trollkodsz.
"Nem megsemmisül, felismerhetetlenségig átalakul." Ha úgy tetszik akkor legyen ez. Egyébként még mindig nem látom az általad várt végeredményt. Az űrben keringő 5 tonna fém+egyéb anyagot tartalmazó porhalmot képzeljek el?
"Hát ezen a szinten azt hittem már túl léptünk. :)" Nem igazán. Mivel a túllépés azt jelenté hogy készít valaki egy egzakt szimulációt a rendszer főbb tényezőiről és ezt lefuttatja. Ilyet senki nem csinál. Én azt az utat választottam hogy olyanok véleményére adok akik ezen a területen tevékenykednek. Ti pedig ott hogy ismertek ugyan hatásokat de lövésetek sincs hogy ez mint is okoz ezen időskálán. Tehát egy szorzatot eredményére vagyunk kíváncsiak ti csak az egyik tagját ismeritek, én pedig a megtippelt eredményeket.
"Amúgy meg ebben hol írják, hogy annyi idő múlva azonosítható is lesz, ha nem ütközik semmi nagyobbal, zuhan bele egy csillagba?" Tehát amit nem írtak le az ott van? Ilyen alapon én is azt mondom hogy hol nincs leírva az a hozzászólásodban hogy az UFO-k már most is begyűjtik az elhagyott űreszközöket és folyamatos karbantartás mellett a jövőbeli Föld múzeum kellékeiként fognak mememntót állítani az emberi civilizációnak úgy hogy működő állapotban fognak keringeni?
"Űrhaderő: ne scifizzünk, ez ccsak azt jelenti, hogy azokat a képességeket amelyek eddig más haderőnemek altt voltak egy parancsnokság alá vonják." Én arról beszélek hogy valaki pénzt akar keresni fegyver gyártásból(vannak ilyenek páran), akiknek ez a terület egy új piaci lehetőség, csak ki kell ügyeskedni(lobbizni) hogy legyen rá megrendelés. Ez egy folyamat, aminek a mostani lehet a már nem is első állomása.
" időknek még a nagyságrendjévél sem vagy tisztában." Én tisztában vagyok, csak te akinek érzései vannak, nem pedig a leírt szavakat értelmezi. A "vége felé" szerinted mit jelent szerintem? Szalmabáb gyártó kisiparoskodás már megint amit csinálsz. De a naprendszer fejlődésére is elmondhatjuk hogy teljesen más viszonyok voltak a kialakulásakor, ahhoz képest sokat szelídültek a viszonyok mára, ezért lehet többek között élet a Földön, és ez a folyamat sem ért el egy állandósult állapotot.
"hogy azt hisszük, hogy attól szakszó valami, hogy egy idegen szót dobunk a levegőbe, bocs ez negint csak egy technohalandzsa." Attól szakszó hogy használják a szakirodalombanszakirodalomban. A buta troll pedig az aki mást már nem találva ebbe is megpróbál belekötni.
"Igeeeen, és a 200 nanométer az meg mi volt? Elkúrás, az volt! XD" Szerinted. Valójában annak függvényében hogy mit mivel milyen energián sugárzol be annak megfelelő diszlokációs minta alakul ki.
"Tőled is megkérdezném amit Nexus-tól az elején. Mi az a releváns komponens ami miatt szerinted megsemmisül a műhold/szonda. Pl kozmikus sugárzás vagy micro meteoritok, vagy mindkettő szignifikáns mértékben" Nem megsemmisül, felismerhetetlenségig átalakul.
"A million years may find them unchanged, among the longest lasting and best preserved of all human artifacts" Szal valaki benyom neked egy ilyen hurráoptimista mondatot, az neked egyenértékű egy az eszközök űrbeli károsodását tanulmányozó millió $os kisérlettel. Hát ezen a szinten azt hittem már túl léptünk. :)
"Team members estimate they will have to turn off the last science instrument by 2030. However, even after the spacecraft go silent, they’ll continue on their trajectories at their present speed of more than 30,000 mph (48,280 kilometers per hour), completing an orbit within the Milky Way every 225 million years." Gyakorlatilag ezt követően pár évtiézeddel, ha lesz megfelelő űrhajónk sem fogjuk megtalálni a pálya módosululása miatt a hasonló objektumok között.;) Amúgy meg ebben hol írják, hogy annyi idő múlva azonosítható is lesz, ha nem ütközik semmi nagyobbal, zuhan bele egy csillagba?
Űrhaderő: ne scifizzünk, ez ccsak azt jelenti, hogy azokat a képességeket amelyek eddig más haderőnemek altt voltak egy parancsnokság alá vonják.
'Igen, de az valahol várható is,ahogy öregszik az univerzumunk úgy mozdulunk az alacsonyabb energiaszintek irányába. A vége felé lehet már csak infra fotonok maradnak' Aha, majd 500 milliárd év múlva, bakter, egyre inkább az az érzésem, hogy a jelenségeknek, időknek még a nagyságrendjévél sem vagy tisztában.
"Ok, helyesen dematerializáció nem annihiláció" LOL fasza, egyre jobb. Lépjük már át ezt a tini sztártrekrajongó szintet, hogy azt hisszük, hogy attól szakszó valami, hogy egy idegen szót dobunk a levegőbe, bocs ez negint csak egy technohalandzsa. XD
"Elismerem hogy diszlokáció<>áthatolás<>hatás. A sor szabadon folytatható:)" Igeeeen, és a 200 nanométer az meg mi volt? Elkúrás, az volt! XD
"Újfent leírom, hogy igen voltak olyan kutatások, amelyek szerint kelet, vagy Dél-Afrikában a klíma nem változott olyan szélsőségesen abban az időszakban, mint más területeken" Már 22 HSZ-el korábban leírtam, hogy igen a régebbi tanulmányok szerint volt összefüggés az újabbak szerint meg nem. Az hogy más-más csoportban lévő publikációkat fogadunk el kb. a vitaszál végét jelenti. Itt nincs értelme ezt tovább boncolgatni mert közel sem értünk kellően hozzá.
"Ha a politika továbbra is elfogadhatónak tartja, akkor akár soha nem lesz aszteroida védelem, pedig a veszély ugyan úgy létezik, mint a szükséges technológia." Friss cikk az Űrhaderőt állít fel az Egyesült Államok is. Itt alapvetően szerintem az fog számítani hogy valamelyik nagy gyártó kilobbizza e erre a dollármilliókat. Én pl. PR szempontjából a helyükben össze is kötném a két témát, adott esetben az űrből érkező meteoritot lőjük le, máskor meg a Kínából érkező ICBM-et. Sokkal eladhatóbb bolygóvédelem matricával.
"Az energia eloszlás meglehetősen lineárisnak látszik, ezért a nagyobb energiájúak jelentősen kisebb számban detektálhatók, mint a kisebbek" Igen, de az valahol várható is,ahogy öregszik az univerzumunk úgy mozdulunk az alacsonyabb energiaszintek irányába. A vége felé lehet már csak infra fotonok maradnak.
"Nem pontos a megsemmisülés kifejezés, inkább az átalakulás, bomlás, keletkezés, mert az a fajta megsemmisülés amiről beszélünk csak a hétköznapi értelemben létezik, a részecske fizikus szeme viszont könnybe lábad, amikor látja, hogy mennyi új, újfajta részecske keletkezik a kölcsönhatás során. :)" Ok, helyesen dematerializáció nem annihiláció.
"Köszönöm, hogy elismerted." Elismerem hogy diszlokáció<>áthatolás<>hatás. A sor szabadon folytatható:)
"A kísérlet szerint, a valós fluxussal összemérhető besugárzássa" Ez a link most nem töltődik be. Később megnézem mit írnak.
"Miért hazudsz? Szó nincs ebben a cikkben az űrszondát ért korrózióról, és erózióról. Szóval miért hazudsz?" Mi a hazugság ebben? "Nekem közvetelenül semennyi, én beidéztem egy NASA laboratorium csapatának vérakozását." Azt mondták 225 millió év alatt fog egy kört megtenni. Semmit nem mondtak arról hogy meg fog semmisülni ennél rövidebb idő alatt. Kezdesz beteges lenni....
"És megint hazudsz, mert ez 225 millió év csak ideális esetre vonatkozik, ha nem lenne a világűrben erózió és korrózió." Hol van leírva az ideális eset kifejezés? Ugye nem csak te hazudod hozzá?
"mivel szerinted a holdi lábnyom eróziója és az űrszondák eróziója között nincs különbség" Megint csúsztatsz. Szerintem nincs _lényegi_ különbség, sőt én a porban hagyott lábnyom-ot egy gyengébb struktúrának látom mint a fém szerkezeteket. Egyébként az ott hagyott Lunar Rover nyilván relevánsabb példa, csak ezt nehezebb püfölni ezért azt inkább elsunnyogtad. Nézzünk egy szakvélményt erről: A holdautó, melynek tervezésében Pavlics Ferenc is részt vett. Az autó kerekének a szerkezete az ő szabadalma Pavlics Ferenc gépészmérnök, kutató, az 1971-ben a Hold felszínét kutató holdjáró jármű (Lunar Rover) tervezője. A million years may find them unchanged, among the longest lasting and best preserved of all human artifacts Ezzel szemben te még mindig adós vagy azzal hogy szerinted mennyit is bír egy ilyen szerkezet. Csak a trollkodásra fussa.
"6 millió év eddig el sem hangzott. A 225 millió év az az idő ami alatt egy kört megtesz a szonda. A mindörökre pedig egy olyan szó amit nem tudsz elengedni mert ez nyilvánvalóan cáfolható, csakhogy senki nem állította hogy ez a valós időtartam."
Te hoztad fel a holdi lábnyomot, aminek ennyi időt jósolnak. Tehát ha erről, beszélsz akkor szóba kell hozni az időt, még akkor is ha letagadnád mi, mennyi ideig marad meg. Már csak azért is szóba kell hozni, mivel szerinted a holdi lábnyom eróziója és az űrszondák eróziója között nincs különbség. Most akkor szólók, hogy a 6 millió év és a 225 millió év nem ugyanaz. És megint hazudsz, mert ez 225 millió év csak ideális esetre vonatkozik, ha nem lenne a világűrben erózió és korrózió. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.08.10. 09:03:56
"akkor nincs az űrben erózió?" Kb. egy értetlen óvodás viselkedésmintáját mutatod. Van errózió, de ennek mértéke alacsony.
"Az űridőjárás több egymást kiegészítő roncsoló hatás együttese." És ezek melyik nem hat egy a Hold felszínén lévő lábnyomra vagy a holdjáróra? Ezzel a módszerrel nem kell számolgatni. El kell fogadni a NASA által publikált várakozást A objektumra és átgondolni hogy az B objektumra is megállna-e. Én arra jutottam hogy igen, nincs olyan lényegi különbség ami miatt drasztikusan lassabb lenne a Holdfelszíni errózió.
"Te ritka egy szadista barom lehetsz. Négyszer elsietettem, hogy rosszul emlékeztem, mutatva ezzel neked a példát, hogy működik a gerinc." Most olvasni nem tudsz vagy mi? Elfogadtam hogy rosszul emlékeztél és a 8 millió évet valójában nem a Voyager szondára mondták csak az aranylemezre. Ez az aminek megerősítését most várom. Ui. innen számos új kérdés fog felvetődni. Az első az hogyha csak a szonda felszínére rögzített lemez ennyit bír akkor a tömegének 99%-át adó egyéb szerkezeti részekkel mi lesz?
"Szóval még mindig várom a bizonyítás, de eddig csak olyan trollkodást kaptam, hogy idézzem be." Igen, mert te még mindig fordítva ülsz a lovon. Létezik egy objektum, ha semmi nem történik vele akkor az 'örökkévalóságig' létezni is fog. Te vagy aki azt állítja hogy valami történni fog vele ami miatt meg fog semmisülni x idő múlva(x mem ismert). Tehát neked kell rá számítást mutatni hogy az állításod megáll. Számítást szerintem nem tudsz adni te sem sem Nexus sem, ez olyan komplex lenne ami messze meghaladja a képességeinket, talán egy keserves munkával felprogramozott szuperszámítógép szimuláció ami választ tudna adni. Ezért én már elég régóta mások várakozásai és az analógiák irányából közelítem meg a kérdést.
"6 millió év és a 225 millió év, illetve milliárd (vagy a mindörökre) között hány nagyságrend van?" 6 millió év eddig el sem hangzott. A 225 millió év az az idő ami alatt egy kört megtesz a szonda. A mindörökre pedig egy olyan szó amit nem tudsz elengedni mert ez nyilvánvalóan cáfolható, csakhogy senki nem állította hogy ez a valós időtartam.
"Mit nem talált a cikkekben, mesélj nekem erről bővebben?" Olyan bőven beszélek róla amilyen bőven te kifejtetted hogy mi van benne. Szerintem meg nincs benne az. Ezért kellene az 1000 oldalból a releváns 5 sort betenned, már amennyiben van ilyen de vélhetően nincs, és csak elbújsz mögé.
"Segítek mik vannak a cikkben, mik a korrozív és eróziós hatások:" Valóban ezen már régesrég túl vagyunk. Persze vannak korróziót okozó tényezők. Kérdés hogy ezek mennyi idő alatt fejtik ki a hatásukat. Az hogy triviális hogy az oxigén korrodálja a vasat nem jelenti azt hogy egy híd 1 nap alatt rozsdatemetővé válik. Goto 1. Szemben álló mennyiségek.
"Bizonyítható, hogy a gyűrűk, ha lassan is de erodálódnak." Nyilván így van, És mi ennek a mértéke? Ami perpillanat látszik hogy ott vannak a gyűrűk és idősek.
"csak amorf jégé válik, aminek a szakítószilárdsága sokkal jobb, ezzel szemben a fémötvözetek... nos." Nos mi? Rájöttél hogy nem tudod értelmesen befejezni a gondolatmenetet? A fémek is éppen hogy felkeményednek a rácshibáktól. Így készül a kard. Az amorf atom elrendeződés tipikus példája ugye az üveg, a fémek is pontosan úgyanúgy viselkednek, felkeményednek+ törékenyebbé válnak.
"A Voyageren már most több műszer nem működik, vagy egyenesen eltörött, elhasználódott. És még csak nem is millió éve megy. " Irreleváns, 2030-ra meg teljesen le fog állni. Persze lehet hogy nálad otthon ha tönkremegy valami akkor rögtön a teljes anyaga is szublimálódik ezért gondolod relevánsnak ezt közölni. De inkább csak trollkodás.
"Az "ellenálló képesség" szóösszetételt, egy jégdarab esetében értelmetlen" Neked, mert beszűkült a látásmódod. Pl. a gyűrűben lévő jég szempontjából értelmezhető az hogy az ütközéseknek mennyire áll ellent, vagy nem és törik apróbb darabokra.
"A Szaturnusz gyűri a Szaturnusz magnetoszférájában vannak " Hát jó, ezt valóban ki lehet jelenteni, és pont a legnagyobb energiájú töltött részecskéket szűri, de mondjuk a micro meteoritokat már nem. Tőled is megkérdezném amit Nexus-tól az elején. Mi az a releváns komponens ami miatt szerinted megsemmisül a műhold/szonda. Pl kozmikus sugárzás vagy micro meteoritok, vagy mindkettő szignifikáns mértékben?
"Én alapvetően azt kérdőjeleztem meg hogy hogy kihalási eseményhez vezetett-e a kitörés. A mai álláspontok szerint nem." Bocsesz, vagy 2X-3X rákérdeztem, hogy a genetikai kutatások során feltárt bottlenecket kérdőjelezted-e meg és eddig azt bizonygattad, hogy igen. Ehhez képest akkor finomodott az álláspontod? ;) Újfent leírom, hogy igen voltak olyan kutatások, amelyek szerint kelet, vagy Dél-Afrikában a klíma nem változott olyan szélsőségesen abban az időszakban, mint más területeken. Momentán a Homo Sapiens Sapiens abban az időben csak ott élt, még más homo fajok az egész Földön el voltak terjedve. Kicsit beszédes, hogy azokból mára fosszíliákon kívül semmi nem maradt. Valóban vitatható, hogy ez az egy esemény okolható-e azért, aminek végeredménye ez a jelenlegi állapot, Hiszen Homo Erectus, vagy a neandervölgyi populáció utána is fenn maradt, egyre csökkenő lélekszámmal kb a következő, 25 ezer évvel ezelőtt bekövetkező szuper vulkánkitörésig. Ez, a több homo fajt is érintő időskála és az az alatt bekövetkező katasztrófális események, vulkánkitörések, meteorbecsapódások, klímaváltozás, stb, összevethető az általam felvetett max 100 ezer éves időtartammal és az az alatt valószínűsíthető katasztrófákkal. Ennyi a véleményem és nem több. Van valós paleontológiai párhuzam, függetlenül attól hogy mennyire szarszálhasogatóan megyünk bele az egyes események, vélt, ma már nem bizonyítható nagyságú hatásába.
"Valóban, így maradhat. Azonban az embernek természete olyan hogy a biztonsági szükségletét fontosnak tartja, tehát a közvéleménnyel azt el lehet fogadtatni hogy most dollármilliárdot fogunk eltapsolni hogy látszólagos biztonságban legyünk." Van valóban egyéni szinten, pszichológia dimenzióban meghatározott igény a biztonságra, azonban társadalmi szinten a politika nagyon jól ért ahhoz, hogy a lehetséges veszélyforrások közül melyiket fogja az egyén számára kommunikálni, nagyítani, kicsinyíteni. Sajnos nem az egyén ilyen igénye, meg a valós fizikai környezet paraméterei határozzák meg azt, hogy mely veszélyforrásra fordít a társadalom energiát és melyre nem. Lásd pl. politikai befolyásolásra, háborúkra, gazdasági hadviselésre fordított erőforrások vs. környezet védelemre fordított erőforrások. Ha a politika továbbra is elfogadhatónak tartja, akkor akár soha nem lesz aszteroida védelem, pedig a veszély ugyan úgy létezik, mint a szükséges technológia.
"Csúcsa nem is tudom hogy hol van. Én 10^10-10^20eV közé teszem a releváns spektrumot." Igen valószínűleg a forrásomban a felszínt elérő elsődleges sugárzásra gondoltak. Szóval ez itt nem volt helyénvaló. Az energia eloszlás meglehetősen lineárisnak látszik, ezért a nagyobb energiájúak jelentősen kisebb számban detektálhatók, mint a kisebbek, a Föld közelében viszont a kisebb energiájúakat pl a Van-Allen öv szűri.
"Az hogy a millió ütközésnek milyen kimenetele van nemtom, de ütközés helyén nem sok minden maradhat. Szerintem a direkt ütközésben közvetlenül részt vevő részecskék annihilálódnak, az atommagban lévő többi proton meg neutronok szétrepülhetnek. De nem vagyok magfizikus. Energia az szvsz. megvan hozzá." Pontosítsunk, annihilációnak azt nevezzük, amikor ellentétes elektromos töltésű, tömeggel rendelkező részecskék reakciójából nyugalmi tömeggel nem rendelkező fotonok keletkeznek, ezzel az anyag és az antianyag (pron+antiproton) reakciójánál találkozunk. Amikor egy proton nyaláb kerül kölcsönhatásba egy másik proton nyalábbal, vagy atomokból álló céltárggyal az más. A keletkező részecskék elég sok félék lehetnek a protonok energiájától függően, ezeket vizsgálják a gyorsítókban. Nem pontos a megsemmisülés kifejezés, inkább az átalakulás, bomlás, keletkezés, mert az a fajta megsemmisülés amiről beszélünk csak a hétköznapi értelemben létezik, a részecske fizikus szeme viszont könnybe lábad, amikor látja, hogy mennyi új, újfajta részecske keletkezik a kölcsönhatás során. :)
"Vagyis ezen szavak nem szabadon felcserélhetőek." Vagy is akkor összegezve, mondtad, de szerinted sem igaz, hogy 200 nanométer mélységig van a kozmikus sugárzásnak hatása. Köszönöm, hogy elismerted.
"Kezd hosszúra nyúlni és már nincsenek új infók. Mi lenne ha csillagegyüttállás esetén szerinted valszeg katasztrófa lesz, szerintem meg valszeg. nem. Ezt úgysem tudjuk egzaktul eldönteni. Elengedhető szvsz. Megvárjuk hogy bekövetkezzen, utána lesz tény adat:)" Egyetértek. :)
"Valóban van ilyen. Ehhez az kell hogy a protonok bejussanak a fémrácsba, ott felvegyenek egy elektront és hidrogénné váljanak, ezt még nagyon sokszor egymás után megismételve kis hidrogén-al töltött zsebek keletkeznek ami szétfeszítik a gyengébb fémrácsot. Természetesen ez a jelenség létezik, mint a legtöbb amit felhoztál, csak ugye goto 1 a mennyiségekhez. Mennyi hidrogént is tudunk összefogdosni 5 millió év alatt egy fémráccsal... " A kísérlet szerint, a valós fluxussal összemérhető besugárzással a kísérlet időtartama alatt, ami ugye nem évmilliók, vagy évtizedek voltak a jelentős fizikai változás detektálható volt. Link
"Valóban van ilyen. Ehhez az kell hogy a protonok bejussanak a fémrácsba, ott felvegyenek egy elektront és hidrogénné váljanak, ezt még nagyon sokszor egymás után megismételve kis hidrogén-al töltött zsebek keletkeznek ami szétfeszítik a gyengébb fémrácsot. Természetesen ez a jelenség létezik, mint a legtöbb amit felhoztál, csak ugye goto 1 a mennyiségekhez. Mennyi hidrogént is tudunk összefogdosni 5 millió év alatt egy fémráccsal... "
Jó kérdés. DE! 1. Mennyi elhasználatlan hidrogén marad a tankba? 2. Mennyi hidrogén szabadul fel, ki a korrózió hatására a különböző szerkezeti anyagokból? 3. A Naprendszerben a sűrűség jelenleg 0,3 atom/köbcentiméter, a csillagközi térben 0,5 atom/köbcentiméter, Ez a ha jól számolom, sebességét is hozzáadva, és kapok 5 millió évet, akkor igen durván jelentős darabszám jön ki. Persze ha még belekerül valami sűrű hidrogénfelhőbe, ez a szám nőni fog. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.08.09. 21:32:03
" Elméleted szerint akkor is meg kellett volna már semmisülnie ekkora daraboknak, főleg mivel elsősorban vízjégből vannak aminek az ellenálló képessége közelében sincs a fémötvözetekének. Azt nem fogadom el hogy folyamatosan flow szerűen táplálják a holdak akár méteres darabokkal is."
1. Mekkora daraboknak??? Azt tudjuk csak, hogy ma mekkora a méretük, de ez nem azt jelenti, hogy x millió éve is ekkorák voltak. Bizonyítható, hogy a gyűrűk, ha lassan is de erodálódnak.
2 Bizonyított tény, hogy a gyűrűkben lévő jégszemcsék örvények és a csomósodások hatására újra összeáll nagyobb darabokká. Szólj ha erre egy űrszonda is képes.
3. 18 féle (víz) jég állapot létezik, ezek KEMÉNYSÉGI és egyéb tulajdonságai is különbözőek, és akkor még a eltérő izometrikus állapotról nem beszélek, ami eltérő tulajdonsággal ruházza fel. Egyszóval az a víz, nem az a víz, ami a földön megtalálható, és nem az jég, amit a Földön ismersz. Az a jég ott kőzetalkotó anyag, és mechanikai szilárdságuk általában jóval nagyobb, mint a jégkocka amit az italodba teszel. És nem utolsó sorban a kozmikus sugárzás során a jég kristályszerkezete sérül, ami a bonyolult fémötvözetekkel ellentétben még mindig jég marad, csak amorf jégé válik, aminek a szakítószilárdsága sokkal jobb, ezzel szemben a fémötvözetek... nos.
4. A Voyageren már most több műszer nem működik, vagy egyenesen eltörött, elhasználódott. És még csak nem is millió éve megy.
5. Az "ellenálló képesség" szóösszetételt, egy jégdarab esetében értelmetlen, mivel semmire sem használjuk, és a mérnöki tudomány erre találta ki ezt a szót (már ha ezt használod) - de ha nagyon akarjuk használni akkor van egy ésszerű magyarázat: a mérete, és az újra-felépülése.
6. A Szaturnusz gyűri a Szaturnusz magnetoszférájában vannak, nem csak úgy keringenek a semmiben. Ezzel kapásból távol tartva a nagyenergiás töltött részecskék áramát. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.08.09. 20:50:24
A linkekben a fizikai roncsoló hatásokra, és a különböző anyagok korrodálására találsz információkat, de troll szofizmákra sajnálatosan nem. Neked hány adatod támasztja alá az állításod, 225 millió éves erózióról, vagy milliárd évesről? Egyesem. Szóval ennyit arról, hogy nekem mit kell bemutatnom. Apropó, ha nem idézem be - mit is? - akkor nincs az űrben erózió? Nevetséges troll vagy, mert azt sem ismered el, hogy ilyen van.
"De van köze. Kötésben lévő atomra ható roncsolás amit vizsgálunk. Minden anyagé nyilván más de egy acél zártszelvény nem lehet nagyságrendekkel gyengébb mint egy lávakő, szvsz. ellenállóbb. Ezért nem is készítűnk lávakőből komoly szerkezeteket. "
Egyedül te próbálod beállítani azt, hogy az űridőjárás ennyiből állna csupán. Igazán szánalmas próbálkozás, de nem állok bele. Az űridőjárás több egymást kiegészítő roncsoló hatás együttese.
"OK. Induljunk ki akkor innen. Tehát akkor elfogadod azt hogy a voyager-en lévő aranylemez olvasható marad 8 millió évig?"
Te ritka egy szadista barom lehetsz. Négyszer elsietettem, hogy rosszul emlékeztem, mutatva ezzel neked a példát, hogy működik a gerinc. Mit akarsz még? Szánalom, de leírom neked még hússzor jó? Figyelj, mutatom így működik a gerinc: rosszul emlékeztem, tévedtem, rosszul emlékeztem, tévedtem, rosszul emlékeztem, tévedtem, rosszul emlékeztem, tévedtem, rosszul emlékeztem, tévedtem, rosszul emlékeztem, tévedtem, rosszul emlékeztem, tévedtem, rosszul emlékeztem, tévedtem, rosszul emlékeztem, tévedtem, rosszul emlékeztem, tévedtem, rosszul emlékeztem, tévedtem, rosszul emlékeztem, tévedtem, rosszul emlékeztem, tévedtem, rosszul emlékeztem, tévedtem, rosszul emlékeztem, tévedtem, rosszul emlékeztem, tévedtem, rosszul emlékeztem, tévedtem, rosszul emlékeztem, tévedtem, rosszul emlékeztem, tévedtem! No, most jól érzed magadat?
"Valóban, van rá esély hogy egy kör(225 millió év) alatt megsemmisül, csak odaírtam hogy erre jelen tudásunk szerint kicsi az esély, ennyire ritka a csillagközi tér."
Nem csak esély van rá, hanem ez be is következik, korrózió és erózió által. Ha szerinted ilyen nem létezik bizonyítsd be, vagy azt csak nekem kell? Te állítottad először, bocs. Amit hoztál példát, mint ez is, az pusztán pályaszámításra vonatkozik. Tudod mi az a Móricka-egyszerűség? Szóval még mindig várom a bizonyítás, de eddig csak olyan trollkodást kaptam, hogy idézzem be. Mert ha nem, akkor az űrben nincs erózió? Ritka barom vagy te.
"Szerintem pedig releváns. Ha a Hold felszínén évmilliók kellenek egy lábnynom erróziójához akkor vélhetően nincs más nagyságrendben egy űreszközre ható erózió sem."
6 millió év és a 225 millió év, illetve milliárd (vagy a mindörökre) között hány nagyságrend van? A probléma, hogy fel sem fogod, hogy mit kritizálok. A számaidat, az irreális és téves nagyságrendeket.
"Nincs. Az hogy beidézel favágó módra több 1000 oldal dokumentumot az csak azt bizonyítja hogy próbálod kendőzni a releváns információ hiányát. Pár sort idéz be konkrétan, amiben releváns adatok vannak. Motivációul ezen linkekre is azt tudom mondani hogy nincs bennük olyan adat ami alátámasztaná az állításod."
Mert ennyi cikk foglakozik az űrbéli szerkezetek eróziójával, és korróziójává. Amit sokadjára is ignorálsz, és azt hiszed akkor neked lesz igazad, ha nem linkelek. Mit nem talált a cikkekben, mesélj nekem erről bővebben? Csak azért kérdezem, mert lehet rossz kérdést teszel fel.
"De van köze. Kötésben lévő atomra ható roncsolás amit vizsgálunk. Minden anyagé nyilván más de egy acél zártszelvény nem lehet nagyságrendekkel gyengébb mint egy lávakő, szvsz. ellenállóbb. Ezért nem is készítünk lávakőből komoly szerkezeteket."
Egy acélszekrény anyaga, nyilván mérete, sűrűsége, hővezetés egészen más, mint a bazalté. Ritka hülye érv csak szólok, még a bazalt és bazalt típusok között is órási különbségek vannak. Segítek mik vannak a cikkben, mik a korrozív és eróziós hatások:
1. Egyrészt a hőingadozás olyan mechanikai terheléssel jár hosszútávon, ami az anyagok felaprózódásához vezet. Jól ismert jelenség, a Holdon lévő por egy része is ebből a hatásból származik. 2. A vákuumnak önmagában van a fémekre, műanyagokra, kompozitokra, stb. ható anyag elfáradási hatása. Ez ismert jelenség, a középiskolában is bemutatják. 3. Kozmikus sugárzás anyagok kristályszerkezetét roncsolja, ez a roncsolás kihat az egész szerkezet szilárdságára. A nagy energiájú részecskéknek nem ismerjük a felső határát - csak elméletileg - mivel nincs olyan detektorunk ami észlelné a legnagyobbakat, csak másodlagos hatásukból tudjuk, amit becsapódva részecskeáramlás indítanak el, tovább roncsolva az anyagok szerkezetét. 4. A kozmikus sugárzás hatására, a szerkezeti anyagok vagy korrozív anyagokká válnak, vagy zárványként távoznak belőlük. 5. Ugyanígy roncsoló hatással van a világűrt kitöltő nagyenergiás plazma, illetve az égitestekből származó gázcsóvák (a Földnek is van, és jóval nagyobb mint a geostacionárius műholdak pályája). 6. A felületek feltöltődnek és között elektromos feszültségek léphetnek fel, ami strukturális terheléssel jár. 6. És persze az általad egyedüliként kiemelt nagyenrgiás ütközések. 7. A mikrometoritok csiszoló hatása hosszútávon jelentős, (hypervelocity impact).
""aminek az eredményei alapján állítom, hogy a szerkezeti anyagok nem bírnak ki több millió évet az űrben." ----> No ez egy fontos dolog. Erre kellene valami link."
Te figyelj, amit kaptál linkek, abban mi állt, szerinted mit állapítottak meg azokban a kísérletekben? Csak azért kérdezem, mert lehet, hogy nem gondoltak a trollokra, és nincs leírva, hogy egy hússzor húszas bazaltkocka mennyi idő alatt pusztul el, vagy egy pácélszekrény, de ott van az anyagok űrállóságának tesztje. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.08.09. 20:36:44
"Sőt, nem csak, hogy logikusan levezettem neked, hanem még linket is kaptál, amit nem olvastál el." De megnéztem a linket. Várom hogy idézd belőle a számunkra releváns adatot/számítást. Tudod mit, akkor azt mondom hogy megnéztem és semmi ilyen nincs benne, hátha így menni fog.
"Te magad írod, amíg valami meg nem semmisíti" Valóban, van rá esély hogy egy kör(225 millió év) alatt megsemmisül, csak odaírtam hogy erre jelen tudásunk szerint kicsi az esély, ennyire ritka a csillagközi tér.
"Mit gondolsz, már eléggé bizonyítva van, troll koma?" Nincs. Az hogy beidézel favágó módra több 1000 oldal dokumentumot az csak azt bizonyítja hogy próbálod kendőzni a releváns információ hiányát. Pár sort idéz be konkrétan, amiben releváns adatok vannak. Motivációul ezen linkekre is azt tudom mondani hogy nincs bennük olyan adat ami alátámasztaná az állításod.
"Nyilván az űridőjárás nem arról szó, hogy te, honnan ejtesz le mit, így az, hogy te honnan ejtenéd le nem számít, ugyanígy nem számít egy acélszekrény sem, minthogy az űrben acélszekrények sincsenek." Szerintem pedig releváns. Ha a Hold felszínén évmilliók kellenek egy lábnynom erróziójához akkor vélhetően nincs más nagyságrendben egy űreszközre ható erózió sem. Ugyanazt csinálod mint Nexus, felhozod a lehetséges hatásokat, de nem teszel melléjük mennyiséget. Ez így karcsú. Goto 1. Egy fecske nem csinál nyarat.
"ez csak az aranylemez olvashatóságára vonatkozott." OK. Induljunk ki akkor innen. Tehát akkor elfogadod azt hogy a voyager-en lévő aranylemez olvasható marad 8 millió évig?
"vitatom, hogy örökké fent marad, és vitatom az összes számodat, mert hasráütésre születtek." Senki nem állította hogy örökké fennmarad. Ezt a szalmabábot már másodszor gyártod le. A számok egyikét sem én találtam ki. Egyébként szerintem tényleg nem precíz számítások eredménye az hogy x millió vagy x milliárd. A hidrogén mennyiségre vonatkozó az már inkább.
"aminek az eredményei alapján állítom, hogy a szerkezeti anyagok nem bírnak ki több millió évet az űrben." No ez egy fontos dolog. Erre kellene valami link.
"Vitatom, hogy a bazaltnak, az acélszekrénynek, lábnyomoknak bármi köze lenne az űrszondákhoz." De van köze. Kötésben lévő atomra ható roncsolás amit vizsgálunk. Minden anyagé nyilván más de egy acél zártszelvény nem lehet nagyságrendekkel gyengébb mint egy lávakő, szvsz. ellenállóbb. Ezért nem is készítűnk lávakőből komoly szerkezeteket.
"Aztán minek? Te a genetikai minták alapján kimutatott "bottleneck"-et kérdőjelezted meg!" Én alapvetően azt kérdőjeleztem meg hogy hogy kihalási eseményhez vezetett-e a kitörés. A mai álláspontok szerint nem. Ezzel azt is megkérdőjelezem hogy volt-e ekkor bottleneck, jelen álláspont szerint nem volt semmiféle hirtelen hatás ekkor, Major reductions in population size leave their mark on genetic diversity of modern individuals. For Homo sapiens, such bottlenecks are evident some 100,000 years ago and 50,000-60,000 years ago - both probably related to migrations out of Africa. De valóban, nem fontos bizonyítanod semmivel hogy volt kihalási esemény a kitöréskor, csakhogy ekkor ezen összefüggésre vonatkozó állításod rögtön meg is dőlt.
"Huh, ez egy kicsit skizofrén szöveg, na most akkor látsz erre lehetőséget valamekkorát, vagy nem?" Valamekkora esélyt arra is látok hogy holnap megsemmisül a Föld, de biztosra/nagyon valószínűre 100.000 év távlatában sem merek semmit mondani.
"Ez az állapot még akár évszázadokig is így maradhat, rossz esetben." Valóban, így maradhat. Azonban az embernek természete olyan hogy a biztonsági szükségletét fontosnak tartja, tehát a közvéleménnyel azt el lehet fogadtatni hogy most dollármilliárdot fogunk eltapsolni hogy látszólagos biztonságban legyünk.
"kozmikus sugárzás energia eloszlásának csúcsa leginkább 0,3 GeV körüli.." Csúcsa nem is tudom hogy hol van. Én 10^10-10^20eV közé teszem a releváns spektrumot.
Egy proton nyugalmi energiája 10^9 eV. A CERN 10^12 eV nagyságrendben ütköztet nehéz ionokat protonnal. Az hogy a millió ütközésnek milyen kimenetele van nemtom, de ütközés helyén nem sok minden maradhat. Szerintem a direkt ütközésben közvetlenül részt vevő részecskék annihilálódnak, az atommagban lévő többi proton meg neutronok szétrepülhetnek. De nem vagyok magfizikus. Energia az szvsz. megvan hozzá.
"A fémre viszont sokkal roncsolób a hatása." Tehát a vízjeget nem pusztítja a kozmikus sugárzás, acélt meg igen. Egyre messzebbre kalandozunk. Mindenestre a Vénusz légkörében a nap sugárzása bontja a vizet hidrogénre és oxigénre amik így elszöknek, de tény hogy ezt a nap csinálja nem a kozmikus sugárzás. Végülis azt valóban tudom bebizonyítani hogy a kozmikus sugárzás bontja a Szaturnusz gyűrűjét, főleg mivel én is azt mondom hogy nem bontja. Körbeértünk:)
"Vagy is?" Vagyis ezen szavak nem szabadon felcserélhetőek.
"Ezért írtam, hogy több ilyen egymásra hatása okozhat civilizációs összeomlás közeli állapotot." Kezd hosszúra nyúlni és már nincsenek új infók. Mi lenne ha csillagegyüttállás esetén szerinted valszeg katasztrófa lesz, szerintem meg valszeg. nem. Ezt úgysem tudjuk egzaktul eldönteni. Elengedhető szvsz. Megvárjuk hogy bekövetkezzen, utána lesz tény adat:)
"Azért vettem ilyen rövidre, hogy hangsúlyozzam, hogy nem. Igazán alapos tudományos munka viszont erről értelemszerűen nem készült, mert nem lenne jó sajtója" Ok engedjük el ezt is.
"Aha, csak az az atomok rezgésében tárolt hőmérsékleti energia szétsugárzódik, kegyensúly alakul ki a környezettel, az atomrács sérülése, viszont megmarad." Spec. az átrepülő proton energiája is tud ilyen melegítő hatású lenni, a közeledő EM terek berezgetik az atomrácsot. Az energia aztán fotonként kisugárzódik a hidegebb űr felé. Roncsolás ebben a scenarióban sincs, a protonok jelentős része pedig direkt ütközés nélkül juthat át, ezzel az eleve ritkás kozmikus sugárzás energiatartalmának egy jelentős része ineffektív lenne.
"Logikusan végiggondolva a rácsszerkezeti hibák összeadódása, idővel adott átlagos méretű szigeteket, gyak porszemeket alakít ki. Építi is, persze! :) " 10^19 atomnyi szigetek ezek. Ehhez egy precíziós vágó kell. A random hatás az hogy 1%-nyi rácshiba teljesen random helyezkedik. 10^19 az nagyon sok atomocska, statisztikailag nem maradhat érintetlen ekkora terület.
"hidrogén buborékok alakulnak ki (blistering) találsz erre is szakirodalma" Valóban van ilyen. Ehhez az kell hogy a protonok bejussanak a fémrácsba, ott felvegyenek egy elektront és hidrogénné váljanak, ezt még nagyon sokszor egymás után megismételve kis hidrogén-al töltött zsebek keletkeznek ami szétfeszítik a gyengébb fémrácsot. Természetesen ez a jelenség létezik, mint a legtöbb amit felhoztál, csak ugye goto 1 a mennyiségekhez. Mennyi hidrogént is tudunk összefogdosni 5 millió év alatt egy fémráccsal...
Tisztázzuk újfent mit állítok, illetve mit vitatok.
1. Vitatom, hogy egy űrszonda "Alapesetben minden marad ahogy most van.", vitatom, hogy örökké fent marad, és vitatom az összes számodat, mert hasráütésre születtek. 2. Állítom, hogy voltak, vannak anyagtudományi kísérletek az űrben, és földön, aminek az eredményei alapján állítom, hogy a szerkezeti anyagok nem bírnak ki több millió évet az űrben. 3. Vitatom, hogy a bazaltnak, az acélszekrénynek, lábnyomoknak bármi köze lenne az űrszondákhoz. 4. Beismerem (másodszor), tévedtem abban, hogy a 8 millió éves szám, az csak az aranylemez olvashatóságára vonatkozott. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.08.09. 17:03:52
"Jah, hogy neked nem kell. Lol. Ti állítotok valami miszerint megsemmisül a civilizációnk vagy a műhold tehát nektek kell mögé tenni bizonyítékot. "
Pontosan annyira kell alátámasztanom az állításaimat, amennyire te alátámasztod. Ez retorikai egyszeregy. Az előbb még érv volt számodra, hogy logiku következtetés. Emlékszel még? Nos, én csak logikusan levezettem neked, de elmagyaráztam, hogy te műholdpályákról hoztál anyagot, meg egy interjút a hidrogén hatásáról, viszont itt meg a korrózióról-erodálódásról volt szó. Sőt, nem csak, hogy logikusan levezettem neked, hanem még linket is kaptál, amit nem olvastál el.
" Én perpill olyan bizonyítékokat látok miszerint milliárd éves nagyságrendben már biztosan megsemmisül egy műhold, a voyager kapcsán még ez sem biztos, URL=https://voyager.jpl.nasa.gov/news/details.php?article_id=48]completing an orbit within the Milky Way every 225 million yearsmúlva tér vissza a naprendszer nem túl közeli közelébe, ha addig nem találkozik valamivel ami eltéríti vagy megsemmisíti, amire a statisztikai esély kicsi, de lehetséges, aztán megy még1 kört."
Annyira mellébeszélsz már, hogy ugyanabban a mondatban cáfold meg magadat. Te magad írod, amíg valami meg nem semmisíti. Ez, az amiről szó van: az űridőjárás. Tipikus troll értetlenkedés, de már olyan mélyen, hogy nem is figyelsz mit írsz.
"Biztos ott van benne mindenre az alátámasztás amit te állítasz, csak rá kell keresni. Innentől aztán bármit mondhatsz nyugodtan, hiszen van egy linked. LoL. ... lyan forrást ami a kérdés eldöntésében nagyrészt irreleváns. Ezért nem is tudsz belőle egy releváns sort sem idézni."
Most komolyan, az hiszed, nincsenek ilyen szerkezeti anyagvizsgálatok az űrállósággal kapcsolatban? Mert ezek szerint, amíg nem linkelek neked ilyen publikációk ezreit, akkor nem léteznek. Eddig te nem nagyon kerestél rá semmire, amiket idehánysz mint bizonyíték az rendre nem arról szól, amiről szó van.
Itt vagy itt. De itt van egy másik, a ISS-ről, ugyanis az egész űrállomásprogram egy része az anyagok űrben való tettszeléséről is szól. De van itt még összefoglaló publikáció is. Vagy van kifejezetten csak a sugárzásról szóló anyag is, igaz űrhajókról nem kifejezetten űrszondákról, de az anyagok egy része ugyanaz. De itt van különböző hosszútávú kísérletek eredményeinek összetett feldogozása is. Aztán van még hosszútávú kísérlet, nem csak a LDEF. De van kifejezetten polimerekre is kísérlet, és persze léteznek földi kísérletek sokaságai is.
Mit gondolsz, már eléggé bizonyítva van, troll koma?
"Még az is látszik rajta hogy kis morzsalékok is vannak a nagy minta mellett, én tuti nem merném leejteni pár méterről mert vélhetően jelentős darabok törnének ki belőle. Egy ugyanekkora tömegű acél zártszelvény darabbal kapcsolatban nem lennének ilyen aggályaim."
Jó érv, "látszik", meg "tuti". Körülbelül ez a szint amin vitatkozom veled, de én bizonyítsak. Ne is foglalkozz azzal, hogy milyen szerkezeti anyagokból van egy űrszonda, és azzal sem, hogy miből áll az űridőjárás, és ezt meddig viselik el a mi mesterséges anyagaink. Egyszerűen kezd a bazaltról általában, meg acélszekrényről beszélni, mert így kell trollkodni. Nyilván az űridőjárás nem arról szó, hogy te, honnan ejtesz le mit, így az, hogy te honnan ejtenéd le nem számít, ugyanígy nem számít egy acélszekrény sem, minthogy az űrben acélszekrények sincsenek.
"Te vagy aki azt állítod hogy nem fog létezni mert megsemmisül 5/8 millió év alatt."
Nem én állítottam, hanem Carl Sagan és csapata, de megbeszéltük, ez csak az aranylemez olvashatóságára vonatkozott. Tudod ez a különbség köztünk, ha én tévedek elismerem, te viszont kavarod továbbra is szart. És akkor be lehet fejezni a trollkodás, mert bizonyítottam amit állítottam, a többi rajtad múlik. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.08.09. 16:26:15
"Neked kellene bizonyítani! Érted-e ezt így magyarul, hogy neked kell bizonyítani az állításod?!" Jah, hogy neked nem kell. Lol. Egy műhold/szonda természete az hogy létezik. Te vagy aki azt állítod hogy nem fog létezni mert megsemmisül 5/8 millió év alatt. Ti állítotok valami miszerint megsemmisül a civilizációnk vagy a műhold tehát nektek kell mögé tenni bizonyítékot. Alapesetben minden marad ahogy most van. Én perpill olyan bizonyítékokat látok miszerint milliárd éves nagyságrendben már biztosan megsemmisül egy műhold, a voyager kapcsán még ez sem biztos, URL=https://voyager.jpl.nasa.gov/news/details.php?article_id=48]completing an orbit within the Milky Way every 225 million yearsmúlva tér vissza a naprendszer nem túl közeli közelébe, ha addig nem találkozik valamivel ami eltéríti vagy megsemmisíti, amire a statisztikai esély kicsi, de lehetséges, aztán megy még1 kört. Az meg már az elején nyilvánvaló volt hogy csak azért dobtad be az idézetet hogy a tudományosság látszatát keltsd és mutogass rá, de csak messziről, semmi konkrétum. Biztos ott van benne mindenre az alátámasztás amit te állítasz, csak rá kell keresni. Innentől aztán bármit mondhatsz nyugodtan, hiszen van egy linked. LoL.
"ugyanis én linkeltem neked forrást, és tudod ott a google is. Használd! " Olyan forrást ami a kérdés eldöntésében nagyrészt irreleváns. Ezért nem is tudsz belőle egy releváns sort sem idézni.
"Mellesleg a bazalt egy gyűjtőnév" Az #51 -ben tettem be a példámat. Még az is látszik rajta hogy kis morzsalékok is vannak a nagy minta mellett, én tuti nem merném leejteni pár méterről mert vélhetően jelentős darabok törnének ki belőle. Egy ugyanekkora tömegű acél zártszelvény darabbal kapcsolatban nem lennének ilyen aggályaim.
"A meteorok meg akkor sebességgel érkeznek, hogy azoknak sem számít egy űrszonda esetében." Lol. Tehát mind1 mit állítasz szembe egy meteorral az úgyis megsemmisíti azt. Mellesleg ez megint egy nyelvtanilag értelmezhetetlen mondatod. Maszatolás gyanús is emiatt. Kb. 0 gyakorlati érzékről tettél tanulságot. Ha egy lávakövet tetszek egyazon mikrometeor útjába vagy egy gránitot vagy acélt akkor a lávakő fog a legtöbbet errodálódni, leginkább azért mert lyukacsos szerkezetű ezáltal nagy darabok tudnak belőle kiszakadni. Sugárzással szembeni ellenállás szempontjából én nem is tettem különbséget a bazalt vagy mondjuk az acél zártszelvény között. Nincs jelentősége. Még mikrometorral együtt is millió éveket bír ki egy lábnyom is. Akkor mennyit bír az LRV?
"nem tartalmazza azt, hogy a műholdak meddig bírják ki az űrben" Ha azt mondja hogy valami ott lesz akkor egyben azt is mondja hogy nem atomokra szakadva lesz ott. Más objektumokra azt mondta hogy nem lesznek ott mert elégnek a légkörben. Szerintem egyébként a napelemei nem lesznek ott, maga az alap szerkezete viszont jóval masszívabb, és a mesterséges tárgy felismerhetőség szintje elég alacsony.
"s végül kínkeservesen bedotál egy interjút, " Szerintem szokás szerint megint kevered a dolgokat. Ami "interjúk" voltak azokban nem volt számítás, csak leírta dr prof xxx hogy billion years, amiben számítás volt az meg nem interjú.
"hiszen nincs az eredeti cikkben szó hidrogénről, sem űridőjárásról." Mi ez ahogy eredeti cikk? Próbálj már meg olyan mondatokat alkotni aminek legalább az egyértelmű hogy mire hivatkozol.
"Egy szar ember vagy, aki csak a másikon próbál fogást találni, mert ezt évezi, ez a szórakozása" Alapvetően te kötöttel belém a #39 -ben. Aztán kiderült hogy amire hivatkozol annak nyoma sincs sehol. Tehát ott tartunk hogy volt egy állításod miszerint 8 millió év. Ehelyett most van egy linked amiben viszont nincs semmilyen időtartam, és te magad sem tudsz ilyet számítást mutatni. Az olyan mondatokat amik viszont arra utalnak hogy csak a lemez 1 milliárd évig olvasható marad lazán ignorálod, és elsunnyogsz. Mit mondjak erre? Óvoda kiscsoport vitakultúra...
"Az írod, hogy te soha nem írtad le, már a mondat második felében utalást teszel, ennyire, hogy lehetsz hülye? " A felsorolásból kettő amit én írtam. A "pár millió év az megugorható."-al nem mondom el hogy mennyit bír a csak azt mondom hogy a kiinduló állításban szereplő értéknél több. Szöveg értelmezés 1. Az örökkévalóságnak végén smile volt ésr mint időtartam ez indefinit, az üveg kapcsán arra céloztam hogy nagyon stabil ha el tudod zárni az eróziós folyamatoktól, de azt is leírtam hogyha nem akkor gyorsan el is tud tűnni. Ezt továbbra is tartom, de ennek nyilván végképp semmi köze az űrszonda élettartamához, csak egy magadfajta agyatlanul kötözködő próbálja oda sorolni, ez a civilizáció felszíni nyomainak eltűnése kapcsán releváns. A másik kettő külső vélemények behivatkozása, valszeg az egyik az amit te tévesen interjúnak hívsz az egy hasonló topic mint ez, 4 ember elmondta a véleményét a felett kérdésről, az egyikük kiszámolta hogy hidrogénből is milyen kevés van ott(sugárzásból ugye még kevesebb). És mind a négyen arra jutottak hogy sokáig fogja bírni. Egyébként több ilyen külső hivatkozást is betettem véleményekről ha már mindenképp idézgetni szeretnél. Továbbra is tartom hogy én nem tudom mennyi idő alatt fogja ezeket az űreszközöket megsemmisíteni az űrben ért hatások és soha nem is írtam ilyet le(ellenben veletek akiknek konkrét nem is körülbelüli számaik vannak), amit én látok az hogy az 5/8 millió év az nem elégséges.
"Kérnék egy authentikus linket, ami kb. hitelesen alátámasztja a korrelációt a Toba kitőréssel." Aztán minek? Te a genetikai minták alapján kimutatott "bottleneck"-et kérdőjelezted meg!
"Erre mondtam hogy ehhez nincs racionális ok társítva. Nem látok semmi olyan szükségszerűen/valószínűleg bekövetkező természeti katasztrófát ami eltörölné a technikai civilizációnkat. Saját magunk el tudjuk törölni, illetve valószínűtlen 'természeti' események is meg tudják tenni." Huh, ez egy kicsit skizofrén szöveg, na most akkor látsz erre lehetőséget valamekkorát, vagy nem?
"Ez földtörténeti léptékben szempillantás csak. Valóban nincs még se földről indítható se űrbe telepíthető bolygóvédelmi eszközünk, de az a technológia ami ennek az elkészítéséhez kell az hatalmasat fejlődött ezen időszak alatt is, és a folyamat ma sem állt le." Tudomásom szerint továbbra sincs se nemzeti, se nemzetközi projekt ilyen rendszer gyakorlati kiépítésére, kormányzati döntések sincsenek arról, hogy mondjuk 10 éven belül el kell kezdeni. Ez az állapot még akár évszázadokig is így maradhat, rossz esetben. Miközben egy veszélyes, pl. az alacsony albedó miatt nehezen detektálható aszteroida akár a köv héten is beköszönhet.
"Értem én. Csak keresem hogy mi az az erő ami 5 millió év alatt egy tömör fémet 10^19 atom méretű kisebb darabokra szeletel. Nem látom hogy egy fémrács miként is porlad éppen ekkora darabokra. Számomra inkább az a logikus hogy atomról atomra semmisül meg a felületétől kiindulva, ehhez viszont érelemszerűen a soxor 10^19 atommal is interakcióba kell lépnie a kozmikus sugárzásnak." Tekintve, hogy a részecskék véletlenszerűen csapódnak be, az energiából és a fluxusból ki lehet akárt számítani, hogy mekkora átlagos méretü darabokra hasad a fémrács. A gyakorlati kísérletek viszont többet mondanak. Az atomról atomra megsemmisülés azért szerintem nem valószínű, a kozmikus sugárzás energia eloszlásának csúcsa leginkább 0,3 GeV körüli. Tekintve, hogy a proton tömege energiában kifejezve 1 GeV körüli, ezért az átlagos kozmikus részecske nem tud párkeltéssel, aanihilációval akár egy protont sem megsemmisíteni, nem hogy átlagosan 55-ös tömegszámú vas atommagot.
"Elméleted szerint akkor is meg kellett volna már semmisülnie ekkora daraboknak, főleg mivel elsősorban vízjégből vannak aminek az ellenálló képessége közelében sincs a fémötvözetekének. Azt nem fogadom el hogy folyamatosan flow szerűen táplálják a holdak akár méteres darabokkal is." Tök mindegy, hogy mi a fizikai tulajdonsága, rugalmassága, ridegsége a jégnek, a vashoz képest. A víz pl az egyik legjobb anyag ha sugárpajzsot akarsz csinálni, a magas hidrogéntartalma miatt. Sugárvédelem szempontjából az a jlegjobb, ha a kozmikus proton csdak egy másik protonnal ütközik, nem hasítja, nincs radiaktiv termék izotóp, csak arrébb löki. A fémre viszont sokkal roncsolób a hatása.
"Jobban is teszed ui. diszlokációs képesség<>áthatolás" Igeeeen....? Vagy is?
"Szerintem meg nem. Ha 50.000 évente jön egy ilyen vulkán kitörés akkor elhanyagolható az esélye hogy pár éven belül legyen 2, neadj isten 3. A nap 20 millió évente tud olyan kitörést ami már erodálja az atmoszférát, ez önmagában is kemény lenne. 100-100.000 éves időtávban várható napkitörések közül ami gyakran jön annak nincs jelentős hozzáadott hatása a vulkánkitöréshez, sőt lehet hogy a légkörbe került vulkáni hamu még véd is tőle, ami meg már a 100.000év/1 az megint nem valószínű hogy egybe esik a szupervulkánnal." A vulkánkitöréshez nincs hatása, csak éppen nem mindegy, hogy a mentőegységek, tudnak-e rádiózni, van-e minimális légiszállítás, az evakuálást mennyire hatékonyan lehet végrehajtani. Egy komoly környezeti katasztrófa esetén már semmi más nem hiányzik jobban, mint hogy még a kommunikáci, az energia erllátás is teljesen behaljon. Ezért írtam, hogy több ilyen egymásra hatása okozhat civilizációs összeomlás közeli állapotot.
"Nem, de én egyébként az általam linkelt képen már akkor szemre felismertem hogy az errózió nyomait. Ha 5 millió év helyett az elején 300-at mondasz akkor nem lenne min vitatkozni, abba már egyáltalán nem mernék beleállni hogy 300 millió év múlva ott lesz az a műhold." Nézd, szerintem nekünk személy szerint tökre mindegy az 5 milli, ugyan úgy mint a 300. Láthatólag nem ez a szakmánk egyikünknek sem, szal tök mindegy ezen vitatkozni. A lényeg, hogy kozmikus, geológiai léptékben az ember marha rövidtávon fejti ki a hatását, szerintem. Az 5 milló év inkább azt akartam jelezni, hogy régebben azt hittük hogy korszakokon átívelő hatást tudunk a földi életre gyakorolni. Azért vettem ilyen rövidre, hogy hangsúlyozzam, hogy nem. Igazán alapos tudományos munka viszont erről értelemszerűen nem készült, mert nem lenne jó sajtója.
"Dehogynem, ez a sima napfény. Ilyen sok energia van benne, ezért léteznek napelemek és kozmikus sugárzás elemek nem." Aha, csak az az atomok rezgésében tárolt hőmérsékleti energia szétsugárzódik, kegyensúly alakul ki a környezettel, az atomrács sérülése, viszont megmarad.
"Ha egyben marad az tuti felismerhető az anyaga összetétele alapján, ha porrá válik akkor meg tuti nem, de ennek folyamata nincs felvázolva, korábban említettem hogy a protonoknak csak egy része ami errodálja a anyagot, az ami a felszín közelében képes kilökni is atomokat. Ami elnyelődik benne annak energiája valahol 'építi' is. " Logikusan végiggondolva a rácsszerkezeti hibák összeadódása, idővel adott átlagos méretű szigeteket, gyak porszemeket alakít ki. Építi is, persze! :) Konkrétan a proton beépül a fémrácsba, felhólyagosodik, hidrogén buborékok alakulnak ki (blistering) találsz erre is szakirodalmat. Ezt én mondjuk nem nevezném építésnek. Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2018.08.09. 14:29:26
"A bazalt egy kifejezetten puha kőzet. Tehát szerinted le van írva hogy a szonda vagy a műhold anyagai meddig is bírják az űrben. Akkor no problemo, csak idézd be a releváns adatot. Ez egy ényleg nagyon értékes információ lenne."
A lényeges információ az lenne, ha az állításaidat bizonyítanád valamivel. De ez nem sikerült, ezért most troll szokás szerint engem túráztatsz. Eddig egyetlen linked sem támasztott téged alá, azzal kapcsolatban amit kritizáltam. Neked kellene bizonyítani! Érted-e ezt így magyarul, hogy neked kell bizonyítani az állításod?! A te állításod még mindig műholdpályára vonatkozott, és egy interjúra amiben pusztán a hidrogénnel való ütközés hatását magyarázták el. Szóval aki itt adós dolgokkal, az te vagy, nem én, ugyanis én linkeltem neked forrást, és tudod ott a google is. Használd!
Mellesleg a bazalt egy gyűjtőnév, a Holdon előforduló bazalt eltérő a földitől, viszont úgy simán, hogy bazalt a kemény kőzetek közé tartozik. Az utakat borító macskakő is ebből van. De ez egy nagyon mellékes dolog, bár a keménység anyagi tulajdonság, de csak azt fejezi ki, hogy egy anyag mennyire szilárd, milyen mértékben ellenálló a külső mechanikai behatásokkal szemben. Egy műhold esetében nem is cél, hogy keményre építsék, ráadásul különböző részei, különböző keménységgel bírnak. A korrózióval, sugárzással, hőhatásokkal és magával a vákuummal szemben viszont nem véd a keménység. A meteorok meg akkor sebességgel érkeznek, hogy azoknak sem számít egy űrszonda esetében.
"A fickó leírta hogy pályán fog maradni a műhold, ."
Pontosan ez volt az eredeti kijelentésed, ami mint fentebb írtam, nem tartalmazza azt, hogy a műholdak meddig bírják ki az űrben. Erről az eredeti pályaszámításos cikkben nem volt szó. Mire felfogtad, addigra hülyét csináltál magadból, és végül kínkeservesen bedotál egy interjút, mintha te végig arról beszéltél volna. Szánalmas hazugság!
"ebbe logikusan bele tartozik az is hogy szerinte nem fog atomi szinten szublimálni az űrbe. A hidrogénnel való ütközés számítása azt mutatja meg hogy milyen kevés részecske is van odakint, úgy is hogy hidrogén sokkal több mint a proton"
Ez a mondatod meg egy nagy ordas nagy csúsztatás, hiszen nincs az eredeti cikkben szó hidrogénről, sem űridőjárásról. Érdekes, hogy a saját agyatlanságod mellet elég érv, hogy logikus, de ha más állít valamit, ami tényleg logikus, akkor toporzékolsz, hogy számokat kérsz! Tudod kire emlékeztetsz? A tolmácsot kérő nőre... Odamész beugatni, de még a nyelvet sem ismered! Itt nem, hogy az űridőjárás nem ismered, de még a retorikát sem. Végig demagógba nyomod a full kretént. Nem hiszed? Magyarázd már meg, hogy a fenébe mondaná meg a hidrogén, hogy mennyi részecske van odakint? Sehogy. Minek írsz olyanról, amiről fogalmad sincs? Mi lenne ha beismernéd, hogy tévedtél? Nehéz lenne, belátom a büszkeséged nagy kincs... csak éppen ott vesztetted el, amikor elkezdtél hazudozni, mellébeszélni, és a másikat hülyének nézni. Nincs neked se becsületed, se büszkeséged. Egy szar ember vagy, aki csak a másikon próbál fogást találni, mert ezt évezi, ez a szórakozása. Ez hívják trollnak. Tudtad?
"Én soha nem írtam le hogy meddig maradnak egybe, ez egy rendkívül komplex számítás lenne amit valszeg még soha senki nem végzett el. Az számomra látható hogy az általatok becitált pár millió év az megugorható."
Ezek szerinte te elvégezted ez a rendkívül komplex számítást? Tudom, a hidrogénnel, ami mindet megmond az űrállóságról. Most sírjak vagy nevessek, amikor ennyire fullba nyomod a kretént? Az írod, hogy te soha nem írtad le, már a mondat második felében utalást teszel, ennyire, hogy lehetsz hülye? Lássuk csak hányszor nem írtad le.
"pár millió év az megugorható." "Csak az aranylemezre 1 milliárd évet mondanak. " "Erről nemrég volt topic, a műholdak ennél jóval tovább fenn fognak maradni Just as with GPS orbits, it's safe to assume that these satellites will remain far away from our atmosphere for as long as several hundreds of millions of years" "Pl. az épp előttem lévő üvegpohár is az örökkévalóságnak készült, és törötten lerína róla hogy nem természetes képződmény:) Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.08.09. 12:07:24
"mert a kor emberi maradványaitól, klimatikus markereitől függetlenül a genetikai elszegényedés létezik" Kérnék egy authentikus linket, ami kb. hitelesen alátámasztja a korrelációt a Toba kitőréssel.
"Szuper, ezekszerint az a különbség hogy én 50% fölé, te meg alá helyezed a kihalás valószínűségét, adott időszakra. Ez egy szerintem korrekt kiindulási pont lehet, csak ugye amilyen vehemenciával próbálod nem megfelelően bekalibrálni a valószínűséget," Ez volt a kiinduló pont: "az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a mi civilizációnknak bármit is teszünk még nagyon max pár 10-100 ezer évig létezik" Erre mondtam hogy ehhez nincs racionális ok társítva. Nem látok semmi olyan szükségszerűen/valószínűleg bekövetkező természeti katasztrófát ami eltörölné a technikai civilizációnkat. Saját magunk el tudjuk törölni, illetve valószínűtlen 'természeti' események is meg tudják tenni.
"40 éve pontosan annyi képességünk volt a NEO aszteroidák elhárítására" Ez földtörténeti léptékben szempillantás csak. Valóban nincs még se földről indítható se űrbe telepíthető bolygóvédelmi eszközünk, de az a technológia ami ennek az elkészítéséhez kell az hatalmasat fejlődött ezen időszak alatt is, és a folyamat ma sem állt le.
"Szerintem a csont átlagban ellenállóbb, mint a legtöbb általunkhasznált fémötvözet, a kerámiánál nem." Nem a legtöbb a lényeg hanem hogy van olyan ötvözet ami ellenállóbb és fennmarad, de nekem mind1, akkor legyenek az ipari kerámiák amik "valahogy nyom nélkül" fognak eltűnni és nem lesz ami tanúsítsa a technikai civilizációnk létét. Nem tudok ilyen (valószínűsíthető) eseményről ami erre képes.
"Nem ez volt a kérdés. 5-8 millió évet vizsgálunk most. " Értem én. Csak keresem hogy mi az az erő ami 5 millió év alatt egy tömör fémet 10^19 atom méretű kisebb darabokra szeletel. Nem látom hogy egy fémrács miként is porlad éppen ekkora darabokra. Számomra inkább az a logikus hogy atomról atomra semmisül meg a felületétől kiindulva, ehhez viszont érelemszerűen a soxor 10^19 atommal is interakcióba kell lépnie a kozmikus sugárzásnak.
"Mellesleg van olyan csillagász, aki szerint a gyűrük meglehetősen régiek, mások szerint viszont csak pár 10 millió éves képződmények," Én a Cassini adatain alapuló teóriákban 100 millió évet találtam mint alsó határ. De OK legyen csak pár 10 millió. Elméleted szerint akkor is meg kellett volna már semmisülnie ekkora daraboknak, főleg mivel elsősorban vízjégből vannak aminek az ellenálló képessége közelében sincs a fémötvözetekének. Azt nem fogadom el hogy folyamatosan flow szerűen táplálják a holdak akár méteres darabokkal is.
"Hülye példa, azt mutatja, hogy nem vagy tisztában az ionizáló sugárzás roncsoló hatásának akkumulálódásával, összeadódásával." A példa akkor vált hülyévé amikor behoztad a 1500 fokra hevülést, mostanra akkor eljutottál oda hogy ez a megközelítés nem sokat mond el.
"No comment." Jobban is teszed ui. diszlokációs képesség<>áthatolás.
"Mit nem??? Pont ezt írtam én is vazze! LOL" Nem teljesen ezt, van ami érintés nélkül átmegy. Statisztika. Ahogy írtam minél vékonyabb az anyag annál több esély is van erre. Olyan ez mint az ablaküveg/ablakfólia, van foton ami átjut rajta, van ami elnyelődik, van ami szóródik, akár úgy is hogy teljesen visszatükröződik. (a foton vs. proton miatt az analógia közel sem tökéletes, viszont szemléletes)
"Húhaaaa! Megsemmisíti!!!!???? Hogy a faszba!? Magfizika egyes! LOL Fáj! Űss még ne kímélj!" Kb. úgy ahogy a CERN-ben ütköznek a protonok. Annihilálódnak és az energiájuk átalakul valami másba. Értelemszerűen nem csak a bomlás hanem akár a nehezebb atommá/izotóppá is fúzionálás is egy lehetséges irány, izotóp ágon pedig ilyenkor adott felezési idővel meg fog történni egy bomlás, ami vezethet egy másik izotóphoz de akár stabil atomhoz is.
"A megadott 100 000 év pedig sajnos elégségesnek tűnik, hogy 90% eséllyel találkozzunk egy ilyennel. Szerintem." Szerintem meg nem. Ha 50.000 évente jön egy ilyen vulkán kitörés akkor elhanyagolható az esélye hogy pár éven belül legyen 2, neadj isten 3. A nap 20 millió évente tud olyan kitörést ami már erodálja az atmoszférát, ez önmagában is kemény lenne. 100-100.000 éves időtávban várható napkitörések közül ami gyakran jön annak nincs jelentős hozzáadott hatása a vulkánkitöréshez, sőt lehet hogy a légkörbe került vulkáni hamu még véd is tőle, ami meg már a 100.000év/1 az megint nem valószínű hogy egybe esik a szupervulkánnal.
"Aha, de azért gondolom te sem tudod pontosan, hogy ez hogy is nézett ki 300 millió évvel ezelőtt, ha jól sejtem. ;)" Nem, de én egyébként az általam linkelt képen már akkor szemre felismertem hogy az errózió nyomait. Ha 5 millió év helyett az elején 300-at mondasz akkor nem lenne min vitatkozni, abba már egyáltalán nem mernék beleállni hogy 300 millió év múlva ott lesz az a műhold. Az hogy egy nyamvadt lábnyom millió évekig fennmarad mikro-meteoritokkal együtt is az számomra sok mindent elárul a kozmikus sugárzás hatásáról.
"addig az általad írt fonon sugárzást nem tapasztaljuk." Dehogynem, ez a sima napfény. Ilyen sok energia van benne, ezért léteznek napelemek és kozmikus sugárzás elemek nem.
"a mesterséges szerkezet ismérveit (akár porrá válhat például) és megkülönböztethetetlenné válik egy természetes objektumtól!!" Eredetileg "struktúra nélküli szép piszkos labda" volt, ebből szépen átshiftelődtünk a por irányába. Ha egyben marad az tuti felismerhető az anyaga összetétele alapján, ha porrá válik akkor meg tuti nem, de ennek folyamata nincs felvázolva, korábban említettem hogy a protonoknak csak egy része ami errodálja a anyagot, az ami a felszín közelében képes kilökni is atomokat. Ami elnyelődik benne annak energiája valahol 'építi' is.
"El kell olvasni, hogy mely anyagok meddig bírják ki az űrben, de ezt nem tetted meg, viszont hoztál egy fals példát." A bazalt egy kifejezetten puha kőzet. Tehát szerinted le van írva hogy a szonda vagy a műhold anyagai meddig is bírják az űrben. Akkor no problemo, csak idézd be a releváns adatot. Ez egy ényleg nagyon értékes információ lenne.
"csak éppen az a műholdpályákra vonatkozott, és amikor szóltunk, akkor észbe kaptál és hoztál egy másik példát, ami csupán csak a hidrogénnel való ütközésről szó" A fickó leírta hogy pályán fog maradni a műhold, ebbe logikusan bele tartozik az is hogy szerinte nem fog atomi szinten szublimálni az űrbe. A hidrogénnel való ütközés számítása azt mutatja meg hogy milyen kevés részecske is van odakint, úgy is hogy hidrogén sokkal több mint a proton.
"de addig trollkodás" Trollkodás amit te csinálsz. Állítottál egy konkrét számot és nem tudsz mögé tenni releváns adatokat, ezért maszatolsz.
"Hoztam egy példát, a megértés végett, igazolva az állításom. " Idézd be kérlek a számunkra releváns értékeket.
"Igen, nem a szonda bírja 8 millió évig, csak az aranylemez addig olvasható le. Tévedtem." Csak az aranylemezre 1 milliárd évet mondanak. Egyébként ha valóban 8 millió évig elolvasható a lemez, akkor Nexus állítása kb. meg is dőlt. Szerinte ugyanis 5 millió év alatt az egész szerkezet felismerhetelen szintre amortizálódik.
"hogy az űrszondák szerinted X százmillió évekig egyben maradnak" Én soha nem írtam le hogy meddig maradnak egybe, ez egy rendkívül komplex számítás lenne amit valszeg még soha senki nem végzett el. Az számomra látható hogy az általatok becitált pár millió év az megugorható.
"A bazalt egy releváns példa. Ha áll Nexus teóriája akkor 5 millió év alatt a kőnek is meg kell semmisülnie, a te 300 millió évről szóló linked viszont éppen őt cáfolja meg."
Nem az, akkor lenne az, ha Voyager bazaltból lenne. Teljesen más anyagok építik fel, amiknek már önmagukban az űrállósága is eltérő, másrészt a könnyűszerkezetes alkotmányt, és rögzítést hozod példának egy darab sziklával. A kő nem releváns példa, kár ezen rugózni. El kell olvasni, hogy mely anyagok meddig bírják ki az űrben, de ezt nem tetted meg, viszont hoztál egy fals példát.
""az eredeti posztod ami sok millió éves műholdakról szólt, az pusztán csak pályaszámítás volt" ----> Igen, "
Ennyi a lényeg, a több mentegetőző rizsa. Ugyanis te egy másik topicban hoztál példát, amire itt hivatkoztál, csak éppen az a műholdpályákra vonatkozott, és amikor szóltunk, akkor észbe kaptál és hoztál egy másik példát, ami csupán csak a hidrogénnel való ütközésről szól, és a többi állítása a cikknek totál ellent mond a NASA és egyéb űrszervezetek kísérleteinek. Nyilván, mivel az csak egy interjú, semmi több. Szóval ahelyett, hogy beismerted volna, bocs srácok másról beszéltek, rugózol a hülyeségeken, mint példájú a bazalt, és játszod az értetlen. Tényleg szólj, ha tartalmaz bazaltot a Voyager, de addig trollkodás.
"Sok mindent dobtatok be a nyomtalan pusztulására,"
És ennyire nehéz egy másik emberrel beszélgetni, ha a téma azonos? Komolyan, nem tudod egy levelező fórumban tartani, hogy ki mit mondott neked. Ne nevettess, annyira hülye azért nem vagy. Ez csak mentegetőzés.
"Az LDEF-ben igen. Egyébként meg trivialitás hogy már az ősi japán kovácsok is kísérleteztek az anyagokkal. Szokásos szalmabáb módszered veszed elő ismét."
Hoztam egy példát, a megértés végett, igazolva az állításom. És ahelyett, hogy megértetted volna, hogy hol és miben tévedtél, azon rugózol, hogy hány darab kísérlet volt, és mikor. Mintha ez számítana, pedig nem. Legalábbis amiről én beszélek ott nem.
"Összegzem hova jutottunk. Volt egy konkrrét állításod hogy számítás van rá hogy 8 millió évig bírja a szonda. Ohne számítás"
Ja, és te is megtaláltad, hogy ki mondta és mikor. Ok, nem volt egy komoly számítás eredménye, csak elfogadtam Carl Sagan állítását. Viszont, semmivel sem rosszabb érv, mint a te híres linkjeid, és számítósod, amiről kiderült, blöff, és tévedés. Igen, nem a szonda bírja 8 millió évig, csak az aranylemez addig olvasható le. Tévedtem. Ez igaz, de nem ide jutottunk, hanem oda, hogy te még mindig azon rugózol, hogy az űrszondák szerinted X százmillió évekig egyben maradnak. Ez nem igaz, a többi rizsa. Ennyi. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.08.07. 17:40:31
"A lábnyom puha porból van, és néhány mm vastag. A kő több 10 centiméteres. Egyébként meg ott van Ira linkje. 300 millió éven át érte a kozmikus sugárzás. A teteje ami kopik a mikrometeoritok által, és ne feledd a mikrometeoritok GEO orbiton már nagyon ritkák." Aha, de azért gondolom te sem tudod pontosan, hogy ez hogy is nézett ki 300 millió évvel ezelőtt, ha jól sejtem. ;)
"Igen leírtad hogy 1500 fokra hevítené a teljes műhold tömegét. Ezzel sokra nem megyünk, én meg leírtam hogy a sima fotonok meg több tíz millióra. Ilyen alapon bármiről állítható a világűrben hogy már nem létezhetne." Aha, csak amíg nehéz részecskékből álló sugárzás éri, addig az általad írt fonon sugárzást nem tapasztaljuk.
"Úgy hívják a legegyszerűbb módszert hogy empirikus bizonyítás. Szétnézünk és azt látjuk hogy az elméleted által prognosztizált 5 millió év alatt porrá válik minden ami odakint van nem felel meg a valóságnak." Ácsi! Nem egészen, én azt mondtam, hogy konkrétan az adott műhold elveszíti a struktúráját, a mesterséges szerkezet ismérveit (akár porrá válhat például) és megkülönböztethetetlenné válik egy természetes objektumtól!!! Ez azért nagy különbség! Amúgy meg látom továbbra sem akarsz/tudsz még egy áltisk fizika órai feladványt sem megoldani, így aztán marha érdemes a világegyetem beláthatatlan erőiről vitatkozni. XD
"Másrészt a population bottleneck a kihalás és a genetikai változatosság csökkenése összefügg. Ha volt tömeges kihalás akkor DNS bottleneck-nek is kell lennie, és az ami ugye csak elmélet. Korábban úgy gondolták hogy lehetett kihalás a vulkán miatt, de a mai elméletek szerint nincs egybeesés, korábban illetve később is volt genetikai bottleneck, de pont a vulkán kitörésekor(75000 éve) nem. Pl." Aha, akkor mégiscsak volt populáció csökkenés, ja pont egybeesett a Toba incidenssel. Amit ezek az újabb kutatások tartalmaznak az csak az, hogy K-Afrikában nem volt olyan erős a klimatikus hatás, mondjuk a grönlandi jégmintákban, meg -13 fokos hőmérséklet csökkenést detektáltak. Azonban pl a Homo Erectusnak volt egy kis "bottleneck", mert nem sokkal találkozok mostanában, ugyanis kb pont akkor kihaltak, tekintve hogy ők meg nem csak K-Afrikában éltek. Az afrikai klíma reprodukálása 1-2 üledékmintából, de főleg az, hogy annak milyen hatása volt a Homo Sapiens populációra véleményem szerint kicsit túl gondolása az eredményeknek, minden esetre a mai napig az időszakkal foglalkozó cikkek továbbra is a Toba incidenst okolják a Homo Sapiens populáció lélekszámának csökkenéséért. Szal, az a kijelentésed a bottleneck DNS vizsgálatokból, mégegyszer leírom DNS vizsgálatokból való detektálására vonatkozik: "Vagyis ezen az állításod téves volt ...." sima trollkodás, mert a kor emberi maradványaitól, klimatikus markereitől függetlenül a genetikai elszegényedés létezik!
"Az a különbség kettőnk közt hogy a te nagyot mondó stílusod miatt dobálózol az olyan szavakkal hogy "biztosan". Ezzel szemben én nem állítottam hogy túl fogunk élni mindent(szalmabábot gyártasz ismét), pl. rövid távon egy aszteroida ki tudja pusztítani az emberiséget." Szuper, ezekszerint az a különbség hogy én 50% fölé, te meg alá helyezed a kihalás valószínűségét, adott időszakra. Ez egy szerintem korrekt kiindulási pont lehet, csak ugye amilyen vehemenciával próbálod nem megfelelően bekalibrálni a valószínűséget, hanem negligálni az általam felsorolt tényezőket, az sajna belőlem is azt váltja ki, hogy hasonlóan tegyek a te általad felhozott szempontokkal. A kérdés az, hogy akarsz-e ezen a dedós szinten túllépni, vagy neked megfelel a szájkarate posványában dagonyázni?
"Azonban a technológia színvonal fejlődését alapul véve csak idő kérdése hogy képesek legyünk egy aszteroida ellen védekezni, ... És képzeld erre van a NASA-nak egy jól csengő névvel ellátott szervezete is(NASA Planetary Defense Office), sőt olyan célja is ami ezen védelmi képességek kifejlesztésére irányul" Nézd, én kb 40 éve aktívan érdeklődöm a technológiai fejlődés iránt. 40 éve pontosan annyi képességünk volt a NEO aszteroidák elhárítására, mint most. A különbség 40 éve kb az, hogy most kicsit hamarabb vagyunk képesek detektálni, ismerünk egy csomó gyak veszélytelen aszteroidát, miközben számottevően veszélyeset nem igazán. Azonban ezek elhárítására való képességünk, figyelembe véve, hogy 40 éve is már megvolt a szükséges technológia gyak zéro. Közel fél évszázadot elbaxtunk, miközben akár már holnap is detektálhatnak olyan objektumot, ami max pár hetet ad a reagálásra, hogy egy jelentős katasztrófát megússzunk. Ezen kívül rahedli olyan hardcore technológia van, amiben ellentétben a számtekkel szinte semmi gyakorlati előrelépés nem volt. Ezekután valami lineáris folyamat látni az emberiség képességeinek fejlődésében véleményem szerint nem adekvát!
"Jaj. Ugye magad sem gondolod komolyan hogy a csont ellenállóbb mint egy fémötvözet, vagy kerámia ötövzet." Szerintem a csont átlagban ellenállóbb, mint a legtöbb általunkhasznált fémötvözet, a kerámiánál nem.
"Amit továbbra is mondani akarok, az az, hogy a műhold elveszíti a strukturáját és pont. Nem fog élienrégészünk 1 cm-es fémdarabot találni, hanem csak valami fémport, keveredve a mikrometeorok porával, vagy más struktúrálatlan anyaghalmazt." Tehát por. Egy homokszem 5 x 10^19 atomot tartalmaz. Nemigazán értem hogyha homokszem méretig le tudott amortizálódni a műhold akkor miért állt meg itt, miért nem szedik szét még jobban a sugárzás, jól láthatóan egy 10^19 atomnyi struktúra még mindig óriási célpont egy protonnak. Ehhez kapcsolódik hogy a Szaturnusz fő gyűrűi 1cm-10m-es darabkákból állnak. Mért nem alakult az évmilliók során minden porrá? Remélem tud választ adni erre az elméleted." Most el akarod terelni a konkrét kérdést? Ügyes módszer. Nem ez volt a kérdés. 5-8 millió évet vizsgálunk most. Mellesleg van olyan csillagász, aki szerint a gyűrük meglehetősen régiek, mások szerint viszont csak pár 10 millió éves képződmények, amelyeket a holdakról szökő anyag táplálhat. Nem tudom, nem vagyok csillagász. De gondolom te sem.
"Csakhogy ez nem így működik, ha minden nap csinálsz egy 10 centis ugrást az nem eredményezi azt hogy egy hónap múlva megdöntötted a magasugrás világrekordját. Az olvadt fém azért válik amorf folyadékká mert minden atomja egyidőben szakad ki a rácsból." Hülye példa, azt mutatja, hogy nem vagy tisztában az ionizáló sugárzás roncsoló hatásának akkumulálódásával, összeadódásával. Ez nem hőmérsékleti sugárzás, ahol az objektum és a környezet között a sugárzás tulajdonságai szerint kialakul egy egyensúly, ami ha a sugárzás nem változik (példa szerint napi 10 cm-es ugrás, gyakorisága, intenzitása) akkor nem fog eltérni az eredmény.
"max 200 nanométerig hatolnak" Ilyet nem írtam. Szalmabáb gyártás ismét." Khmmm.. "Ehhez sem igazán passzol a számításod. Azt felételezed hogy minden joule benyelt energia a dezintegrálódásra fordítódik, az energia nagy része elnyelődik majd visszasugárzódik az űrbe. Van még egy rossz hírem azzal pl hogy egy fémdarab atomrácsában odébb tolsz egy atomot azzal a rugalmas állapotból egy rugalmatlan irányba tolod. Míg ez egy fém kard készítésné adott mértékig kívánatos, addig egy vékony rugalmas fólia esetén nem. A sugárzás okozta diszlokáció a felszín közelében lép fel, acélban 200 nanométer felett már gyak. 0 szintél van." No comment.
"Szerintem, amelyik átmegy az is kölcsönhatásba kerül az anyaggal, csak nem fékeződik le teljesen" Nem. Az atomrács ritka űr, a rácspontokban pedig ott csücsülnek a fém atomok, a közepükön egy nagy + töltésű maggal. Száguldanak a protonok az űrben. Minél jobban próbálja a proton megközelíteni az atommagot annál inkább erősödik a taszító hatás és térül el a pályája, miközben lepattan aközben energiát veszít." Mit nem??? Pont ezt írtam én is vazze! LOL
"Természetesen van olyan is hogy az apró proton eltalálja az az apró atommagot, ilyenkor akár meg is semmisítheti azt vagy odébb lökheti, esetleg átalakulva részecske zuhannyá válva folytatja az útját." Húhaaaa! Megsemmisíti!!!!???? Hogy a faszba!? Magfizika egyes! LOL Fáj! Űss még ne kímélj!
"Értelemszerűen az első lépcsőben a felszín közelében tud egy ilyen proton a legpusztítóbb lenni, a szóródás közbeni irányváltoztatással energiát veszít, és igen érintés nélkül is képes áthaladni, közel sem nyelődik el minden. Ha olyan könnyű lenne ilyen közvetlen ütközéseket csinálni akkor már lenne fúziós rektora az emberiségnek." Látom a nukleáris technológiához is értesz, mesélj kérlek! XD
"Kettőnél ebben sem lennék biztos a napkitörés relatíve gyorsan kiheverhető, de ezt így aggregálhatjuk a végtelenségig, több egyidejű szuper vulkán kitörés, gyors egymásutáni napkitörések, több irányból érkező gamma kitörés. És igen, ez esetben elpusztult a civilizáció, de akár az élet is ha eleget egymásra pakolunk. Csakhogy ez így már nem szükségszerű, de még csak nem is valószínű hanem kifejezetten valószínűtlen combo." Na csak közelednek az álláspontok? :) Nem a valószínűtlenséggel van elsősorban a gond, hanem ha ilyen kombó bekövetkezik, akkor abból nem jövünk ki. Mivel a társadalom egyes alrendszerei egymással kapcsolatban, függésben vannak, ezért az alrendszereket ismerve rengeteg olyan kombó összeállítható, amelyek egyes elemei nem halálosak, de együtt végzetesek. A megadott 100 000 év pedig sajnos elégségesnek tűnik, hogy 90% eséllyel találkozzunk egy ilyennel. Szerintem.
"Vagy is te is elismered, hogy a felszínen a mikrometeorok miatt sem tartózkodhat ott régebb óta, mint 1-2 millió év ha még látható az ilyen struktúra! " Szalmabáb gyártás ismét. A lábnyom puha porból van, és néhány mm vastag. A kő több 10 centiméteres. Egyébként meg ott van Ira linkje. 300 millió éven át érte a kozmikus sugárzás. A teteje ami kopik a mikrometeoritok által, és ne feledd a mikrometeoritok GEO orbiton már nagyon ritkák. Ezért is vagy akkor a gondban az 5 millió éveddel. Láthatóan a kozmikus sugárzás ennyi idő alatt picsafüst, a mikrometorok pár mm-t tudnának faragni a műholdból ha az a Hold felszínén lenne.
"Konkrétan leírtan a LEO-n az elnyelt sugárdózisból 5 millió évre számított hatás nagyságát, energiáját!" Igen leírtad hogy 1500 fokra hevítené a teljes műhold tömegét. Ezzel sokra nem megyünk, én meg leírtam hogy a sima fotonok meg több tíz millióra. Ilyen alapon bármiről állítható a világűrben hogy már nem létezhetne.
"Cáfold meg, nem magasabb szinten, csak az általam prezentált ált isk fizika szakkör szintjén." Úgy hívják a legegyszerűbb módszert hogy empirikus bizonyítás. Szétnézünk és azt látjuk hogy az elméleted által prognosztizált 5 millió év alatt porrá válik minden ami odakint van nem felel meg a valóságnak.
"Szal lehülyézel, hogy nem volt semmiféle genetikai "bottleneck" "És tegyük hozzá, hogy azért csak lecsökkent a Homo Spaiens lélekszáma" Az idézet azt mondja hogy a TOBA vulkán kitörés még a tömeges kihalás előidézésre sem volt alkalmas. (Innentől ez egész alaptézised ugye kuka) Másrészt a population bottleneck a kihalás és a genetikai változatosság csökkenése összefügg. Ha volt tömeges kihalás akkor DNS bottleneck-nek is kell lennie, és az ami ugye csak elmélet. Korábban úgy gondolták hogy lehetett kihalás a vulkán miatt, de a mai elméletek szerint nincs egybeesés, korábban illetve később is volt genetikai bottleneck, de pont a vulkán kitörésekor(75000 éve) nem. Pl.
"Aha, kiskomám, de tudod az, van, hogy ha ezt tőlem követeled, akkor ez rád is igaz, szal, akkor pofa befog, hogy mindent túlélünk, amíg olyan technológiákra hívatkozol, amelyek ma még nincsenek is. " Az a különbség kettőnk közt hogy a te nagyot mondó stílusod miatt dobálózol az olyan szavakkal hogy "biztosan". Ezzel szemben én nem állítottam hogy túl fogunk élni mindent(szalmabábot gyártasz ismét), pl. rövid távon egy aszteroida ki tudja pusztítani az emberiséget. Azonban a technológia színvonal fejlődését alapul véve csak idő kérdése hogy képesek legyünk egy aszteroida ellen védekezni, ezért írtam ezt: "Földtörténeti léptékkel mérve hamarosan rendelkezni fogunk azzal a technológiával amivel képesek leszünk megakadályozni egy ilyen eseményt kiváltó meteor becsapódást is" Arra számos lehetséges koncepció ismert hogy miként is lehet védekezni, relatíve egyszerűek is. És képzeld erre van a NASA-nak egy jól csengő névvel ellátott szervezete is(NASA Planetary Defense Office), sőt olyan célja is ami ezen védelmi képességek kifejlesztésére irányul
Speciel szerintem ez valahol fontosabb terület is mint a mostanában oly felkapott megyünk a holdramarsra. Amit én alapvetően állítottam hogy azon események amikre te hivatkozol, super vulkán, super napkitörés azok éppen nem ilyenek.
"Másrészt a legtöbb ember alkotta anyag várható elbomlási ideje sokkal rövidebb, mint a csonté, ami évezredekig is megmaradhat" Jaj. Ugye magad sem gondolod komolyan hogy a csont ellenállóbb mint egy fémötvözet, vagy kerámia ötövzet. Az hogy azt látod hogy gyakran kiásnak régi csontokat miközben az elemek pusztító hatásának kitett vas elkorrodál az nem azt jelenti hogy a csont az ellenállóbb, csak azt hogy olyan kismértékű roncsoló hatásnak volt kitéve amit kibírt. Jaja, goto10, továbbra sem vagy képes meglátni a nagyságrendek szerepét.
"Igen, pl egy geológiailag inaktív kőzettömb közepe. Jellemzően, nem ez a sörösüvegek, meg az üveghulladék végső nyughelye azonban." Nem kell kőbe zárni, csak elásni, egyébként meg simán befedheti vízzáró réteg is, ez nem megy ritkaságszámba, nagyon sok relatíve száraz hely van a földkéregben. Egyébként szerintem maga a nukleáris hulladéktároló is egy olyan hely ami árulkodik egy letűnt civilizációról, ha be is omlik a sugárzási mintáról akkor is lerí hogy nem természetes hanem valaki összehordott mindenféle radioaktív anyagot egy kupacba.
"LOL nyilván poénnak írtam. Magyarázd csak! XD" OK. Tehát érdemben nem tudtál reagálni, csak esetlen viccelődésre futotta.
"Amit továbbra is mondani akarok, az az, hogy a műhold elveszíti a strukturáját és pont. Nem fog élienrégészünk 1 cm-es fémdarabot találni, hanem csak valami fémport, keveredve a mikrometeorok porával, vagy más struktúrálatlan anyaghalmazt." Tehát por. Egy homokszem 5 x 10^19 atomot tartalmaz. Nemigazán értem hogyha homokszem méretig le tudott amortizálódni a műhold akkor miért állt meg itt, miért nem szedik szét még jobban a sugárzás, jól láthatóan egy 10^19 atomnyi struktúra még mindig óriási célpont egy protonnak. Ehhez kapcsolódik hogy a Szaturnusz fő gyűrűi 1cm-10m-es darabkákból állnak. Mért nem alakult az évmilliók során minden porrá? Remélem tud választ adni erre az elméleted.
""Ezzel azt sugalltad hogy mivel 1500 celsius fokon úgyis szétolvad ezért meg is van a magyarázat hogyan tűnik el a nyomunk."" "Igen, kb ezt akartam mondani az analogiával." Csakhogy ez nem így működik, ha minden nap csinálsz egy 10 centis ugrást az nem eredményezi azt hogy egy hónap múlva megdöntötted a magasugrás világrekordját. Az olvadt fém azért válik amorf folyadékká mert minden atomja egyidőben szakad ki a rácsból.
"max 200 nanométerig hatolnak" Ilyet nem írtam. Szalmabáb gyártás ismét.
"Szerintem, amelyik átmegy az is kölcsönhatásba kerül az anyaggal, csak nem fékeződik le teljesen" Nem. Az atomrács ritka űr, a rácspontokban pedig ott csücsülnek a fém atomok, a közepükön egy nagy + töltésű maggal. Száguldanak a protonok az űrben. Minél jobban próbálja a proton megközelíteni az atommagot annál inkább erősödik a taszító hatás és térül el a pályája, miközben lepattan aközben energiát veszít. Természetesen van olyan is hogy az apró proton eltalálja az az apró atommagot, ilyenkor akár meg is semmisítheti azt vagy odébb lökheti, esetleg átalakulva részecske zuhannyá válva folytatja az útját. Értelemszerűen az első lépcsőben a felszín közelében tud egy ilyen proton a legpusztítóbb lenni, a szóródás közbeni irányváltoztatással energiát veszít, és igen érintés nélkül is képes áthaladni, közel sem nyelődik el minden. Ha olyan könnyű lenne ilyen közvetlen ütközéseket csinálni akkor már lenne fúziós rektora az emberiségnek. A hangsúly továbbra is a mennyiségeken van, a több tonnányi atommaghoz képest ritkán jönnek a protonocskák.
"Nem mondtam, hogy szuper napkitörés megsemmisíti az emberiséget, de egy szuper napkitörés, meg egy szuper vulkánkitörés együttes hatása már akár igen." Kettőnél ebben sem lennék biztos a napkitörés relatíve gyorsan kiheverhető, de ezt így aggregálhatjuk a végtelenségig, több egyidejű szuper vulkán kitörés, gyors egymásutáni napkitörések, több irányból érkező gamma kitörés. És igen, ez esetben elpusztult a civilizáció, de akár az élet is ha eleget egymásra pakolunk. Csakhogy ez így már nem szükségszerű, de még csak nem is valószínű hanem kifejezetten valószínűtlen combo.
"A kis lyukak amik akkor kerültek bele amikor megszilrádult." Aha, akkor most olvasd el a te 3. bekezdésedet: "Lávakő a hold felszínén? A Holdon gyak. a mikrometeoritok okozzák az eróziót, Buzz Aldrin porban hagyott lábnyoma 1-2 millió évig marad meg." Vagy is te is elismered, hogy a felszínen a mikrometeorok miatt sem tartózkodhat ott régebb óta, mint 1-2 millió év ha még látható az ilyen struktúra! És ha a lávaköved sem tartozkodhat tovább a felszínen akkor miért is kérsz számon olyan változást, amely számítások szerint hosszabb idő alatt fejti ki hatását? Köszi! ;)
"Biztos, számíthatóan jelentős. Ezek üres szavak. Kellene mögé valami tényszerű..." Csakhogy én számítottam, amit te nem cáfoltál, vagy adtál rá alternatív számítást ellentétben ezekkel az üres szavakkal: "Annyi gyakorlati érzéked ugye van hogyha elveszed a képletből a mikrometeoritok nagy részét(őket a gravitáció vonzza a felszínre), a lábnyom porát pedig egy pár tonnás fém struktrúrával helyetesíted akkor az 5 millió év az egy teljesen életszerűtlen tipp. " Értelmetlen tipp!!!??? Konkrétan leírtan a LEO-n az elnyelt sugárdózisból 5 millió évre számított hatás nagyságát, energiáját! Ez a Hold felszínén csak nagyobb. Cáfold meg, nem magasabb szinten, csak az általam prezentált ált isk fizika szakkör szintjén. Köszi! ;) Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2018.08.07. 13:24:27
"Mit értesz, egy amorf, struktura nélküli tárgy megsemmisülésén, azért arra kíváncsi vagyok, csak mert a bazalt ilyesmi." A kis lyukak amik akkor kerültek bele amikor megszilrádult.
"Én abból indultam ki, hogy az 5 millió év alatt a műholdat érő hatások nagyságrendileg számíthatóan jelentősek, hasonló nagyságú behatás biztos hogy elpusztítja a tárgy struktúráját." Biztos, számíthatóan jelentős. Ezek üres szavak. Kellene mögé valami tényszerű...
"Te meg írtad, hogy de nem, mert csak! OK, akkor fordítsuk meg mondj arra példát arra, hogy amikor egy testet ilyen nagyságú erő/energia hatás ér, az nem veszíti el a struktúráját! " Lávakő a hold felszínén? A Holdon gyak. a mikrometeoritok okozzák az eróziót, Buzz Aldrin porban hagyott lábnyoma 1-2 millió évig marad meg. Annyi gyakorlati érzéked ugye van hogyha elveszed a képletből a mikrometeoritok nagy részét(őket a gravitáció vonzza a felszínre), a lábnyom porát pedig egy pár tonnás fém struktrúrával helyetesíted akkor az 5 millió év az egy teljesen életszerűtlen tipp.
"A bazalt egy releváns példa. Ha áll Nexus teóriája akkor 5 millió év alatt a kőnek is meg kell semmisülnie, a te 300 millió évről szóló linked viszont éppen őt cáfolja meg." Mit értesz, egy amorf, struktura nélküli tárgy megsemmisülésén, azért arra kíváncsi vagyok, csak mert a bazalt ilyesmi.
"Az meg hogy piszkos labda lesz a műholdból 5 milla év alatt egy olyan definíció ami kapcsán hiába kértem hogy konkretizáljuk hogy milyen maradékról is beszélünk, ez soha nem került egyikőtök által sem meghatározásra. Csak maszatolás." Tekintve, hogy pár évtizede folynak ilyen kutatások, gyakorlati kísérletek, nagyon konkrét formábya azért nem lehet belemenni, hogy hogy fog a Gallileo műhold kinézni, ismerve az anyagi összetételét. Én abból indultam ki, hogy az 5 millió év alatt a műholdat érő hatások nagyságrendileg számíthatóan jelentősek, hasonló nagyságú behatás biztos hogy elpusztítja a tárgy struktúráját. Te meg írtad, hogy de nem, mert csak! OK, akkor fordítsuk meg mondj arra példát arra, hogy amikor egy testet ilyen nagyságú erő/energia hatás ér, az nem veszíti el a struktúráját! Köszi! ;)
Hmmm érdekes, előbb leírod ezt: "Vagyis ezen az állításod téves volt: "csak éppen genetikailag kimutathatóan ekkor csökkent pár ezer főre a populáció "
Majd beidézed ezt: "So, it might have been cooler and drier for a year or two in Eastern Africa, but definitely not an extreme enough change to explain the shrinking numbers of modern humans that have been estimated by looking at DNA. " Szal lehülyézel, hogy nem volt semmiféle genetikai "bottleneck", majd beírod, hogy a genetikusok által talált "bottleneck" okaként nem egyértelműen azonosítható be a Toba esemény. És tegyük hozzá, hogy azért csak lecsökkent a Homo Spaiens lélekszáma, a Homo Erectus meg kihalt. A következő évezredekben történő robbanásszerű elterjedés egyik oka lehet, hogy gyak azokat az élőhelyek, amelyeket a Homo Erectus stoppolt felszabadultak.
"Ha nem tudod akkor legközelebb ne állíts valamit biztosra. Másrészt trivialitás hogyha egy csont nem semmisül meg akkor a technikai civilizáció nyomsa sem fog." Aha, kiskomám, de tudod az, van, hogy ha ezt tőlem követeled, akkor ez rád is igaz, szal, akkor pofa befog, hogy mindent túlélünk, amíg olyan technológiákra hívatkozol, amelyek ma még nincsenek is. Pl. aszteroida védelem egy korábbi hsz-edben. Másrészt a legtöbb ember alkotta anyag várható elbomlási ideje sokkal rövidebb, mint a csonté, ami évezredekig is megmaradhat, fosszilizáció nélkül is, a múanyagok, fémtárgyak elbomlása évtizedek, vagy max évszázadokban mérhető. Kivéve az üveg, mert az az örökkééévba... izé 1 millió évig megmarad:D GOTO 10
"Azonban van egy rossz hírem, a sörösüveg fosszilizációjára nem sok esélyt látok.". Ismét csak csúsztatsz, a fossziliák nem szükségszerűen megkövesedett maradványok," LOL nyilván poénnak írtam. Magyarázd csak! XD
Azonban az üveg korántsem olyan ellenálló, hogy csak Superman tudná elpusztítani. Természetesen lehet reklámanyagokat találni erről, de szerintem most nem arról szól a vita, hogy ki tud ilyeneket prezentálni. URL=http://www.vitroglazings.com/VitroGlazings/media/sitedocuments/TDs/19_TD105F.pdf]Üveg korrózió "Az üveg elsősorban levegő/víz eróziója során tud elkopni. De sok olyan környezet van ahol ezen hatások gyakorlatilag nem léteznek." Igen, pl egy geológiailag inaktív kőzettömb közepe. Jellemzően, nem ez a sörösüvegek, meg az üveghulladék végső nyughelye azonban.
"Ez akkor most áll vagy nem? Egy felismerhetetlenségig összeolvadt műholdat kell vizionálnunk vagy valami mást?" Nézd, ha előszörre megértetted volna a mondandómat, ami sajnos valamilyen okból nem következett be, akkor nem erölködnék, hogy ugyan azt megfogalmazzam különbözőképp. Amit továbbra is mondani akarok, az az, hogy a műhold elveszíti a strukturáját és pont. Nem fog élienrégészünk 1 cm-es fémdarabot találni, hanem csak valami fémport, keveredve a mikrometeorok porával, vagy más struktúrálatlan anyaghalmazt. Ennyi, pont. "Te azt számoltad ki hogy a kozmikus sugárzás egyenértékű azzal mintha 1500 fokkal megemelnénk a műhold hőmérsékletét. Ezzel azt sugalltad hogy mivel 1500 celsius fokon úgyis szétolvad ezért meg is van a magyarázat hogyan tűnik el a nyomunk." Igen, kb ezt akartam mondani az analogiával.
"Elsődleges probléma hogy még mindig nem a fluxus-al foglalkozol, pedig már a legelején mondtam hogy ez a mennyiségek játéka, egy fecske nem csinál nyarat. Másrészt az hogy hol állt meg egy részecske közel sem egyelő azzal hogy hol tudott kiütni a helyéről egy atomot. Harmadrészt mivel az anyag nagy része valójában űr ezért valóban a fluxus egy jelentős része nem is károsít, értelemszerűen minél vékonyabb egy anyag annál nagyobb esélye van egy protonnak hogy 'érintés nélkül' áthaladjon. Ettől persze az űrhajó fala mögött lévő asztronauta nem túl boldog, de itt nem az ő DNS-én van a hangsúly." Szóval akkor beláttad, hogy hülyeséget írtál, amikor elkezdted fejtegetni, hogy a sugárzás részecskéi, max 200 nanométerig hatolnak. Na ez is valami. Csak most meg jössz a hülyeségeddel továbbra is, hogy akkor sincs igazam, mert...csak. Ja most nem az a gond, hogy elnyelődik, hanem, hogy éppen hogy átmegy az anyagon. Szerintem, amelyik átmegy az is kölcsönhatásba kerül az anyaggal, csak nem fékeződik le teljesen. Amúgy meg egy 1-2 tonnás műhold geometriai átmérője kb annyi, aí a legerősebb részecskéket is 99%-ban lefékezi. Nem foglalkozom a fluxussal, mert nincs kedvem az összes részecske összes energiaszintjére integrálni, amivel mit is kapnék meg, ja a mért elnyelt sugárdózist. Fasza. Inkább kiindulok abból, hogy a kozmikus sugárzásd 90%-a proton, 9% egyéb nagytömegű atommag, a maradék 1% elektron, meg gamma foton, szal a mért elnyelt sugárdózis nekem pont megfellelő, ha azt akarom vizsgálni, hogy a nagy tömegű részecskék sugárzása mit okoz.
"Az a gond hogy a folyamatod alapja hiányzik. Nem tudod megmutatni hogy miként tűnnének el a létfenntartáshoz szükséges alapvető komponensek. Innentől egy légvár amit építesz. Tehát arra kellene fókuszálnod hogy a pl. a nagy blackout után miért is nem jut el hosszú ideig a (tavaly) megtermelt krumpli vagy liszt az éhes szájakhoz. A kritikus infrastruktúrákban(pl víz pumpa) keletkezett károk helyreállítása mindig is Prio1 feladat, vannak tartalék generátorok, alkatrészek, a karbantartok ki fognak kocsikázni a helyszínre és kicserélik amit ki kell." Az első hsz-eimben leírtam, hogy valszeg nem egy tényező lesz az, ami végzetes lehet, hanem több különálló katasztrófa egymáshoz közeli egymás hatását erősítő jellege. Továbbra is ezt mondom. Nem mondtam, hogy szuper napkitörés megsemmisíti az emberiséget, de egy szuper napkitörés, meg egy szuper vulkánkitörés együttes hatása már akár igen. Amúgy meg azért nem jut el egy hálózatkiesésnél a kaja az emberekhez, mert kieshet a szállítás jelentős része. Itt persze nem a kaja a legnagyobb gond, hanem a víz. Kaja nélkül kibírnád egy hónapig, víz nélkül meg 1-2 napig. Egy 10 milliós nagyváros ha víz nélkül marad az cumi, de szerintem ezt is 1000X leírtam. "Ez egyébként a világ eddigi legnagyobb kiesése volt 2012-ben Indiában 300 millió embert érintett(ennek ellenére valszeg alig hallott róla valaki olyan nagy "tragédia" lett belőle), és ugyan 2 napig tartott, de fél nap múlva már a szolgáltatások nagyobb része újra üzemelt." Ha egy hétig tart, akkor meg milliós áldozatokról beszélünk.
"bazalt szikláját hoztad példaképpen" A bazalt egy releváns példa. Ha áll Nexus teóriája akkor 5 millió év alatt a kőnek is meg kell semmisülnie, a te 300 millió évről szóló linked viszont éppen őt cáfolja meg.
"az eredeti posztod ami sok millió éves műholdakról szólt, az pusztán csak pályaszámítás volt" Igen, mivel amennyiben a Föld körül keringő műholdak nem maradnak pályán akkor nem alkalmasak arra hogy a technikai civilizáció nyomaként funkcionáljanak. Az meg hogy piszkos labda lesz a műholdból 5 milla év alatt egy olyan definíció ami kapcsán hiába kértem hogy konkretizáljuk hogy milyen maradékról is beszélünk, ez soha nem került egyikőtök által sem meghatározásra. Csak maszatolás. Egyébként én valószínűsítem hogy egy ilyen 'labdáról' csak a pályája és az anyag összetétele alapján lerína hogy egy egykori civilizáció műholdja.
"aztán szóltunk, hogy van itt korrózió is, aztán bedobtál egy interjút ami szerinted bizonyít téged, végül mégsem." Sok mindent dobtatok be a nyomtalan pusztulására, de egyik mögé sem sikerült alátámasztást tenni. A korrózió kapcsán pedig végig azt mondtam hogy a kérdésben a mérték a döntő, tehát mekkora dózis mekkora degradációt eredményez. Na ilyen számítást megközelítőleg sem tudtatok felmutatni. Hiába próbálod interjúnak nevezni, ott egy konkrét levezetés van, a végén egy csekély hatással.
"A kedvencem ebből, hogy szerinted csak 84-89 kísérleteztek az anyagokkal, értem." Az LDEF-ben igen. Egyébként meg trivialitás hogy már az ősi japán kovácsok is kísérleteztek az anyagokkal. Szokásos szalmabáb módszered veszed elő ismét.
"De van még zöldség bőven. De elég volt mára." Összegzem hova jutottunk. Volt egy konkrrét állításod hogy számítás van rá hogy 8 millió évig bírja a szonda. Ohne számítás. Végül visszakoztál hogy ezt csak Carl Sagan saccolta. Erről persze egy betű nincs az interneten. De OK, lehet együtt söröztetek és illuminált állapotban Ira ivócimbijének elkortyintotta. Azonban a felesége csak az az uránium izotóppal galvanizált lemezre mondta az 1 milliárd évet. És itt jön be a társadalomtudomány legalapvetőbb axiómája: "A nőknek mindig igazuk van. (akkor is ha nem)". Tehát ezzel el is dőlt a vita:) (aminek már egy ideje nincs értelme mivel új érvek nem hangoznak el)
Egyszerűen arról van szó, hogy az űrszondákat így beleérve a Voyagert felépítő anyagok meddig bírják. A konkrét linkjeim valóban nem konkrétan a Voyagerről szólnak, de, egyrészt amikor a Apollo 15 bazalt szikláját hoztad példaképpen, akkor megfelelt, hogy nem a Voyagerről, de még csak nem is űrszondáról van szó. :) másrészt a Voyager semmiben nem különbözik más szondáktól szerkezeti masszavitásban. Kár ezen rugózni, trollkodni. Amiről beszélünk, az még mindig az, hogy az eredeti posztod ami sok millió éves műholdakról szólt, az pusztán csak pályaszámítás volt, aztán szóltunk, hogy van itt korrózió is, aztán bedobtál egy interjút ami szerinted bizonyít téged, végül mégsem. Most meg, hogy miről beszélsz azt a fene tudja, de sok zöldséget beszélsz az biztos. A kedvencem ebből, hogy szerinted csak 84-89 kísérleteztek az anyagokkal, értem. LOL. De van még zöldség bőven. De elég volt mára. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.08.06. 20:31:20
"Rendben, számodra jobb számítás nincs. Viszont a NASA kutatások, illetve ebből kifolyólag számítások vannak" Ezek a kísérletek és az utána végzett számítások nem arról szóltak hogy a Voyager 8 millió évet bír vagy 800-at. Kísérleteztek az űrben 84-90-ig, hogy milyen anyag és organizmus mit bír, elsősorban azért hogy a jövőben működőképes állapotban tartsák az űrszerkezeteket.(aztán fellőtték a Hubble-t és előjött a már tárgyalt polimer probléma). Értelemszerűen amiről mi beszélünk az nem a működőképes állapot, csak az hogy felismerhető szinten megmarad. A project-el egyébként semmi gond, nyilvánvalóan kellenek az adatok a hosszú távú küldetések tervezéséhez. A Voyager még a kísérlet előtt indult, de ez 40 év után már egyre inkább egy szimbolikus fázisba megy át, az űr tengerébe dobott palackposta, amiről azért szeretnénk tudni hogy fennmarad-e vagy odavész. A jelen helyzet az hogy sem az 5 millió sem a 8 millió éves 'hasraütés' számaitok mögé nem tudtok egy levezetést tenni. Ami számítás van azok alapján pedig fennmarad, úgyhogy nyugodtak lehetünk a magyar nyelvű "Üdvözletet küldünk magyar nyelven minden békét szerető lénynek a világegyetemen." üdvözlés kapcsán is, tudni fogják hogy ez itt a béketábor mi nem fenyegetjük őket:)
Rendben, számodra jobb számítás nincs. Viszont a NASA kutatások, illetve ebből kifolyólag számítások vannak. Nézd csak! A probléma, hogy egészen másról beszéltünk, mint amire te kilyukadtál, de ne zavarjon. De van itt még, nézd.
"Egy űrszondát ért korrózió illetve erózió több mint a hidrogénnel való ütközés." Valóban, de egyrészt jobb számítás nincs, másrészt ez szemléletesen mutatja hogy milyen kevés gáz atommal is találkozik a szonda az útja során. Köbcentinként 1 (hidrogén) atom, és 0.3eV sugárzás van az ISM-ben, Az utóbbihoz hozzátehetjük hogy 1 részecske hordoz 10^10 - 10^20 eV energiát, így talán érezhető hogy mennyire híg is ez a leves.
Egy űrszondát ért korrózió illetve erózió több mint a hidrogénnel való ütközés. Ez így nem egy valódi élettartam becslés, csak egy tényező meghatározása. Mint írtam, a linked fals.
"és a másik hülyének nézése." Ennél tényleg többre számíottam tőled. #52 -ben a Hubble volt a téma #53 ban behoztad a korróziót úgy általánosan: "Csak egy kicsit nézzél már utána a műhold, és űreszközök az űrben történő korróziójának! #54-ben leírtam hogy Between 160 and 560 km, the atmosphere consists of about 90% atomic oxygen. A wiki pedig egyértelműen leírja hogy (google translate-el idézem) hátha: "A légkör felső rétegeiben (90-800 km között) a légköri atomok, ionok és szabad gyökök , leginkább az atomi oxigén, fontos szerepet játszik." A Hubble pedig ebben a magasságban van. Az meg nyilvánvaló hogy abban a magasságban ahol nincs légkör ott nincs ilyen hatás sem, erről is volt már szó. A thread tanulsága az hogyha C-nek(űreszközök korróziója) A(oxygén alapú korrozió) is részhalmaza és B(kozmikus sugárzás alapú) is, akkor hiába mondod hogy csak C és B relációja ami értemezhető, ez nem igaz. Egyébként rákerestem a fólia degradációja kapcsán született tanulmányra, ahol ugye a sugárzás volt az egyik fő komponens, de egyáltalán nem használják a corrosion szót. Ami szvsz. nem véletlen, a korrozió kapcsán hajlamosak vagyunk egy kémiai kötés alapú folyamatra asszociálni, atomok átrendeződósét a rácsban a díszlokáció szóval sokkal jobban le lehet fedni.
"Mivel a kozmikus sugárzás, illetve a korrózió a felszínen éri, így értelemszerűen a kor a felszínen töltött időre értendő." Ezt vitatnám. A kor elsődleges az amikor megszilárdult a lávakő. Természetesen a felszínen töltött időszakra is mondhatjuk hogy ez egy korszaka a kőnek.
"Szóval a kérdésedre a válasz az, hogy azért ilyen lyukacsos mert nincs olyan régen kivétve az eróziónak" Azért lyukacsos, mert annó a vulkánban az oldott gázok ilyenre formálták. Valóban a hold felszín errodálódik, a vizsgálat tárgyát itt épp ennek a mértéke képezi, az hogy a kozmikus sugárzás, aminek Nexus az egyetemes pusztítóerőt tulajdonítja képes-e 5 millió év alatt mondjuk egy 5 tonnás műholdat vagy 5 tonnás Hold sziklát a felismerhetetlenig degradálni. Szerinted? Úgy látom, a google hasnzálat rám marad, nekem sem volt már meg a link, de a szöveg alapján könnyű megtalálni. What is the lifespan of Voyager 1, with the expected time for collisions with interstellar dust and sublimations to remove one half the mass?
Ez az egyértelmű címszó - wikin - folytatódik is, illetve előzménye is van, amit továbbra is ignorálsz. Erre már nem lehet az mondani, hogy cseles hazugság, ez pofátlan hazudozás, és a másik hülyének nézése. Ugyanis ez is EGYÉRTELMŰEN oda van írva.
Corrosion in space " Instead of moisture and oxygen acting as the primary corrosion causes, the materials exposed to outer space are subjected to vacuum, bombardment by ultraviolet and X-rays, and high-energy charged particles (mostly electrons and protons from solar wind)."
"Két dolgot mértek, rubidium alapján meghatározták a kő létrejöttének korát, a kozmikus sugárzás alapján pedig azt hogy mióta van a felszínen(vagy annak közelében)"
Mivel a kozmikus sugárzás, illetve a korrózió a felszínen éri, így értelemszerűen a kor a felszínen töltött időre értendő. Szóval a kérdésedre a válasz az, hogy azért ilyen lyukacsos mert nincs olyan régen kivétve az eróziónak, illetve egészen más anyagokból áll, mint egy űrszonda. De ez más történet, de már betáraztam - csak neked - a linkeket, hogy tulajdonképpen mi is történik ilyenkor. Csak ugye, amíg a számítás nálad (szerintem csak) pályaszítás jelent, én meg az űrszondát ért hatásokról beszélek, addig nagyon szépen elbeszélünk egymás mellet. Kivéve persze, ha sikerül linkelni azt a számítást, amit a mostani kérésre nem sikerült... Köszi, hogy megtisztelsz azzal, hogy linkeled.
"Cseles kis hazugság, mert megtalálható amit írtál, csak éppen nem csak ezt jelenti a korrózió az űrben, hanem ezt is, amiről szó van éppen:" Már a mondat is zavaros, nem meghatározható az alanya. Ez volt a kiinduló állításod: "A korrózió nem azt jelenti, amit most te annak vélsz, " Ezen mondatodnak sincs mondjuk egzakt alanya, úgy tűnik ez a védjegyed. De inkább ez csak egy defenzív stílus, igazándiból nem is állítasz semmit(pontosan). A korrózió in space címszó alatt egyértelműen le van írva: In the upper layers of the atmosphere (between 90–800 km), the atmospheric atoms, ions, and free radicals, most notably atomic oxygen, play a major role. Ami egybecseng azzal amit én is írtam: "Between 160 and 560 km, the atmosphere consists of about 90% atomic oxygen The Zinc-Oxide coating is now routinely used to protect components of spacecraf" Tehát én erre gondoltam a korrózió kapcsán. Javaslom hogy legközelebb ne úgy próbálj meg szalmabábot gyártani amit püfölhetsz hogy megmondod hogy én mit értek valami alatt.
"Bevallom én csak olyan számításra emlékszem, hogy mennyi ideig maradhat stabil pályán egy műhold." Errre spec. nem volt számítás. Csak a műhold navigátor számba vette az egyes pályához tartozó hatásokat, és azt hozta ki hogy nem ismer olyan hatást ami GEO-ról letolná a műholdat (ellenben az alacsonyabb pályákkal ahol megnevezi ezeket). Számítás arra volt hogy az interstellar medum-ban utazó voyager szondát érő hatások nagyon kicsik, ezekből nem következik hogy megsemmisülne.
"Rákerestem erre a bazaltdarabra, a korát 285-315 millió év közé teszik" Angol mennyire meg jól? A linkeden ezt írják: The rock's cosmic ray exposure age was discovered to be about 285 million years.[2] Another study determined the age to be 315 million years. The rock's age of formation has been estimated to be approximately 3.29 ± 0.05 billion years from Rb-Sr radiometric dating. Két dolgot mértek, rubidium alapján meghatározták a kő létrejöttének korát, a kozmikus sugárzás alapján pedig azt hogy mióta van a felszínen(vagy annak közelében) Tehát itt valóban az van amire Nexus utalt, egy 3+ milliárd éves kő a felszínre került pl. meteorbecsapódás által ahol 300 millió évig nyelte a kozmikus sugarakat. Nexus számára a szomorú hír ebben az hogy szerinte 5 millió év alatt kellene a felismerhetetlenségig(ennek jelentése nem tisztázott) degradálódnia. Utoljára szerkesztette: defiant9, 2018.08.05. 12:45:16
"Továbbra is várom a magyarázatod hogyha a Holdon 3.3 milliárd éve véget ért a vulkanikus aktivitás akkor miért maradt meg a lávakövek jól ismert lyukacsos struktúrája?"
Rákerestem erre a bazaltdarabra, a korát 285-315 millió év közé teszik. Klikk
"Hanem mit? A "Corrosion in space" szócikk alatt az is megtalálható az amit írtam."
Cseles kis hazugság, mert megtalálható amit írtál, csak éppen nem csak ezt jelenti a korrózió az űrben, hanem ezt is, amiről szó van éppen:
Corrosion in space " Instead of moisture and oxygen acting as the primary corrosion causes, the materials exposed to outer space are subjected to vacuum, bombardment by ultraviolet and X-rays, and high-energy charged particles (mostly electrons and protons from solar wind)."
"Nocsak, tehát már nem kiszámolták hanem csak saccolta."
Mit számolt ki, egész pontosan? Bevallom én csak olyan számításra emlékszem, hogy mennyi ideig maradhat stabil pályán egy műhold. Egyéb számítást nem találtam, de ha belinkelnéd még egyszer, azt megköszönném.
"Attól, hogy ismételgeted, nem válik igazzá az álláspontod." So, it might have been cooler and drier for a year or two in Eastern Africa, but definitely not an extreme enough change to explain the shrinking numbers of modern humans that have been estimated by looking at DNA. This is a prime example of correlation likely not leading to causation: Toba happened to occur during this drop in modern human populations, but it does not appear to be the reason for the drop. Now researchers have found that the evidence shows Toba didn't actually cause a volcanic winter in East Africa where humans dwelled. Ezen kb. felesleges rágódni, te beidézhetsz régebbi tanulmányokat, én meg újakat. Mindenestre az egész példád eléggé.irreleváns mert egy technikai civilzáció nyomtalan elpusztítása össze sem mérhető egy természeti civilizációban történt részleges kihalással.
"És én továbbra is kérdezem azt, hogy mire alapozod, hogy bármit túlélünk, " Te állítod hogy biztosan nem éljük túl, tehát neked kell ezen állításod alátámasztani. Ha nem tudod akkor legközelebb ne állíts valamit biztosra. Másrészt trivialitás hogyha egy csont nem semmisül meg akkor a technikai civilizáció nyomsa sem fog.
"Először is, ha szerinted megmaradnak a csontok, akkor hol van az összes többi, az előtte keletkezettek, meg az utána keletkezettek?" Azokra is van példa. Azonban hiába próbálsz a lényegről elterelődni. 5 millió év alatt nem tűnt egy akkori előember nyoma. Valójában semmivel nem tudtad itt sem alátámasztani hogy mi is lenne az eltűnés oka. Önmagában az idő láthatóan kevés. Kell egy fizikai/kémiai hatásnak lennie ami mindent lebont. Mi lenne az? Empirikus úton az látszik hogy megmarad a nyom.
" Azonban van egy rossz hírem, a sörösüveg fosszilizációjára nem sok esélyt látok.". Ismét csak csúsztatsz, a fossziliák nem szükségszerűen megkövesedett maradványok, Másrészt ha az lenne, az sem változtat a tényen hogy fennmaradt, harmadrészt azt jól látod hogy az üveg szerkezete annyira kemény/ellenálló ami jóval meghaladja azt hogy más ásványok benyomuljanak a szerkezetébe. Ezért is nem tudsz érdemben semmit arra mondani miként is fog eltűnni minden egyes palack. 'Five-dimensional' glass discs can store data for up to 13.8 billion years A standard-sized disc can store around 360 terabytes of data, with an estimated lifespan of up to 13.8 billion years even at temperatures of 190°C.
Localised occurrences of considerably older glasses (some Precambrian, i.e. more than 600 million years old) are occasionally reported (e.g. Philpotts and Miller, 1963; Lindqvist and Laitakari, 1980). In some individual exposures, old glass is fairly common, such as in the 80 million year old Cyprus Ophiolite (Robinson et al., 1983; Rautenschlein et al., 1985). An interesting Precambrian glass occurrence is reported by Palmer et al. (1 988) who found small fragments of 1100 million year old rhyolitic glass at Lake Superior, Canada. The glass occurred as 25 to 35 IJm sized, silica-rich, brown isotropic fragments. Although its composition is quite dissimilar to that of borosilicate glass, it is of relevance because its longevity has been ascribed to the physical state of the surrounding rock which was believed to have isolated the glass from the groundwaters. This conclusion is supported by the abundance of extremely old natural glass collected from the Moon. The famous orange glass collected by the Apollo 17 astronauts in the vicinity of the Shorty Crater was dated radiometrically using the 4~ method by Husain and Schaeffer (1973) at 3710 _+ 60 million years; some three orders of magnitude older than an average terrestrial glass.
Még millió éves felezési idejű radiokativ anyagoknál is gondolkoznak abban hogy üvegbe zárva akadályozzák meg a levegővel vagy vízzel való érintkezésüket:
Glass is a perfect material for immobilizing the radioactive wastes with excellent chemical durability," said Goel, who works in the School of Engineering. Developing ways to immobilize iodine-129, which is especially troublesome, is crucial for its safe storage and disposal in underground geological formations. The half-life of iodine-129 is 15.7 million years
Az üveg elsősorban levegő/víz eróziója során tud elkopni. De sok olyan környezet van ahol ezen hatások gyakorlatilag nem léteznek.
"Pont azt írtam, hogy nem marad 1 cm fémdarab. A pályája meg nagy eséllyel meg fog változni. " Az a baj hogy folyamatosan módosítod az álláspontod. Azt írtad hogy nem Nem azt mondtam, hogy elpárolog, bár szublimál valamilyen szinten, ahogy a nagy energiájú protonok akár atommagokat is kilöknek a felszínről, hanem hogy anyagszerkezeti szinten megváltozik Addigra abból a műholdból lesz egy mindenféle struktúra nélküli szép piszkos labda, ha valamilyen pályán marad, amiről nagyon alapos analízis után se mondod meg, hogy mennyire természetes, vagy mesterséges eredetű! Ez akkor most áll vagy nem? Egy felismerhetetlenségig összeolvadt műholdat kell vizionálnunk vagy valami mást?
"Így van, pontosan ezt feltételezem, mert nem hőmérsékleti sugárzásról van szó." Te azt számoltad ki hogy a kozmikus sugárzás egyenértékű azzal mintha 1500 fokkal megemelnénk a műhold hőmérsékletét. Ezzel azt sugalltad hogy mivel 1500 celsius fokon úgyis szétolvad ezért meg is van a magyarázat hogyan tűnik el a nyomunk.
"Olvasmányaim szerint a kozmikus sugárzás protonjainak, alfarészecskéinek áthatoló képessége jóval nagyobb 200 nanométernél, inkább cm-es nagyságrendbe esnek, 10 cm-esbe." Elsődleges probléma hogy még mindig nem a fluxus-al foglalkozol, pedig már a legelején mondtam hogy ez a mennyiségek játéka, egy fecske nem csinál nyarat. Másrészt az hogy hol állt meg egy részecske közel sem egyelő azzal hogy hol tudott kiütni a helyéről egy atomot. Harmadrészt mivel az anyag nagy része valójában űr ezért valóban a fluxus egy jelentős része nem is károsít, értelemszerűen minél vékonyabb egy anyag annál nagyobb esélye van egy protonnak hogy 'érintés nélkül' áthaladjon. Ettől persze az űrhajó fala mögött lévő asztronauta nem túl boldog, de itt nem az ő DNS-én van a hangsúly.
"És valszeg víz, kaja, esetleg télen fűtés híján marha gyorsan elkezdenének medmexezni. De látom neked nem esik nehezedre lemondani róluk." Az a gond hogy a folyamatod alapja hiányzik. Nem tudod megmutatni hogy miként tűnnének el a létfenntartáshoz szükséges alapvető komponensek. Innentől egy légvár amit építesz. Tehát arra kellene fókuszálnod hogy a pl. a nagy blackout után miért is nem jut el hosszú ideig a (tavaly) megtermelt krumpli vagy liszt az éhes szájakhoz. A kritikus infrastruktúrákban(pl víz pumpa) keletkezett károk helyreállítása mindig is Prio1 feladat, vannak tartalék generátorok, alkatrészek, a karbantartok ki fognak kocsikázni a helyszínre és kicserélik amit ki kell. Amit leginkább figyelmen kívül hagysz az épp az hogy egy technikai civilizáció folyamatosan fejlődik, amire korábban nem volt megoldás, arra ma már van: Some technology sources and United States Agency for International Development (USAID) proposed that another widespread outage could be prevented by integrated network of microgrids and distributed generation connected seamlessly with the main grid via a superior smart grid technology, which includes automated fault detection, islanding and self-healing of the network Ez egyébként a világ eddigi legnagyobb kiesése volt 2012-ben Indiában 300 millió embert érintett(ennek ellenére valszeg alig hallott róla valaki olyan nagy "tragédia" lett belőle), és ugyan 2 napig tartott, de fél nap múlva már a szolgáltatások nagyobb része újra üzemelt. Utoljára szerkesztette: defiant9, 2018.08.05. 07:55:08
"És akkor visszatérünk oda hogy egy túlhaladott álláspont amit képviselsz." Miben is? Hogy 70 000 éve redukálódott az emberi populáció pár ezer főre? Genetikai szempontból ez kb. tény. Attól, hogy ismételgeted, nem válik igazzá az álláspontod. Olvass csak utána, rád fér!
"Tehát akkor ez alapján nem állíthatod hogy _biztosan_ eltűnik a civilizáció. Pláne nem nyomtalanul. Az egész alap állításod így bukta." És én továbbra is kérdezem azt, hogy mire alapozod, hogy bármit túlélünk, csak nem mert láttad a Star Trek filmekben? :D A jelenlegi szintünkön ezek súlyos kihívások, amelyeket a civilizációnk igen csak nehezen élhet túl. Kérdezd csak meg a majákat.
"A nyamvadt sörösüveg gyár problematikája elől is csak elsunnyogni tudsz. Egyébként olyankor amikor elsunnyogsz nincs egy rossz érzésed, hogy ilyet a King's College vitakörben nem csinálnának?" Emelkedik, emelkedik a szint! LOL Na csak ide lyukadtunk ki megint. A nyamvadt sörösüvegre leírtam, hogy 1 millió év, más is hasonló véleményen volt, arra is hat korrózió, fizikai hatások. Csak egyedül szerinted marad fenn a világegyetem végéig +10 év. Nem tudom, hogy a King's College-ben mit csinálnak, de biztos nem ezt a szintet hozzák, mint amit te itt prezentálsz. ;)
"Ez az előember álkapocs 7.2 millió éves. Nem igazán látom hogy a létezése hogyan is egyeztethető össze azzal hogy 5 millió év alatt minden nyom eltűnik. De remélem te tudsz rá magyarázatot adni." És hol van mellőle a sörösüveg, nem látom!? XD Először is, ha szerinted megmaradnak a csontok, akkor hol van az összes többi, az előtte keletkezettek, meg az utána keletkezettek? De mielőtt komolyan elgondolkodnál rajta és a válasz híján kétségbeesésedben sikítva rohannál ki az utcára elárulom, hogy amit belinkeltél az nem egy csontdarab! Hanem egy fosszilizálódott csontdarab. Az az elbomlása előtt olyan körülmények közé került, hogy ásványok nyomultak bele, megkövesedett úgy hogy annak eredeti alakját megőrizte. Azonban van egy rossz hírem, a sörösüveg fosszilizációjára nem sok esélyt látok. XD
"Ez a felismerhető is pongyola kifejezés. Egy általad említett asztro régész egy centis fémötvözet darabkáról is simán megmondja hogy mesterséges eredetű. A pályája alapján pedig hozzáteszi hogy egy letűnt fejlett civilizáció műholdjának darabja lehetett." Pont azt írtam, hogy nem marad 1 cm fémdarab. A pályája meg nagy eséllyel meg fog változni. GOTO 10
"Hurrá. Előbb épp definiáltam is az alsó korlátot. Egy csavar anyát persze nem lenne könnyű megtalálni(legalábbis nekünk a mai technikánkkal), de egy több tonnás fém szerkezetet igen." És egy szerkezet nélküli fémes gombócot minek azonosítasz? Pl itt egy darab ufó! Vagy meteorit? F.se tudja!
"Ehhez sem igazán passzol a számításod. Azt felételezed hogy minden joule benyelt energia a dezintegrálódásra fordítódik, az energia nagy része elnyelődik majd visszasugárzódik az űrbe." Így van, pontosan ezt feltételezem, mert nem hőmérsékleti sugárzásról van szó.
"Van még egy rossz hírem azzal pl hogy egy fémdarab atomrácsában odébb tolsz egy atomot azzal a rugalmas állapotból egy rugalmatlan irányba tolod. Míg ez egy fém kard készítésné adott mértékig kívánatos, addig egy vékony rugalmas fólia esetén nem. A sugárzás okozta diszlokáció a felszín közelében lép fel, acélban 200 nanométer felett már gyak. 0 szintél van.Tehát arra megy el az energia hogy lassan felkeményíti a felszínt, de egy idő múlva már csak ide-oda tologatja az eleve rendezetlen atomokat, nem okoz extra hatást. Extra hatás az éleknél van ahol ki is tudja lökni az atomot a struktúrából, de ez a felület elhanyagolható a teljes szerkezethez képest." Hát ahogy én tudom ez jól nem így működik. Olvasmányaim szerint a kozmikus sugárzás protonjainak, alfarészecskéinek áthatoló képessége jóval nagyobb 200 nanométernél, inkább cm-es nagyságrendbe esnek, 10 cm-esbe. Márpedig az űrhajó szerkezeti elemei kb ebbe ekkorák, nem egy híd pilléreiről beszélünk elvégre. Szerintem az én gondolatmenetem továbbra is közelebb áll a valósághoz. Link
"Nem, nem írtad le." De igen. XD
"Ha benn is rekedne, a civilizáció akkor sem omlana össze. Ha jönne egy idegen 1 év múlva akkor már csak a google-ból tudná meg hogy volt egy nagy blackout ami után 9 hónappal szülőszobát kellett csinálni a kórházak folyósólyából is:)" Khmmm, csak jelzem, hogy az ő számukra ők jelentik a civilizációt. És valszeg víz, kaja, esetleg télen fűtés híján marha gyorsan elkezdenének medmexezni. De látom neked nem esik nehezedre lemondani róluk. De így is van öreg, ez a túlélés kulcsa, ha összeomlik a civilizáció! :)
"Ahogy mondtam, én nem vagyok sem transzformátor tervező mérnök sem áramhálózat vezérlő, az én szintem ott ér véget hogy a biztonság kedvéért előre le/szét kapcsolnék mindent és elküldeném az embereket szabadnapra ameddig le nem cseng a vihar:)" Igen, nyilván nem vagy az. :) Nagyanyádnak az intenzíven meg mondanád, hogy vegyen egy mély levegőt, gondolom. Nézd, az hogy mit jelent egy katasztrófa jól példázza a WTC. Vajon miért volt annyi áldozat, miért volt annyi tűzoltó áldozat? Nekik is meg volt a protokolljuk, és abban nem az volt, hogy értelmetlenül feláldozzák magukat, az épületeknek meg megvolt egy standardjuk, hogy ilyen esetben meddig kell bírniuk. Hát nem bírták. Erre írtam, hogy a protokoll egy dolog, az adott szitu meg egy másik, a linkelt protokoll, nem egy 1859-es szintű eseményre íródott. De az amcsi kormányzatnak valszeg már van erre egy forgatókönyve és az is lehet, hogy be is szereztek már néhány millió hullazsákot, mert tudják, hogy egyelőre ennyit tudnak tenni, csak éppen nem verik nagydobra, mert elég rossz sajtóvisszhangot szülne. Nyilván kár hisztizni ilyenen, mert amíg be nem következik addig felesleges, utána meg már minek. Teljesen jogos a hozzáállásod, pont ez az, amit a kormányzati szinten elvárnak a jól kondicionált állampolgártól, nyílt optimista tekintetet és teljes bizodalmat egy szebb Sztártrekes jövőben. A WTC-nél is bemondták, hogy őrizzek meg a nyugalmukat, mindenki maradjon a helyén, protokoll szerint jön a segítség. ;) Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2018.08.04. 19:19:17
"Hmmm. Ez kedves tőled, hogy nekem tulajdonítod, de ez sajnos nem az én állításom, hanem az emberi genommal foglalkozó szakembereké." És akkor visszatérünk oda hogy egy túlhaladott álláspont amit képviselsz.
"Egy 10X akkora kitörés civilizációnkra mért hatása csak nehezen becsülhető." Tehát akkor ez alapján nem állíthatod hogy _biztosan_ eltűnik a civilizáció. Pláne nem nyomtalanul. Az egész alap állításod így bukta. A nyamvadt sörösüveg gyár problematikája elől is csak elsunnyogni tudsz. Egyébként olyankor amikor elsunnyogsz nincs egy rossz érzésed, hogy ilyet a King's College vitakörben nem csinálnának?
"a de az üveg! :D Fogalmam nincs mire alapozod a kijelentéseidet." Ez az előember álkapocs 7.2 millió éves. Nem igazán látom hogy a létezése hogyan is egyeztethető össze azzal hogy 5 millió év alatt minden nyom eltűnik. De remélem te tudsz rá magyarázatot adni.
"Nyilván tudjuk, hogy úgy értettem, hogy semmi felismerhető. :)" Ez a felismerhető is pongyola kifejezés. Egy általad említett asztro régész egy centis fémötvözet darabkáról is simán megmondja hogy mesterséges eredetű. A pályája alapján pedig hozzáteszi hogy egy letűnt fejlett civilizáció műholdjának darabja lehetett.
"Pontosítsunk, te mit értesz megsemmisülés alatt" Hurrá. Előbb épp definiáltam is az alsó korlátot. Egy csavar anyát persze nem lenne könnyű megtalálni(legalábbis nekünk a mai technikánkkal), de egy több tonnás fém szerkezetet igen.
" hogy az anyagdarab rendezetlensége összevethetővé válik az olvadt fémével." Ehhez sem igazán passzol a számításod. Azt felételezed hogy minden joule benyelt energia a dezintegrálódásra fordítódik, az energia nagy része elnyelődik majd visszasugárzódik az űrbe. Van még egy rossz hírem azzal pl hogy egy fémdarab atomrácsában odébb tolsz egy atomot azzal a rugalmas állapotból egy rugalmatlan irányba tolod. Míg ez egy fém kard készítésné adott mértékig kívánatos, addig egy vékony rugalmas fólia esetén nem. A sugárzás okozta diszlokáció a felszín közelében lép fel, acélban 200 nanométer felett már gyak. 0 szintél van.Tehát arra megy el az energia hogy lassan felkeményíti a felszínt, de egy idő múlva már csak ide-oda tologatja az eleve rendezetlen atomokat, nem okoz extra hatást. Extra hatás az éleknél van ahol ki is tudja lökni az atomot a struktúrából, de ez a felület elhanyagolható a teljes szerkezethez képest.
"Szintén leírtam korábban, olvasd vissza." Nem, nem írtad le.
"Ha egy nagyvárosban 1-2 hétre bennreked néhány millió ember azokat még kihozni sem tudod, ki tudja mit csinálnak a túlélésért. Az aki csak 1-2 hétig ezt átéli annak megváltozik a civilizációról való felfogása, mármint azoknak, akik túlélik." Ha benn is rekedne, a civilizáció akkor sem omlana össze. Ha jönne egy idegen 1 év múlva akkor már csak a google-ból tudná meg hogy volt egy nagy blackout ami után 9 hónappal szülőszobát kellett csinálni a kórházak folyósólyából is:) Az hogy volt Fukusima meg Csernobil nem jelenti azt hogy minden atomerőmű fel fog robbani, ahogy az sem hogy grid permanensen tartalmazza azt a hibát ami a '89-es eseményláncot lehetővé tette. A NASA tudósai azon dolgoznak hogy olyan modell-t állítsanak fel a Napról ami akár 2 nappal a kitörés előtt riaszt, ha lett volna ilyen rendszer Fukusimában akkor egyértelműen nem következik be a katasztrófa. Ahogy mondtam, én nem vagyok sem transzformátor tervező mérnök sem áramhálózat vezérlő, az én szintem ott ér véget hogy a biztonság kedvéért előre le/szét kapcsolnék mindent és elküldeném az embereket szabadnapra ameddig le nem cseng a vihar:) Belenéztem több áramszolgáltató cselekvési tervébe, de egyik sem volt közel sem ilyen drasztikus, pedig a problémát ismerték amire megoldást kellet benyújtaniuk.
Vagyis ezen az állításod téves volt: "csak éppen genetikailag kimutathatóan ekkor csökkent pár ezer főre a populáció " Hmmm. Ez kedves tőled, hogy nekem tulajdonítod, de ez sajnos nem az én állításom, hanem az emberi genommal foglalkozó szakembereké. :)
"Tényen? Relatíve sok halott lenne egy Modeling ash fall distribution from a Yellowstone supereruption következtében, de a valóságtól teljesen elrugaszkodott fantáziálás hogy a magas népességű keleti parton 10 hónap alatt hulló 0-3 mm hamu olyan nagy kaszálást végezne." Jó kis elemzés, csak szavaidból számomra egyre nyilvánvalóbb, hogy marhára vakfolt számodra az az összetett dinamikus rendszer, amelyet civilizációnak nevezünk, és amely működésébe egy ilyen esemény a környezeti feltételek megváltozásával különböző módokon beavatkozik. Pedig nyilvánvaló, ezerszer elhangzott itt a fórumon is az a hatás, amit egy ilyen nagyságú kitörés okoz, globálisan. Valóban az az 1-2 mm hamu szinte elhanyagolható, ami kihullik, azonban sokkal veszélyesebb az, ami nem, és ami évekig a légkörben marad. Gyakorlati példaként hozhatjuk a Mount Tambora 1815-ös kitörését, amely 1/10-ed akkora volt, mint a linkedben elemzett Yellowstone-kitörés. Még is egy nyár nélküli évet hozott 1816-ban, amelynek eredménye az évszázad legsúlyosabb éhínsége volt. A kitörés is már kb. 70,000 ember halálát okozta, azonban az egy évvel később a szélsőséges időjárás hatására fellépő éhínség okozta a legtöbb halált. A globális hőmérséklet átlag 1 fokkal csökkent, azonban súlyosabbak voltak a váratlan hideg hullámok akár nyáron is. Mindez a termény jó részének (10-40%) pusztulását és így Európában becsülten kb 200 000 ember halálát okozta. Egy 10X akkora kitörés civilizációnkra mért hatása csak nehezen becsülhető.
"Látom továbbra is szellemi akadályba ütközöl amikor megpróbálod megérteni egy technikai civilizáció eltűnése és egy faj kipusztulása közötti különbséget." Ezen állításod nem támaszt alá semmit. Csak sunnyogsz ahogy szoktál. Egy technikai civilizációt sokkal-sokkal nehezebb (nyomtalanul) elpusztítani mint a koraiakat." A megmunkált, csiszolt kő az, ami 10 ezer évekig is felismerhető, az autódból 1000 év után semmi sem marad, ja de az üveg! :D Fogalmam nincs mire alapozod a kijelentéseidet.
"Tehát, minden hold felszínén lévő kőzet egy <pár millió éves meteor becsapódás következtében került a jelenlegi helyére és korábban jóval mélyebben volt?" Ez hogy jött ki neked?
"Ezt te állítottad: "Ha csak a sugárzást veszem alapul se sok minden, de ha a kérésed szerint a többit is beleszámítjuk, akkor gyak semmi." Ja, bocs félreértettelek, azt hittem, hogy azt gondolod, hogy azt mondom, hogy fizikailag nem marad semmi. Nyilván tudjuk, hogy úgy értettem, hogy semmi felismerhető. :)
"A gond hogy neked nincs módszered csak ötletelsz. De felőlem számolhatunk. Ehhez első körben közöld hogy szerinted mi az ami a műhold gyak. megsemmisülését okozza? Eddig úgy tűnt hogy a kozmikus sugárzásnak tulajdonítod. Ez korrekt? Ha nem akkor mi lenne az?" Óvatos vagyok. Pontosítsunk, te mit értesz megsemmisülés alatt? Én azt, hogy a szerkezete a felismerhetetlenségig megváltozik, a rendezett struktúrája átmegy rendezetlenbe (de ettől még egyben marad). Igen, ehhez csak a LEO pályán tapasztalt sugárzást vettem alapul. Nem számoltam a hőingással, a mikrometeorokkal, az oxigén okozta korrózióval. Csak a sugárzás! :)
"Hát ezzel az összefüggéssel még magad is alulmúltad. Azt is nyugodtan kiszámolhatjuk hogy csak a normál nap fotonok több tízmillió fokra hevítenék a műholdat, ahogy az egész földfelszínt is ha az 5.000.000 éves sugárdózist 1 mp-alatt kapnánk meg. A valóságban viszont azt látjuk hogy (szinte) semmilyen fém nem olvad meg." Hát ezzel a kijelentéseddel még magadat is alul múltad, ha ismernéd a különbséget a hőmérsékleti jellegű napsugárzás és a kozmikus/ionizáló sugárzás között akkor ilyeneket nem írnál. Az én példámmal csak azt jeleztem, hogy az anyagdarab rendezetlensége összevethetővé válik az olvadt fémével. Az eddigi teljesítményed alapján jogosnak éreztem egy ilyen analógiát, hogy megértsd, de úgy tűnik túl magasra helyeztem a lécet.
"De én nyitott vagyok a számításra csak előbb válaszd ki hogy mi is az ami szerinted a műhold végét jelenti. (sajnos zavaros az álláspontod a szemcsékre estiktől a teljesen megsemmisülésig az óriásmolekulákkal keverediktől a kozmikus sugárzásig. Talán ez utóbbi amit most preferálsz. Jól látom?" Igen, túl magas. Olvasd vissza a korábbi hsz-eimet, nincs kedvem még egyszer leírni. Az alapadatokat meg megtalálod a gúglin, osztás szorzás műveletnél ilyen nagybani becsült értékhez nem kell magasabb szintű matek a mostani beszélgetés szintjén. Hajrá!
"Én ezt értem, de ez nem válasz a kérdésre. A kérdésem az hogy a lehetséges természeti katasztrófák melyike képes elpusztítani a civilizációt." "Tényleg nem értem, ezzel azt akarod mondani hogy szerinted max. 100.000 évünk van hátra(aminek oka nincs kifejtve) és ettől függetlenül felsorolod hogy milyen természeti katasztrófák milyen gyakran következnek be? Egyenes kérdésre próbálj egyenes választ adni, ne maszatolást." Szintén leírtam korábban, olvasd vissza.
"Amikor alátámasztás kérek akkor pedig elsunnyogsz. Úgy gondolod hogy te itt frankón előre látod hogy itt mekkora világvége lesz, miközben a grid-ért felelős szakemberek nem hozták létre a megfelelő protokollt. Én megnéztem milyen tervezési, monitorozási, beavatkozási, javítási lépeseik vannak, és számomra úgy tűnik hogy számolnak a problémával." A linkelt protocol az 1989-es kanadai eseményt veszi alapul. Ez az elemzés meg az 1859-es eseményt. A protocol azt tartalmazza, hogy a szakembernek mit kell ilyen szituban csinálnia, a linkelt elemzés meg azt, hogy ha a szakemberek nagyrésze meg is tesz mindent, akkor is milyen veszteséggel lehet egy 1859 szintű eseménynél számítani. Ez sem tartalmazza annak vizsgálatát, hogy pl, mit fog csinálni az a több 10 millió ember, aki a legrosszabb scenárió esetén fél-1 évig nem jut áramhoz. Valszeg nem az lesz a legnagyobb gondjuk, hogy nem látják a kedvenc sorozatuk köv részét. Az elektromos áramtól való függésünket a köv ábra szemlélteti:
Gyakorlatilag mindenre kihatással van az elektromos áram hiánya, pl, ha valahol tűz üt ki a tűzoltók nem tudják eloltani, mert nincs nyomás a vízvezetékben, de a benzinkútról sem tudsz üzemanyagot vételezni, a xart nem viszi le a wc, a szemetet a kukásautó, a fagyó kiolvad a legtöbb élelmiszer megromlik, ja és vized sincs, mert 2 nap után nem találsz a boltban sem. Nincs légiközlekedés, mert a navigációs, kommunikációs berendezések nem működnek, nincs mobil, nincs műtés, ellátás a kórházakban. Ha egy nagyvárosban 1-2 hétre bennreked néhány millió ember azokat még kihozni sem tudod, ki tudja mit csinálnak a túlélésért. Az aki csak 1-2 hétig ezt átéli annak megváltozik a civilizációról való felfogása, mármint azoknak, akik túlélik. De ugye a sörösüveg az túléli! Egészségedre! :D Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2018.08.04. 10:26:52
"Ez azt jelenti, hogy négyzet km-enként 5 805 373 t-át. Azért azért ez a folyamat elég rendesen átrotálta felszínt úgy vélem, szal statisztikailag valószínűleg igazam van." Akkor talán igazad lenne ha ez az összes formálódás 1 négyzetkilométerre koncentrálódna, de ez statisztikailag nem túl valószínű. A tény viszont az hogy több milliárd éves kráterek vannak a hold felszínén: Because of the Moon's lack of water, atmosphere, and tectonic plates, there is little erosion, and craters are found thatexceed two billion years in age.
"A tengerpart menti populáció pl. úgy tűnik viszonylag sikeresen túlélte." Vagyis ezen az állításod téves volt: "csak éppen genetikailag kimutathatóan ekkor csökkent pár ezer főre a populáció "
"Ami nem változtat azon a tényen, hogy egy katasztrófa esetén a milliós városokban élő lakosság jelentős része napok-hetek időviszonylatában halálra van ítélve." Tényen? Relatíve sok halott lenne egy Modeling ash fall distribution from a Yellowstone supereruption következtében, de a valóságtól teljesen elrugaszkodott fantáziálás hogy a magas népességű keleti parton 10 hónap alatt hulló 0-3 mm hamu olyan nagy kaszálást végezne. Megint csak fested a rémképeket, és hiába kéri az ember hogy tegyél mögé valami tény adatot (NEM az NEM tény ha te leírod hogy tény). És hol van ettől még a nyugati civilizáció 1 milliárdos teljes népessége akinek a javarésze az óceán túlpartján él.
"Látom továbbra is szellemi akadályba ütközöl amikor megpróbálod megérteni egy technikai civilizáció eltűnése és egy faj kipusztulása közötti különbséget." Ezen állításod nem támaszt alá semmit. Csak sunnyogsz ahogy szoktál. Egy technikai civilizációt sokkal-sokkal nehezebb (nyomtalanul) elpusztítani mint a koraiakat.
"Igazából nekem úgy tűnik pont egy ilyen emberrel akarsz szájkaratézni, ha majd változik a stílusod talán az enyém is." Én amikor kérted adtam linket. Amikor én kérem nem adsz. Ezen stílus elemedet kellene akkor feljavítani...
"És neked, hogy nem pont így volt? ;)" Rögtön meg fogd kapni amint kijelented hogy <5 millió éves az összes kőzet a holdfelszínen. Valószínűleg nem checkoltad a holdat érő meteor fluxust, vagy a mikro meteoritok okozta errózíó mértékét. Ugyanez a nagyságrendeket szem elől tévesztés a téves komklúzió forrása. Tehát, minden hold felszínén lévő kőzet egy <pár millió éves meteor becsapódás következtében került a jelenlegi helyére és korábban jóval mélyebben volt?
"Hogy érted azt hogy semmi nem maradt?" Ezt te állítottad: "Ha csak a sugárzást veszem alapul se sok minden, de ha a kérésed szerint a többit is beleszámítjuk, akkor gyak semmi."
"ha más jön ki, egyeztetjük, hogy melyikünk módszere nem stimmel!" A gond hogy neked nincs módszered csak ötletelsz. De felőlem számolhatunk. Ehhez első körben közöld hogy szerinted mi az ami a műhold gyak. megsemmisülését okozza? Eddig úgy tűnt hogy a kozmikus sugárzásnak tulajdonítod. Ez korrekt? Ha nem akkor mi lenne az?
"pont ezért releváns a LEO, mert ez a legalacsonyabb szint." Többek közt azért is irreleváns a példád mert neked nem egy vékony rugalmas polymert kell összetörnöd hanem egy szilárd fém struktúrát. Ehhez nagy mennyiségű displacement damage-t kell okoznod, amire elsősorban az atommag nehezebb alkotóelemei képesek, esetünkben a protonok. A proton fluxus pedig GEO-n alacsonyabb. Egyébként az elektronok ellen jóval könnyebb is pajzzsal védekezni, csakhát azért volt 0.1mm-es a hővédő fólia mert a súlyra is figyelniük kell. Értelemszerűen maga az anyag fajtája amiben a hibát elő akarod idézni is számít, egy nukleáris reaktorban is fémet fogsz használni nem pedig műanyagot. A műholdak struktúrális eleminél általánosan használt anyagok a rozsdamentes acél, aluminium, titánium.
"Amennyi ionizáló sugárzást beszed a műhold 500000 év alatt LEO-n az pont annyi, mintha 1500 fokra fűtenéd (gy kohóban) a számításaim szerint." Hát ezzel az összefüggéssel még magad is alulmúltad. Azt is nyugodtan kiszámolhatjuk hogy csak a normál nap fotonok több tízmillió fokra hevítenék a műholdat, ahogy az egész földfelszínt is ha az 5.000.000 éves sugárdózist 1 mp-alatt kapnánk meg. A valóságban viszont azt látjuk hogy (szinte) semmilyen fém nem olvad meg. Egyébként még ez a hatalmas nap energiamennyiség is csak apró töredéke annak amit maga a tonnás műhold anyaga reprezentál. De én nyitott vagyok a számításra csak előbb válaszd ki hogy mi is az ami szerinted a műhold végét jelenti. (sajnos zavaros az álláspontod a szemcsékre estiktől a teljesen megsemmisülésig az óriásmolekulákkal keverediktől a kozmikus sugárzásig. Talán ez utóbbi amit most preferálsz. Jól látom?
"Én jó kiscserkész lévén persze segítek, arról volt szó, hogy szerintem az emberi civilizáció várható élettartam még néhány 10 ezer, max 100 000 év. " Én ezt értem, de ez nem válasz a kérdésre. A kérdésem az hogy a lehetséges természeti katasztrófák melyike képes elpusztítani a civilizációt. "És az ez idő alatt nagy valószínűséggel bekövetkező természeti katasztrófákat okoltam ezért (az említett katsztrófa típusokat hoztam példának). " Tényleg nem értem, ezzel azt akarod mondani hogy szerinted max. 100.000 évünk van hátra(aminek oka nincs kifejtve) és ettől függetlenül felsorolod hogy milyen természeti katasztrófák milyen gyakran következnek be? Egyenes kérdésre próbálj egyenes választ adni, ne maszatolást.
"A protokoll csak akkor véd meg, ha az esemény súlyossága nem haladja meg a rendszer rugalmasságát. A legerősebb napkitörés meghaladja." Ez megint csak egy üres állítás. Én tényleg nem tudom megítélni hogy amit a mérnökök kiszámoltak pl. az indukált áram transzformátorokra gyakorolt asszimmetrizáló hatása és a rendszerben lévő szükséges tartalékok arányáról. Úgy gondolom megvan a szükséges képzetességüket ehhez és azért kapják a fizetésüket hogy kidolgozzák a védelmi protokollt. Erre jössz te és mindenféle levezetés nélkül kijelented hogy tuti elszámolták magukat mert nincs is védelem, mindmeghalunk ha jön a napkitörés és elmegy az áram, kivéve persze a busmanok.