"A történelemtudásod kissé sántít, a II VH után került von Braun az USA-ba, amikor a nácik már sehol sem voltak. Miért volt ez lopás?"
Egy kissé pontatlan a dolog. Amikor Hitler 1945 április 30-án meghalt, tudni lehetett, hogy a háborúnak vége. Mind a szovjet, mind az amerikai hadsereg titkos akciókat dolgozott ki arra, hogy a legkiválóbb tudósokat és műszaki embereket foglyul ejtse. A kérdés kb. az volt, hogy a német SS, Gestapo lövi-e a tudósokat halomra, hogy ne kerüljön a tudás az ellenség kezébe, az amerikaiak fogják-e el őket, vagy a szovjet hadsereg, esetleg megy a titkos alku a sorsukról. Wernher von Braun megszervezte, hogy az amerikaiaknak adja meg magát embereivel együtt. Ez 1945 május 2-án történt meg. A II világháború Európában 1945. május 8-án Németország feltétel nélküli megadásával ért véget. Szóval, igen, a II. világháboró után került az USA-ba, de még épp a háború vége előtt került amerikai fogságba, és kb. három lehetősége lett volna: Meghal, megadja magát az amerikaiaknak, megadja magát az oroszoknak. Egyébként akiket nem tudott magával vinni azokra meg az oroszok tették rá a kezüket.
1, Egy-egy űrszonda tervezése és építése évekig, néha évtizedekig tart. Azért mert folyamatosan fejlődik a technika, nem lehet havonta újratervezni az egészet. (ajbiro kolléga "szintjén" fogalmazva...sohasem készülne le)
2, Az hogy egy képalkotó eszköz felbontása mekkora, csak egy dolog. Az elkészült fényképet még számos további technikai/technológia paraméter szabja meg és ezek holtbiztosan felülmúlják az "1998 telefonod" paramétereit ;-) pl: ők értenek hozzá te meg nem...
„Legelejen azt mondtak hogy se viz se legkor nincs a Marson.” [CITATION NEEDED]!
Rémlik nekem valami Cosmos című sorozat, 1979-ből, amiben valami Sagan nevű fazon mesél arról, hogy hogyan kellene az élet nyomait keresni a Marson. A porviharokról és a sarki jégsapkákról már jóval a szondák előtt tudtak. Szóval ne beszélj baromságokat, kérlek.
Mi az, hogy a "legelején"? Az első szondák előtt? Lehet. Nem emlékszem. Viszont azért mentek oda szondák, hogy kiderítsék, hogy mi a szitu. Az odaküldött szondák egyre nehezebbek is lettek ezért volt szükséges egyre komplexebb leszállási megoldásokra fékezés és a végfázis letételnél is.
A bevallják rész is nehezen értelmezhető. Mintha titkolnának bármit. A szondák egy része azért ment oda, hogy kiderítse, hogy volt illetve van-e folyékony víz a Marson.
A 1998-as telefonon semmiféle fényképezőgép nem volt, akkor még alfanumerikus kijelzők voltak, mint a kvarcórákon. Egyébként meg elég jó felbontás és optika van rajtuk, keress rá. A célnak megfelelnek, mert egyszerűbb "foltokból" nagy képet csinálni, mint egy olyan nagy energiaigényű gépet vinni, ami nagyobb képet készít. Eleve ott kezdődik, hogy a kozmikus sugárzás korlátot szab annak, hogy milyen elektronikát tehetsz rá.
A náciktól nem loptak, ezen felül a technika "picit" meghaladja már a '70-es évek, nemhogy a II. vh-s szintet.
Összességében a kommented arról árulkodik, hogy elég fogalmatlan, előítéletes és talán még félig konteóhívő is vagy.
Nem arról volt szó, hogy nincs légköre, hanem hogy oxigén nincs, a légkör javarészt szén-dioxid. Folyékony víz: ne forrásvíz tisztaságú vízre gondolj, hanem mérgező sók telített oldatára. Nem hiszem, hogy a telefonod elviselné az űrutazást... Ha nem tetszik a rakétatechnika, tessék kitalálni másik technológiát! A történelemtudásod kissé sántít, a II VH után került von Braun az USA-ba, amikor a nácik már sehol sem voltak. Miért volt ez lopás?
Legelejen azt mondtak hogy se viz se legkor nincs a Marson. Mikor az “elso” szonda le szalt meg kerdeztek az okosak, hogy lehet hogy ha nincs legkor meg is ejtoernyot kellet hasznalni. Aztan kiderult hogy mrg is van legkore a Marsnak es felhok is vannak rjata. Mostmar azt is bevaljak hogy van folyekony viz a bolygon.
Kerdesem miert van az hogy millio vagy milliard $ ert kuldnek oda “szondakat” amiknek a fenykepezogepe kevesebet tud mint az en 1998 as telefonom, es miert hasznalja a NASA ugyan azt a technokat amit a Naciktol loptak Wernher von Braun segitsegevel.
Minden egyes gramm be van kalkulálva, amit eljuttatnak a Marsra, valószínűleg ez volt a legkisebb súlyu megoldása az adott alkatrésznek. A cellux szerű anyagot elég sok felé használják szigetelési célú burkolatokon, az üzemanyagtartályon és az űrkapszula belsején van még ilyen, spórolnak ahol csak tudnak, az esztétika nem szempont az űrben. Egy űreszköz tervezésénél a legkisebb súllyal a lehető legnagyobb funkcionalitás elérése lehet az alapvető kihívás. Ennek a nagy spórolásnak az oka nem a pénz, hanem az lehet, hogy limitálva vannak a lehetőségek, aki túl nehéz elég a légkörben, vagy el sem éri az úti célját, mert elfogy az üzemanyaga. Utoljára szerkesztette: Omega, 2018.11.28. 02:36:59
LOL....a képen baloldalon mi az a gányolt rézlemez doboz? Olyan mintha cellux-al lenne az élei összerakva...látszik néhány szegecs (kiálló) és a tetején is hézagos az illesztés....nem tudom...de ezt egy magyar maszektól sem várná az ember nem egy NASA-tól....érdekes...
Gratulálok és maximal respect a project résztvevőinek! Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2018.11.27. 14:26:40
Informatika és tudomány
