A te itteni megállapításod aztán tényleg hiteles. Sokkal valószínűbb hogy ismét a valóságot próbálod torzítani az elképzelésedhez. A konkrét esetben azzal valószínűleg nem volt gond hogy akadály+megállás, így az 1.6 másodperc reális ennél a sebességnél, szemtanúk is látták. Viszont az szerintem is kevésbé valószínű hogy egy évi 5 millió EUR R&D budget-ű cég közutakra alkalmas színvonalú önvezetést tudna összerakni pár év alatt, hiába a busz kötött útvonalából fakadó könnyebbség, attól még közút. Összehasonlításként a Waymo jóval 1 milliárd dollár R&D felett jár, a franciák meg saját bevallásuk szerint többet költenek marketingre mint R&D-re ami azért elég sokatmondó.
Bécsben megállapították hogy a busz vezérlése megfelelő volt, egy fülesben telefon nyomkodó ember lépett elé és 1.6 másodperc alatt megállt, karcolásokat szenvedett a nő. Ami az esetben elgondolkodtató nem is önvezetés, az óvodában tanított alap hogy az úttestre lépés előtt szétnézünk, hanem az hogy a halk(elektromos, lassú) járművekhez is hozzá kell szokniuk a gyalogosoknak. A gyaloglás közbeni telefon nyomkodás majdhogynem népjelenség lett, és a szép szó itt nem fog segíteni mivel túl vonzó a képernyő, esetleg a szabályozó előírhatná a telefon OS gyártóknak hogy az úttestekre merőleges mozgás esetén vegye el a képernyőt, legalább annyit bírjanak ki hogy miközben átmennek az úttesten nem chatelenek. Mivel kevesek miatt kellene nagyobb áldozatot hozni, úgyhogy ezt nem fogják meglépni, marad a szelekciós, elrettentésen alapuló jól bevált tanulási módszer.
Sokkal egyszerubb feladat mint egy busz es mar ott is nagyon jo eredmenyek vannak. Egy villamos alapvetoen egydimenzios terben mozog, utasokkal egyutt mindig csak egy iranyba. A varosi automatizacio az alapvetoen ugyanaz mint egy busznal, csak nem kell kormanyozni (tehat ha van hely halad elore), mig a remiz automatizacio megoldott, lasd a 4-es metro remizet.