Csak arra akartam utalni, hogy az euro esetében még abba is belementek, hogy megszabaduljanak a saját jegybanktól. Egyébként pedig mielőtt valódi pénz lett, már használták elszámolásban, és még az euro előtt létezett az ECU, ami egyfajta kosár valuta volt. Egy ilyen közös pénz nagyon sok módon megvalósítható, és volt már eddig is olyan megoldás, ahol a jegybankok egymás között is kompromisszumra tudtak jutni. Ma is jó pár olyan megoldás van, hogy egyazon valutát több ország is használ. https://en.wikipedia.org/wiki/Currency_union Szóval az "Egy jegybank sem menne bele onkent, hogy a tobbi (tobbnyire kulfoldi) bank kozos dontesen muljon, hogy neki mennyi penze van a sajat szamlajan, a sajat valutajaban." túlzott bizalmatlanság, mert egyáltalán nem példa nélküli a történelemben. Utoljára szerkesztette: Nos, 2020.03.19. 15:39:51
"Ez hogyan lehetséges, ha kb. 6 db paksi atomerőmű teljesítménye kellene hozzá? Kinek van erre kapacitása?"
A valasz botnet es nem felulmulni kell, hanem lerugni a tobbieket. Tehat ha egy DDos tamadas kirugja a szerverek nagyreszet, akkor csak a maradek+1 gep szukseges a tobbseghez. Es onnantol nagyjabol azt csinal az illeto amit akar es nincs mod visszaallni a korabbi allapotra, csak a teljes fokonyv torlesevel. (tehat mindenki elveszit minden bitcoin-t es kezdhetik elolrol)
"Euro?"
Az eurozonanak csak egy jegybankja van. A nemzeti jegybankok gyakorlatilag megszuntek es onkent adtadtak a jogkoreiket az EU kozponti jegybankjanak.
Ezert van az, hogy nem mukodne a fuggetlen jegybankok kozotti tobbsegi szavazas, mert az amerikaiak sem fogjak elfogadni, hogy ha a kinaiak es az oroszok ellenuk dontenek a fejuk felett, de az oroszok es a kinaiak sem. A libra is pont errol szolna, ha valahol bevezetik, akkor a nemzeti jegybankok (az EU-s is) gyakorlatilag be is zarhatna, mert ugyis az lenne amit a kozponti jegybank vezetoje (libra eseten ugyebar a facebook vezetoje) mond. Az enszben sem a tobbseg dont, hanem akiknek atomjuk van es ott is kozzuluk mindenkinek veto joga van. Nem fogjak tobbsegi alapon meggyozni mondjuk az oroszok es a kinaiak az USA-t, hogy akkor most az ENSZ BT-ben ugy szavaztak, hogy szerelje le a hadsereget, de ok megtartjak a sajatjukat. Egy tobbsegi szavazasos fokonyv ugyanez lenne, csak penzugyi szinten. Szuveren allamok eseten ez nem realis, sot igazabol csak egy vilagkormany eseten mukodne, de ott meg eleg egy hagyomanyos centralizalt fokonyv is, geo cluster-es strukturaban elhelyezve.
"Egy jegybank sem menne bele onkent, hogy a tobbi (tobbnyire kulfoldi) bank kozos dontesen muljon, hogy neki mennyi penze van a sajat szamlajan, a sajat valutajaban."
Euro?
"Tehat ha valaki megszerzi az online allapotu bitcoin feldolgozo szerverek tobb mint fele folott az iranyitast" Ez hogyan lehetséges, ha kb. 6 db paksi atomerőmű teljesítménye kellene hozzá? Kinek van erre kapacitása?
Azt mar eldontottek, a librat nem engedelyezik, de azt meg nem, hogy ok kiadnak-e valami hasonlot.
Alapvetoen az osszes elosztott fokonyv (distributed ledger) rendszernek az a baja, hogy mindig a tobbsegnek van igaza. Tehat ha valaki megszerzi az online allapotu bitcoin feldolgozo szerverek tobb mint fele folott az iranyitast (vagy nagy kapacitas bedobasaval vagy a meglevok gepek a lerugasaval a netrol), akkor azt csinalhat mindenki penzevel amit akar. Egy jegybank sem menne bele onkent, hogy a tobbi (tobbnyire kulfoldi) bank kozos dontesen muljon, hogy neki mennyi penze van a sajat szamlajan, a sajat valutajaban.
Innentol az elosztott fokonyv nem jarhato. A bankon beluli elosztott fokonyv (100%-os egyetertesi elvarassal) pedig sima geo cluster-es rendszer, azaz egy kozponti szerver van szetdobva a vilagban tobb helyre. De ez csak egyetlen bank, es ezaltal egyetlen allam erdekeit szolgalhatja es mar most is ilyen rendszere van a legtobb nagy jegybanknak.
Es akkor ott a masik feature, a blokkchain, ami fuggetlen a fenti elosztott fokonyvtol, egyszeru alairasi lanc. Ez az eredeti bitcoin eseten minden korabbi tranzakciot tartalmaz, tehat minel tobben hasznaljak, annal tobb eroforras kell az uj alairasok eloallitasahoz es tarolasahoz. Ez igy ertelmetlen, mert ha napi hasznalatban van a penz, akkor a rendszer hamarabb fogy ki az eroforrasokbol, mint ahogy azok bovulni tudnak. (es akkor ez meg feltetelezi, hogy nem banyasznak kozben ujakat) Ez egy szandekos csapda volt a tervezo reszerol, gyakorlatilag egy hosszu tavon onmegsemmisito rendszert tervezett.
Ha a fentiek helyett marad az elosztott kozponti fokonyv es a sima alairasos authentikacio (akar tobbszoros alairasokkal, de penegysegenkent), akkor pedig egy sima token-es rendszerrol beszelunk, amilyeneket eleg sok biztonsagos kartyas fizetesi rendszer hasznal. Ez mukodik, de az egyetlen elonye a mostani banki szamlaosszeges rendszerekkel szemben az, hogy egy sima bank nem tud penzt teremteni, azaz csak annyi token-t tud kihelyezni hitelbe amennyi a jegybanki szamlajan van. Ez az amit az osszes bank egyontetuen elutasit, pedig lehetove tenne, hogy a jegybankok kozpontilag donthessenek minden hitel kifizetesrol. Erre mondtak a cikkben, hogy az egesz bankrendszert elavultta tenne. Valoban, eleg lenne a kozponti jegybank minden penznemhez es a tobbit elvegeznek a szamitogepek. Ennek talan meg lenne is ertelme, mert a teljes bankszektort es az ebbol szarmazo jovedelmeket egy pillanat alatt lenullazna, raadasul el lehetne erni vele teljes penzugyi transzparenciat, amikor mindenki tudhatja mindenki masrol, hogy mennyi penze van. Fillerre pontosan. Meglatjuk a vilag nagytokeseinek ez mennyire fog tetszeni es bevezetik-e.
Informatika és tudomány
