Tessék. Nézd meg milyen nagy. És csak kisegítő hajtás tud lenni és az első totál optimista értékek szerint is 50%-kal lassabb lenne, mint egy mai hajó.
Lefordítsam ez mit jelent, vagy megérted végre így?
A Cutty sark áramvonalas törzse, 40 méter magas árbóca, alig 3 ezer tonnás tömegével megrakodva ideálisesetben haladta meg picit a ma ~12 csomóval poroszkáló teherhajókét.
Csak mivel egy mai hajó merülése sokkal nagyobb, a a tömeg / felület aránya sokkal gyengébb a leghalványabb reményed sincs arra, hogy te nap+széllel hajtsad meg, akkor sem, ha teliraknád szélkerékkel vagy napelemmel, amiből az egyik ráadásul kizárja a másikat...
Ehhez semmi mást nem kellett volna tenned, mint megnézni a teljesítménysűrűséged fantáziálás helyett. De hát ott tartunk ma, hogy a középiskolás fizika ma az emberek 99%-nak egy megugorhatatlan valami... De valahogy mégis osztják az észt és az oktatás is érdekes, hogy lényegben analfabétákat enged át. Csak akkor nem tudom, hogy mire a nagy hang.
Sajnos ma ez a tempó. Rárakod egy balfasz ötletre, hogy "solar" vagy "wind" és dől be neki a sok bolond...
Komolyan mondom, hogy agyfaszt kapok. Mi lenne, ha jelzők helyett megnéznéd, hogy egy 2 MW-os szélkeréknek mekkora lapát átmérője van és milyen magasan? És azt ,hogy átlagosan abból a 2MW-ból mennyit tud elérni? És ennek jobb a a hatásfoka mint a függőleges tengelyűnek...
Na, akkor egy 50 ezer tonnás hajó Itt. Ennek van 50 ezer lóerős meghajtása, ami kb. 39000 kW. Ez 39MW. A hajó méretét nézve szélből ideális esetben is talán 3-4 MW ha kijön Nagyon talán, de többnyire ennek negyede sem. Már, ha 200 méter magasra is ér vitorla...
Az az áru, amiről te álmodsz, hogy ráér még így is nem mozgatható.
Nagyon elegem van amikor legalább ökölszám technológiai paraméterek helyett homályos jelzőkkel próbál "érvelni".
"Generátor, csapágyazott szélkerekekt és minden szutyok TENGEREN, sós környezetben és nem kell karbantartás hónapokig?"
Igen, egy allandomagneses forgoreszu, sealed bearing-es rendszert akar a tengervizbe is aztathat az ember es megse lesz semmi baja. Ugyanez a motoroknal, csak a thrust bearing-ek kophatnak, de azok a mai hajokon sem javithatoak csak szarazdokkban. Az elektronika mindket esetben az alloreszben van, vizzaro burkolat mogott. A viznek/levegonek kitett mozgo reszek pedig nem tartalmaznak semmit ami arammal megy.
A vitorlak skalazhatosaga kerdeses, de ha nem vaszon vitorlat, hanem fembol keszult, repulogepszarny profilu, allitott vitorlakat hasznalnak, akkor azok mar tetszoleges mertekben felskalazhatoak, tehat a 16 csomo siman elerheto. Szelenergiaval tobb nem igazan lesz, ezert mondtam, hogy csak raeros szallitmanyokhoz jo. A szel rendelkezik eleg energiaval, tehat ha egy szelfarmot meg tud hajtani, akkor egy hajot is. A skalazhatosag pedig meret kerdese, a meret pedig technologia, a szarnyprofilu fem vitorlak ezert is jok, mert mai technologiaval is tudunk eleg nagyokat kesziteni. Csak a forgatasukat kell megoldani, amire ott van a direct drive-os (axle hub) bldc motor, ami ugyancsak nagyon jol szigetelheto es mechanikailag egyszeru.
Ezt ugye viccnek szántad? Generátor, csapágyazott szélkerekekt és minden szutyok TENGEREN, sós környezetben és nem kell karbantartás hónapokig?
A másik felé sem sikerült megérteni. A klipperek se voltak kicsik, de könnyűen voltak mai szemmel. Tehát vittek fadobozban. Akkora tömeghez volt a felület, mint előrehajtó erő és tudtak valami 16 csomós átlagot sem hozni.
Viszont egy mai 50 ezer tonnás hajóra nem tudnál annyival több vitorlafelületet tenni, mint egy klipperre. Főleg nem olyat, ami ember nélkül üzemel.
"Ja, csak a hatásfoka pocsék... Nem igazán értem, hogy a sok hatásfok áttéttel mitől ad jobb sebességet, mint a vitorla."
Nem jobb. Egyszeruen nem kell hozza szemelyzet es ha szemelyzet nelkuli hajot akarunk, akkor csak olyan technologia valaszthato, ami kibir par honapot karbantartas nelkul. A vitorlak erzekenyek.
"Ez a szél és nap marhaság annyira nem éri meg, hogy nem raknak hajókra ilyet. Nem éri meg. Ezek eleve olyan kis hajókra mennének, ami méretgazdaságtalanná teszi az egészet "
Ezert kell nagyobb, sot a jelenlegieknel is nagyobb hajokat epiteni. Lassabbak lesznek, de olcsobbak. A kritikus pont az, hogy ha nincs legenyseg, akkor nem kell sietni, tehat meg hagyomanyos fosszilis hajtassal kiegeszitve is olcsobb a szallitas, mivel kisebb sebessegen javul a hatasfok. A kritikus pont a szemelyzet kivaltasa es ez egy bizonyos sebesseg alatt valik csak gazdasagossa, ami viszont limitalja a szallithato aruk tipusat. A koolajnak vagy vasercnek mindegy, hogy mennyi ido alatt er oda, sok mas arunal viszont kritikus, hogy adott idon belul megerkezzen. Ezeknel meg a nuklearis hajtas is gazdasagosabb lenne, ha a technologia nem lenne olyan nagy mertekben agyonszabalyozva.
Ja, csak a hatásfoka pocsék... Nem igazán értem, hogy a sok hatásfok áttéttel mitől ad jobb sebességet, mint a vitorla.
Ez a szél és nap marhaság annyira nem éri meg, hogy nem raknak hajókra ilyet. Nem éri meg. Ezek eleve olyan kis hajókra mennének, ami méretgazdaságtalanná teszi az egészet akkor is, ha olcsó az üzemanyag. Mert kis hajó kevés árut visz. Ergo sok hajó kell.
Nem értem miért lett divat ez a napbuzulás.
Nézd már meg, hogy a teaklipperek mekkora vitorlázattal bírtak és mekkora sebességet és terhet vittek el.
Ha ma egy 50 ezer tonnás hajóra vitorlás teszel, akkor is nevetséges sebességet kapsz. Akkor is, ha szélkereket. Napelem? Hagyjuk... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.09.02. 11:57:03
"Nem igazán vágom, hogy mire a jó a szélturbina + elektromossággá alakítás + elektromotornak a kikötői manőverezést leszámítva a vitorlával szemben."
Uzembiztosabb. Egy savonius turbina nem igazan tud tonkremenni, de joparat fel lehet rakni belole egy hajora es a legkisebb szelben (ami az aramvonalas hajot meg nem igazan mozditja meg) is tud mar aramot termelni. A keletkezo aramot pedig meghajtasra lehet hasznalni. A trukk az, hogy szelturbinakkal nem szellel szemben kell haladni (nem fog menn), hanem cikk-cakkban, mint egy vitorlassal. Egyszeruen jobban iranyithato es kevesebb erzekeny alkatreszt tartalmazo rendszert kapunk egy szelturbina-elektromos meghajtassal, mintha vitorlazni probalnank. Talan meg a repuloszarny formaju fuggoleges acel vitorlak lehetnek jok meg mint alternativa.
"És viharos időben mit csinál egy ilyen szutyok hajó?"
Na nem sut a nap, akkor fuj a szel. Cikk-cakkozik mint egy vitorlas, ez teljesen automatizalhato. Borus, teljesen szelcsendes idoben allna csak meg.
Nem igazán vágom, hogy mire a jó a szélturbina + elektromossággá alakítás + elektromotornak a kikötői manőverezést leszámítva a vitorlával szemben.
A szélkereket oké, hogy szélbe állítod, de bakker az is tolja a hajót. Aztán majd az elektromotor ellen dolgozik...? WTF?
És viharos időben mit csinál egy ilyen szutyok hajó?
Automatizalt hajokrol es repulokrol beszeltunk, nem haborukrol.
Egyebkent gyalogos katonaval sem lehet haborut nyerni ha a helyi civil lakossag az ellenfel. Ezen buktak be a britek az amerikai fuggetlensegi haborut es utanna a szovjetek meg az amerikai szovetseg az afganisztanit. Civilek elleni haborut nyerni csak az ellenseges civil lakossag megsemmisitesevel lehet, ahhoz meg nem gyalogsag kell, hanem olcso taviranyitasu tomegpusztito fegyverek. Minden mas csak egy elhuzodo megszallas. Persze ha a civilek nem akarnak haboruzni akkor lehet, de az felszabaditas es akkor ugyanugy nem kell megszallo ero.
Nem vitorlas, szelturbinak es elektromos meghajtas. A tengeren vagy a nap sut, vagy a szel fuj, tehat vagy a napelem vagy a szelturbina termeli az aramot. Egyebkent ezert irtam, hogy raero szallitmanyok eseten eri meg, mert ha borus az ido es teljes szelcsend van (ez nyilt vizen azert ritka), akkor tenyleg allhat a hajo par napot. De ha nincs legenyseg, akkor kit zavar? Megfelelo utvonalak eseten olyankor csak az oceani aramlat viszi. Ha egy jaror dronhajon meg lehet oldani az automatizalast, akkor egy teherhajon is meg lehet.
Naaaa. Azért azt lássuk, hogy katonai felhasználás a drónok, távirányított járművek esetén az ember nélküli megoldást nyugaton az indokolja, hogy politikai szempontból minimalizálni kell az emberveszteség miatti választópolgár veszteséget. Keleten meg azt hogy egy viszonylag szerény képességű drónokkal végrehajtott támadás könnyebben végrehajtható, mint egy hagyományos emberes támadás. (legalábbis ma még, az olcsó drónok terjedésével előbb utóbb elterjednek az olcsó védelmi eszközök is). Lásd amikor a dísszemlén betámadták a tribünön feszítő vezérkart, vagy a szaudi finomítók elleni támadás. De ez kb IED szintű megoldás, ezzel önmagában nem nyersz háborút. Ha a katona nincs ott az utcán és zavarja haza a hőbörgő tömeget, akkor az a hatalom nincs is ott. Drónnal, robotkatonával nem lehet háborút nyerni!
Vitorlás még csak csak, de elröhögöm magam olyan vitorláson, ahol nincs ember, mert bármikor kellhet.
Az, hogy napenergiát magyarázni kell röhej. Már csak az évszakok miatt sem jöhet szóba. Egy hajó bármerre járhat a Földön. Erre jön még rá időjárás + éjszaka. Szarra sem elég a teljesítménysűrűsége és egy rakás akksi is kéne hozzá, hogy éjszaka ne legyen mozgásképtelen a hajó. És, ha 2 hétig szar idő van? Mert van ilyen...
Miert lenne az? Napelem es szelenergia. Ha nem sietnek sehova akkor a nyilt tengeren tobbnyire vagy sut a nap vagy fuj a szel.
Egyebkent jopar udulohajon mar most is elektromos hajtas van csak turbogeneratoros aramfejlesztokkel. Azert igy oldottak meg, mert a szalloda funkcioknak tobb aram kell mint a meghajtashoz, tehat a mozgas a mellekfeladat es igy a hajtas kirakhato forgathato pod-okba, igy nem foglalja a helyet es manoverezni is konnyebb veluk. Egy vizmentesen szigetelt valtoaramu motorban nem sok dolog tud tonkremenni es mivel minden pod-ban van egy igy redundansak is. Az ipari inverterek es toltesvezerlok pedig eleg jol birjak napi karbantartas nelkul is.
"R2D2 meg majd felmossa a sós padlót, miután kicserélt egy elhasznált légszűrőt."
Taviranyitott, felautomata hajora minek padlo es legszuro? Helyi szemelyzet nincs, hid lezarva lehuzott redonyokkel, legszuro meg nem kell egyik self contained propulsion/steering pod-nak sem. A lenyeg hogy ne is legyen semmi a hajon amit az oceanon javitani kell. A dronokat se szerelik a levegoben.
A napelemes/szelturbinas elektromos hajtas egyik elonye, hogy viszonylag konnyu redundansra epiteni. Ha van mondjuk 8 propulsion pod a hajo alatt, akkor kicsi a valoszinusege, hogy mind tonkremenjen egyszerre. Emberek nelkul sokkal egyszerubb a hajo gepeszete is, csak meghajtas, navigacio, kommunikacio kell, meg a kikotoi rendszerek, de azokhoz van helyi szemelyzet. Se szakacs, se orvos, se takarito nem kell. Az iranyitashoz meg muszakonkent eleg 2 ember a szarazfoldon, akik egy flottat elvisznek es mindig arra a hajora valtanak ahol eppen emberre van szukseg. A kikotoi muveletekhez meg felszall a helyi revkalauz, kinyitjak neki tavolrol a lezart hidat es joystikkal bedokkol.
. A nyílt vizeken is rendszeres a különböző kommunikáció a hajók között. Ezekre és a segélykéresekre vajon hogyan reagál majd a programozott hajó? A személyzet idejének nagy részét pedig jelenleg is a karbantartás, javítás, állapotmegőrzés teszi ki. R2D2 meg majd felmossa a sós padlót, miután kicserélt egy elhasznált légszűrőt.
Bakker az utolsó előtti bekezdésedet cáfolja az, amit linkeltem. Nézd már meg a videóit a srácnak. Az egyik pont arról szólt, hogy erős szélben bekaukkolt a hajó meghajtása. Egy személyzet nélküli hajó ilyenkor mit csinál?
A nagyon kisméretű és célállomások között csak rövid időt töltő hajók esetén opció. Tehát egy szonározó kis hajó ok. Egy vízibusz ok. Te tengerjáró hajó esetén totálisan nem ok.
A hamburgi vizibuszok mar regota egy fovel jarnak (csak hajovezeto van, mint a buszokon). A dokkolas magneses, a hajohidat hidraulikarakja ki. Tehat a minimalis legenyseg megoldhato es ha olcsobba valik, akkor erdemes automatizaciora cserelni a legenyseget.
Ahol viszont nagy haszna van az automatizacionak, az a katonai jarorozes. Ott mindig a legenyseg hatarozza meg a hajo uzemidejenek hatarat, tehat ha automatizaljuk a jarmuvet, akkor nem kell folyamatos szemelyes emberi jelenlet. Mint ahogy a legi dronok is hatekonyabbak mint az ember vezette felderito gepek. Az amerikai hadseregnek tobb parhuzamos automatikus hajo/tengeralattjaro projectje fut.
Ahol a szel es napenergia altal hajtott hajok jo profitot hoznanak, az a tengeri aruszallitas, leginkabb a nem tul surgos nagytomegu dolgok szallitasa, pl. asvanykincsek, nehezipari termekek. Ezek eseteben az egyik legnagyobb koltseg az uzemanyag, amit nagymertekben le lehetne csokkenteni egy lassabb, szel es napenergia altal hajoval. Ilyenkor persze a legenyseg ellatasa jelentene a limitet, akik viszont kivalthatoak lennenek automatizacioval. Igy egy ercszallito siman mehetne honapokig is a ket kikoto kozott, mivel csak az a fontos, hogy folyamatos es tervezheto legyen az ellatas, az hogy az aru mennyi idot tolt a tengeren egyaltalan nem lenyeges, sot igy meg nagyobb (es mellekesen sokkal lassabb) hajokat lehetne epiteni, amik akar egy evig is mennek ket kontinens kozott, de ezt szinte ingyen teszik. (csak a kozponti szemelyzetet kell fizetni, akik tavolrol akar tobb tucat hajora is tudnak vigyazni egyszerre)
A fenti megoldashoz semmi mas nem kell, csak olcso, kis valaszideju es a Foldon barhol elerheto internet, pl. pont olyan amilyet a spacex epit mostanaban.
Őöööö, izé mit is akarunk ezzel a projekttel demonstrálni, mi is ennek az egésznek az értelme, célja, hozadéka? Azon kívül, hogy már alkalmazott technológiák integrálásával lrahedli pénzt lehet rá elkölteni szinte értelmetlenül? :O
Informatika és tudomány
