"4-6 km mélyről jelenleg nem tudnánk bányászni. Még nincsen meg hozzá a technikánk. Azért szerepel a 4-6 km nálam mert ennyi az óceánok átlagos vizmélysége. a legnagyíobb átlagos mélysége a Indiai óceánnak van az a kb. 6 km. Elsősorban az képzlhető el, hogy valamiféle távirányitott gvagy önjáró gépek összekotorják a tenger fenék üledékét bizonyos helyken."
Ha a banyagep nagyresze (energiaforras, vezerles, kitermelt anyag feldolgozasa) a felszinen van egy uszo szigeten, akkor csak a kotrofejet kell lesullyeszteni, majd a kitermerlt anyagot egy flexibilis csovon felhozni. Innentol barmilyen melysegbol tudnank banyaszni, ha a gep csove leer odaaig. Ez azt is jelenti, hogy akar a felso talajreteget is le lehet tepni a geppel, hogy hozzaferjunk az alatte levo kozetekhez. Ez kvazi tenger alatti stripmining lenne, felszini meretu orias fejtogepekkel.
Amúgy ma a leggazdaságosabb lítium forrás az, hogy újra feldolgozuk a már tönkre ment lítium aksikat. :) több ezerszeres benne a lítium koncentráció, mint a természetben. :) Például egy Tesla 750 kg-os aksijában van 50-60 kg fémtiszta lítium. Amit szinte 100%-ban újra lehetne hasznosítani. Ahhoz, hogy előállítsanak egy kg fémtiszta lítiumot több tonna üledekéet kell üsszekotorni egy sivatagban majd feldolgozni és szállítani. A jelenlegi igények 60-80%-t simán lehetne pótolni az újra feldolgozásból és csak a mardékot kéne utána bányászni. Jelenleg úgy 50-60 ezer tonna fémtiszta lítiumot használunk fel világszerte évente.
4-6 km mélyről jelenleg nem tudnánk bányászni. Még nincsen meg hozzá a technikánk. Azért szerepel a 4-6 km nálam mert ennyi az óceánok átlagos vizmélysége. a legnagyíobb átlagos mélysége a Indiai óceánnak van az a kb. 6 km. Elsősorban az képzlhető el, hogy valamiféle távirányitott gvagy önjáró gépek összekotorják a tenger fenék üledékét bizonyos helyken. Elvben van ahol nagy az üledék mangán tartalma Vagy sok helyen magas az üledék litium tartalma. (rengeteg van oldott állapotban a tengervízben. Ami részben le is rakodott sok helyen a fenékre. Amúgy ma is főleg olyan kiszáradt régi tenger fenekek helyén bányászuk a lítiumot, ahol ma leginkább sivatagok találhatok és gyakorlatilag összekotorjuk a felső 1-2 méter talajréteget és kivonjuk belőle a lítium oxidot majd feldolgozzuk. tiszta fém lítiummá. Persze simán lehet, hogy 15 év múlva jobb energia tárolási technológiát találunk és utána le van már szarva a lítium. Mangánból is több milliárd tonna van egyes helyeken a tengerfenéken, Sok helyen rögök formájában. Persze a mangán alapvetően egy ötvöző anyag így nem kell bellőle évi több száz millió tonna, mint például a vasból. vagy az aluminiumból esetleg a rézből. Aztán olyan helyken, ahol erős volt a vulkánikus tevékenység vagy jelenleg is aktiv sok nehéz és ritka fém van kirakodva az üledékben. Azért jelen technológiánkkal leginkább a partmenti kevésbé mély területek az elérhetőek.
"ugyan ez 4000-6000 méter mélyen irtózatosan drága és bonyolult."
Hat ez az. Sokkal olcsobb lenne ha folotte ott lenne kvazi fixen a banyatelep es akkor csak egy "felszini" (marmint tengerfeneki) kitermelo gepet kell lekuldeni, meg csovon at tengervizzel keverve felhozni amit az osszekapart. A cso mellett mehet le a tap es a vezerlesi osszekottetes. Csak egy eleg nagy felszini tutaj kell fole, amin van egy eromu, erc szeparalo es szarito uzem, atrakodo terminal meg tarolok. Plusz a szemelyzetnek valami, ahol lakhatnak.
a tenger alatti bányászatot azért első sorban a part menti területeken végzik. néhány tucat vagy 2-300 méteres mélységben még könnyebben megy. ugyan ez 4000-6000 méter mélyen irtózatosan drága és bonyolult. és akkor már nem éri meg. viszont ha a part közelében végzik, akkor nem feltétlenül kell a tengeren élni.
Még jobban teleszarni az óceánokat tényleg mekkora ötlet!
Ez a rendszer inkabb ipari celu letesitmenynek tunik. Tenger alatti banyaszathoz mindenkeppen szukseg lesz valamilyen olcso es fenntarthato bazisra es ha nem akarjak az egeszet a tenger ala epiteni, akkor olcso alternativa a felszinen usztatni. Kepzeljuk el mint egy vizen uszo banyatelepet, a munkasok hazaival, az uzemcsarnokokkal es az ezeket kiszolgalo energiatermelo es letfenntarto rendszerekkel. Jelenleg csak koolajat es foldgazt hoznak fel az oceanbol, de tervben van femek banyaszata is. Leginkabb azert, mert az europai felsegvizek alatt is eleg jelentos riktafoldfem lelohelyek vannak, mig a felszinen szinte csak kinaban, del amerikaban es afrika deli reszen talani nagyobb banyakat.
ps: A kifejlesztett uszo sziget legpontosabb megnevezese leginkabb uszalyokbol osszeallitott ipartelep lehetne.
Menekülttábornak például ideális. Építenek néhány ilyet a Földközi-tengeren, aztán ezekre gyűjtik azokat akiket kihalásznak. Ott kiválogathatják, hogy kit engednek be és kit küldenek haza.
A minmeghalunk propaganda keretében még mindíg megy a túlnépesedéssel, éhinséggel való ijesztgetés. Miközben amit írsz az van, hogy az európai népesség tekintetében inkább csökkenés tapasztalható, az élelmezéshez, a termelés egyre intenzívebbé válása miatt is egyre kisebb földterületetre van szükség. Világösszesben ma már az emberek túlsúlyossága a gond inkább, és egyre kisebb mértékben az éhezés. A világ népességge várhatóan 10-11 Mrd főnél tetőzik, majd lassú csökkenésbe kezd.
Ilyen szempontból ez a kezdeményezés kicsit idejétmúlt, a 60-as évekbeli mindentúli népességrobbanásról szóló előrejelzéseknek egyfajta utóhangjának látszik inkább.
Akkor már mindegy ha egy hajón élnének. Végül is ez is hajóféleség attól hogy szigetszerű. Ha van pénz nem nagy kaland megvalósítani a szigetet. Ha tudnak horgászni. halászni akkor többet is ki lehet ott húzni egy hónapnál. A tengerben egyébként is megvan minden amire szükség van. Az a baj elvannak butulva már az emberek és szinte csak elkényelmesedetten tudnak már gondolkodni manapság. Éveket is le lehetne élni egy ilyen szigeten ha a sziget kibírja.
Vajon mikor belőle katasztrófa film?
ok, de mi értelme van? azt a pár hektár területet tizedannyiért ki lehet alakítani a szárazföldön 100-ad annyi probléma nélkül........... a megoldás érthető lenne, ha nem volna elég élettér, de ilyesmiről szó nincsen Európában. Sőt rengeteg olyan terület van, ami inkább elnéptelenedik. Lásd elnéptelenedő falvak. Sokkal egyszerűbb lenne azokat fejleszteni, megélhetést telepíteni oda(munkát) és megteremteni a lakhatást, meg teremteni a infrastruktúrákat. Ráadásul ha egy mesterséges szigeten alakítanak ki életteret, akkor nagy mértékben elszeparálják a társadalom többi részétől az ott élőket. Egy tengeri szigetről nehezebb a közlekedés. Vagy repülni kell vagy hajózni a szárazföldre. Feltétezem, hogy nem elzárt pár ezer fős kommunákat akarnak létre hozni elszeparálva a társadalomtól. Én menekülnék egy olyan élettértől ahol pár hektár területre lennék bezárva..... épeszű ember ezt komolyan gondolta?????
Informatika és tudomány
