kvp 2020. okt. 21. 12:27 | válasz | #12 "4-6 km mélyrÅ‘l jelenleg nem tudnánk bányászni. Még nincsen meg hozzá a technikánk. Azért szerepel a 4-6 km nálam mert ennyi az óceánok átlagos vizmélysége. a legnagyÃobb átlagos mélysége a Indiai óceánnak van az a kb. 6 km. ElsÅ‘sorban az képzlhetÅ‘ el, hogy valamiféle távirányitott gvagy önjáró gépek összekotorják a tenger fenék üledékét bizonyos helyken."
t_robert 2020. okt. 19. 13:54 | válasz | #11 Amúgy ma a leggazdaságosabb lÃtium forrás az, hogy újra feldolgozuk a már tönkre ment lÃtium aksikat. :) több ezerszeres benne a lÃtium koncentráció, mint a természetben. :) Például egy Tesla 750 kg-os aksijában van 50-60 kg fémtiszta lÃtium. Amit szinte 100%-ban újra lehetne hasznosÃtani. Ahhoz, hogy előállÃtsanak egy kg fémtiszta lÃtiumot több tonna üledekéet kell üsszekotorni egy sivatagban majd feldolgozni és szállÃtani. A jelenlegi igények 60-80%-t simán lehetne pótolni az újra feldolgozásból és csak a mardékot kéne utána bányászni. Jelenleg úgy 50-60 ezer tonna fémtiszta lÃtiumot használunk fel világszerte évente.
t_robert 2020. okt. 19. 13:42 | válasz | #10 4-6 km mélyrÅ‘l jelenleg nem tudnánk bányászni. Még nincsen meg hozzá a technikánk. Azért szerepel a 4-6 km nálam mert ennyi az óceánok átlagos vizmélysége. a legnagyÃobb átlagos mélysége a Indiai óceánnak van az a kb. 6 km. ElsÅ‘sorban az képzlhetÅ‘ el, hogy valamiféle távirányitott gvagy önjáró gépek összekotorják a tenger fenék üledékét bizonyos helyken. Elvben van ahol nagy az üledék mangán tartalma Vagy sok helyen magas az üledék litium tartalma. (rengeteg van oldott állapotban a tengervÃzben. Ami részben le is rakodott sok helyen a fenékre. Amúgy ma is fÅ‘leg olyan kiszáradt régi tenger fenekek helyén bányászuk a lÃtiumot, ahol ma leginkább sivatagok találhatok és gyakorlatilag összekotorjuk a felsÅ‘ 1-2 méter talajréteget és kivonjuk belÅ‘le a lÃtium oxidot majd feldolgozzuk. tiszta fém lÃtiummá. Persze simán lehet, hogy 15 év múlva jobb energia tárolási technológiát találunk és utána le van már szarva a lÃtium. Mangánból is több milliárd tonna van egyes helyeken a tengerfenéken, Sok helyen rögök formájában. Persze a mangán alapvetÅ‘en egy ötvözÅ‘ anyag Ãgy nem kell bellÅ‘le évi több száz millió tonna, mint például a vasból. vagy az aluminiumból esetleg a rézbÅ‘l. Aztán olyan helyken, ahol erÅ‘s volt a vulkánikus tevékenység vagy jelenleg is aktiv sok nehéz és ritka fém van kirakodva az üledékben. Azért jelen technológiánkkal leginkább a partmenti kevésbé mély területek az elérhetÅ‘ek.
kvp 2020. okt. 17. 13:36 | válasz | #9 "ugyan ez 4000-6000 méter mélyen irtózatosan drága és bonyolult."
VolJin 2020. okt. 16. 20:10 | válasz | #8 Kiégtem a cikktől...
t_robert 2020. okt. 16. 09:16 | válasz | #7 a tenger alatti bányászatot azért első sorban a part menti területeken végzik. néhány tucat vagy 2-300 méteres mélységben még könnyebben megy. ugyan ez 4000-6000 méter mélyen irtózatosan drága és bonyolult. és akkor már nem éri meg. viszont ha a part közelében végzik, akkor nem feltétlenül kell a tengeren élni.
emberz 2020. okt. 15. 23:49 | válasz | #6 Még jobban teleszarni az óceánokat tényleg mekkora ötlet!
kvp 2020. okt. 15. 13:17 | válasz | #5 Ez a rendszer inkabb ipari celu letesitmenynek tunik. Tenger alatti banyaszathoz mindenkeppen szukseg lesz valamilyen olcso es fenntarthato bazisra es ha nem akarjak az egeszet a tenger ala epiteni, akkor olcso alternativa a felszinen usztatni. Kepzeljuk el mint egy vizen uszo banyatelepet, a munkasok hazaival, az uzemcsarnokokkal es az ezeket kiszolgalo energiatermelo es letfenntarto rendszerekkel. Jelenleg csak koolajat es foldgazt hoznak fel az oceanbol, de tervben van femek banyaszata is. Leginkabb azert, mert az europai felsegvizek alatt is eleg jelentos riktafoldfem lelohelyek vannak, mig a felszinen szinte csak kinaban, del amerikaban es afrika deli reszen talani nagyobb banyakat.
Kryon 2020. okt. 15. 12:15 | válasz | #4 Menekülttábornak például ideális. ÉpÃtenek néhány ilyet a Földközi-tengeren, aztán ezekre gyűjtik azokat akiket kihalásznak. Ott kiválogathatják, hogy kit engednek be és kit küldenek haza.
NEXUS6 2020. okt. 15. 11:04 | válasz | #3 A minmeghalunk propaganda keretében még mindÃg megy a túlnépesedéssel, éhinséggel való ijesztgetés. Miközben amit Ãrsz az van, hogy az európai népesség tekintetében inkább csökkenés tapasztalható, az élelmezéshez, a termelés egyre intenzÃvebbé válása miatt is egyre kisebb földterületetre van szükség. Világösszesben ma már az emberek túlsúlyossága a gond inkább, és egyre kisebb mértékben az éhezés. A világ népességge várhatóan 10-11 Mrd fÅ‘nél tetÅ‘zik, majd lassú csökkenésbe kezd.
csigafi 2020. okt. 15. 09:48 | válasz | #2 Akkor már mindegy ha egy hajón élnének. Végül is ez is hajóféleség attól hogy szigetszerű. Ha van pénz nem nagy kaland megvalósÃtani a szigetet. Ha tudnak horgászni. halászni akkor többet is ki lehet ott húzni egy hónapnál. A tengerben egyébként is megvan minden amire szükség van. Az a baj elvannak butulva már az emberek és szinte csak elkényelmesedetten tudnak már gondolkodni manapság. Éveket is le lehetne élni egy ilyen szigeten ha a sziget kibÃrja.
t_robert 2020. okt. 15. 09:21 | válasz | #1 ok, de mi értelme van? azt a pár hektár területet tizedannyiért ki lehet alakÃtani a szárazföldön 100-ad annyi probléma nélkül........... a megoldás érthetÅ‘ lenne, ha nem volna elég élettér, de ilyesmirÅ‘l szó nincsen Európában. SÅ‘t rengeteg olyan terület van, ami inkább elnéptelenedik. Lásd elnéptelenedÅ‘ falvak. Sokkal egyszerűbb lenne azokat fejleszteni, megélhetést telepÃteni oda(munkát) és megteremteni a lakhatást, meg teremteni a infrastruktúrákat. Ráadásul ha egy mesterséges szigeten alakÃtanak ki életteret, akkor nagy mértékben elszeparálják a társadalom többi részétÅ‘l az ott élÅ‘ket. Egy tengeri szigetrÅ‘l nehezebb a közlekedés. Vagy repülni kell vagy hajózni a szárazföldre. Feltétezem, hogy nem elzárt pár ezer fÅ‘s kommunákat akarnak létre hozni elszeparálva a társadalomtól. Én menekülnék egy olyan élettértÅ‘l ahol pár hektár területre lennék bezárva..... épeszű ember ezt komolyan gondolta?????
Informatika és tudomány
