"a nagysebessegu repules joreszet a legkoron kivul vegzi"
Troposzféra határán. 60,000 láb (~18km) az XB1 max repülési magassága. A légkör ~90km magasságig tart. Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2021.06.25. 18:53:27
"Legalább olyan hangos és szennyező mint a repcsi, de sokkal-sokkal gyorsabb..."
Ha megujulo vagy nuklearis energiaval a legkori szendioxidbol es vizbol eloallitott metant es oxigent hasznalnak, akkor egyaltalan nem szennyezo. Raadasul csak ket helyen zajos, a felszallasi es a leszallasi zonaban, de kozben nem huz hangrobbanas csikot a teljes utvonal menten. (ennek az oka az, hogy a nagysebessegu repules joreszet a legkoron kivul vegzi)
Tehat egy metannal hajtott ballisztikus utasszallito raketa csondesebb es kornyezetbaratabb is lehet mint barmelyik mai utasszallito. Raadasul valoban sokkal, de sokkal gyorsabb is.
Én azt hittem, hogy nincs szüksége a világnak egy ilyen vasra. Legalább is a Concorde után ezt szajkózták. De én itt nem állnék meg. Elon bemutatta az ő elképzelését a globális repülés terén: űrhajóval. Legalább olyan hangos és szennyező mint a repcsi, de sokkal-sokkal gyorsabb... És vélhetően sokkal drágább is.
https://www.youtube.com/watch?v=zqE-ultsWt0
A korabbi probalkozasok foleg azert buktak bele, mert lakott teruletek folott nem engedelyeztek a hasznalatukat. Igy egy kezen meg lehetett szamolni hany vonalon lehet ezt hasznalni. A dragasag fo oka nem a gep merete volt, hanem az apro piac miatti gazdasagtalan mukodtetes. Ami aztan ongerjeszti, mert a dragasag miatt kevesebben tudtak hasznalni, ami meg tovabb csokkentette a piacot, ami miatt meg dragabb lett, es aztan vegul bedolt az egesz.
Es ezen felul igy arra sem kaptak eselyt, hogy a kezdeti, dragabb modellt megerje fejleszteni, es az igenyeket latva kihozzak a Concorde2-t, ami meg sokkal hatekonyabb lehetett volna.
Gyakorlatilag a jelenlegi vilagban csak maganrepulogepkent van ertelme egy hangsebesseg feletti utasszallitonak. Azok szamara akik megengedhetik maguknak, hogy ilyet is vegyenek. Viszont a fejlesztest nagyban korlatozza az, hogy mig hangsebesseg felett, de ketszeres hangsebesseg alatt mukodo vadaszrepulo hajtomuvet lehet kapni a piacon addig ketszeres hangsebesseg feletti utasszallito meretu hajtomuvet nem igazan. Ez a technologiai hiany jelenti jelenleg a legnagyobb gondot.
Sima turistaknak jelenleg utasszallito gepet sem eri meg epiteni, mert elegge latszik, hogy a vilag vezeto nagytokesei nem szeretnek ha az atlagos emberek barhova is mozognanak vagy a munkajuk utan a lakasukon kivul tartozkodnanak.
Egyebkent ha valaki akarna uj hajtomuvet fejleszteni, akkor egy folyekony metan hajtasu ramjet lenne a logikus valasztas, mert keves mozgo alkatresszel tudna hozni a nagy sebesseget. Persze a felszallashoz es a fo hajtomuvek bekapcsolashashoz szukseges mach 1 eleresehez vagy hagyomanyos turbinas hajtomuvek kellenek vagy folyekony oxigenes segeduzem, ami igy is ugy is plusz suly.
Őöööö, azért ez így nem ilyen egyszerű. A NASA az utóbbi évtizedekben több tanulmányt is összehozott ezzel kapcsolatban. Emlékeim szerint olyan +30% jegyárakkal lehetne akár kihozni egy üzletileg is működőképes üzletet szuperszonikus gépekkel. Ami ugye a hosszútávú repülések esetében, hogy a túrista nyer gyakorlatilag 1, akár 2 napot is, amit adott helyen tud eltölteni, lehet, hogy megéri, bevállalható.
Nyilván a gépek főleg az új hajtómű kifejlesztése nem olcsó dolog, de a Boom is ugye ennek kifejlesztésétől teszi függővé az egész üzlet működőképességét.
A képek pontosan megmutatják a hiperszonikus utasszállítók korlátait. Azt hogy mibe bukot bele a Concorde és a TU-144-es is. A hiperszonikus repüléshez nagyon hegyes és karcsú gép kell. Ami azt jelenti, hogy kevés utast és csomagot lehet szállítani. Ráadásul a hiperszonikus repülés költsége magasabb. mert sokkal erősebb többet fogyasztó motorok kellenek hozzá. A nagy sebességből eredő meghibásodás mennyisége is nagyobb és nőveli a karbantartási igényeket is. Vagyis átlagosan jóval kevesebb utas közt kell megosztani a jóval magasabb költségeket, amitől ugrás szerüen emelkedik a jegyár. Ami csökkenti a potenciális utasszámot. Kevesen akarnak 6000 dolláro jegyárral átrepülni az oceánon, ha megtehetik pár órával hosszabb idő alatt mondjuk 500 dollárért. Ráadásul az elmúlt 40-50 évben csökkent az üzeleti útak potenciális lehetősége is. Üzleti felhasználásnál még elképzelhető, hogy valaki hajlandó kifizetni 6000 dollárt, hogy megspóroljon mondjuk 4 óra utat. Viszont ha ennyire számít az ifdeje akkor ott a lehetőség elintézni a dolgokat mondjuk egy videó konferenciával. Nem kell személyesen jelen lenni egy másik kontinensen egy szerződés aláírásához vagy létárgyalásához. A mai kommunikációs eszközök mellett elintézheti a dolgot 10 ezer kilométerről a saját irodájából. Vagyis csökken azon potenciális üzleti célból utazok száma, akik időspórolásból hajlandóak 10-szeres árat adni egy szuperszónikus repülésért.