A cimtér újra egyesített verziója akkor jöhet szóba, ha a memória sávszélesség ki tudja szolgálni a leggyorsabb elemet. Vagyis a GDDR sebesség kell mindenhová 512bites sávszélesség mellett. Ehhez persze kell a memória vezérlő is, hogy társ legyen. Addig nehéz úgy, és cash miss ezért is nagy, hiszen majd random húzzák be az adatot a gyors memóriában, a lassuból, aztán vagy kell vagy nem.
Úgy tűnik hogy a jelenlegi management sem áll a helyzet magaslatán. Az Intel azon cégek egyike, amely iszonyat pénzeket ölt fejlesztésekbe, csak a régi vezetés alatt ezeknek igen nagy hányada bizonyult zsákutcának és végül kidobott pénznek. Ezért is történhetett meg, hogy lemaradt a konkurenstől. Nos úgy látszik a mostaniak is kezdenek erre szépen rászolgálni szép lassan. Már csak az a kérdés hogy az ígéretüket, hogy 23-ban hozzák a 7nm-eres procikat tudják-e ténylegesen tartani.
abban benne van az üzleti modelljük is hogy nem bövithetö eszközöket adnak el néhány változatban 50X árréssel.
De hát a PC-ben is így van ez a kezdetek óta... csak aztán bizonyos perifériák, mint a videó RAM kifutottak az eredetileg allokált memóriaterületből, ezért kellett lapozni. Először 128k RAM volt a PC-ben a videómemória számára, még a 16 bites procik idejében. De aztán már a 486 megjelenésekor a VESA busszal megjelent a lineáris framebuffer, amikor az egész videómemóriát bemappelték a 32 bites címterületbe. Aztán a 32 bites címtér is kicsi lett, így lett most 64 bites a resize BAR-al.
Az Apple féle megoldás ehhez képest egészen más, amikor a GPU-t, CPU-t, RAM-ot összeintegrálnak, ott valóban nincs fizikailag külön memóriachip. Ezért valóban nagyon gyors is, viszont azért a skálázódással vannak problémák. Nem véletlenül nem lehet akármekkora RAM-al rendelni az M1 procis gépeket.
Szerintem nem szerencsés, amíg évről évre ilyen ütemben növekszik a VGA-k teljesítménye és ezt a teljesítményt portokkal ki is tudják szolgálni. Az jó lenne, ha OS hozzá tudna férni a VGA ramjához is, amikor az éppen üresjáraton pörög csak.
Az egesz osztott es izolalt memoria alapu technologia elavult. Ha az Apple kepes egyetlen RAM tombot hasznalni videomemorianak, rendszermemorianak es ebbe illeszti be a hattertarakat is, akkor mas is kepes lenne erre. Belertve azt, hogy a videokartya akar olvashatna kozvetlenul map-pelt flash hattertarat is, teljesen kihagyva a CPU-t az adatok betoltesebol. (tehat a GPU-k lokalis memoriakent elerhetnek a teljes CPU ram-ot es az osszes hattertar tartalmat is. (igy akar kozvetlenul egy SSD-rol is johetne egy modell, egy textura vagy egy adatbazis tabla, amit az elso elereskor cache-elesi celbol atrakna abba a RAM-ba amit jonak lat, tehat mehetne a CPU vagy a GPU ram-ba is)
Vicces, de a C64-es es a korai IBM PC-k es kortarsaik is ilyenek voltak. Egyetlen nagy memoriateruletkent latszott minden periferia minden memoriaja, beleertve a C64-es expansion card-ok (e)eprom alapu hattertarait is. Maga a szukseges busz architektura reges regen adott, gyakorlatilag egy ASMP rendszerben egy-egy szamitasi node-nak latszanak a CPU magok, a GPU magok es az osszes I/O periferia es egy-egy memoria node-nak latszanak a rendszer RAM-ok, a video RAM-ok es minden egyes hattertar is. Ez egy tiszta tobbprocesszoros, RAM memoria alapu Neumann architektura. (meg az is megoldhato, hogy a video/audio kimenetek IO node-ja egy masik gyarto masik termeke legyen mint a grafikus render node-ok)
Sosem láttam sok előnyét egy átlagos nvme ssd-vel szemben. Annyira olcsó sem volt..