Szepen fogalmaznak, de ez a haz gyakorlatilag 3D nyomtatott farostlemezbol van amit kezelt faval laminaltak a vizallosag miatt. Pont abbol van mint egy tipikus olcso butor.
Olcso is, meg jo is, viszont az, hogy ujrahasznosithato azt is jelenti, hogy lebomlik. Tehat nem evszazados, hanem par evtizedes a maximalis elettartalma, de varhatoan egy evtizeden belul ujat kell majd epiteni helyette, mert nem javithato hagyomanyos modszerekkel. Ha egyszer beazik, akkor pontosan ugy malik majd szet mint barmelyik farostlemez butor az udvaron.
Ezek az egyszer eldobhato fahazak egyebkent gyarthatoak lennenek nagypaneles szerkezettel, kvazi orias froccsontogepekkel is, de az kevesbe lenne eladhato mint ujitas.
Miert jo az ilyen technikaval keszult haz? Mert ujra es ujra meg kell venni par evente, tehat ha fogyaszto veszi, akkor garantalt, hogy ujra es ujra nagyobb penzt kell tennie bele, ha tetot szeretne a feje folott. Ha pedig allami segelykent adjak, akkor az allamnak jelent folyamatos kiadast, raadasul garantalja, hogy a segelyezettek kesobb se tudjak sajat maguk finanszirozni a lakhatasukat. A mai globalis vilagban ez egy tokeletes megoldasnak tunik.
Regi tortenet, hogy de egy kiallitason elhangzott beszelgetes soran Hruschov es Nixon kozott (ami kesobb konyhai vita neven valt ismertte) megelmitette a szovjet vezeto, hogy az o uj hazaik meg 100 ev mulva is allni fognak. Erre Nixon azt mondta, hogy az atlag amerikai megengedhet maganak egy uj hazat minden 10-15 evben. A szovjet megkozelites a hianygazdasagra es ezert a termekek es hazak tartossagara epult, mig az amerikai az eldobhatosagra es a tervezett avulasra epulo fogyasztoi tarsadalomra. Ha az oroszoknak kitorne a demokracia, meg mindig meglesznek a tartos hazak, de ha amerikaban megszunik a fogyasztoi tarsadalom, akkor 10-15 ev alatt teljes mertekben osszeomlik a lakasallomany, mert nem tudjak potolni a kieso hazakat.
ps: Ezek utan latja az ember a budai varnegyed ujjaepitesenel jelenleg hasznalt flakturm epiteszetet, ahol azon gondolkozik, hogy tenyleg kell az a tobb meter vastag beton teto a cserepek ala? Kicsit olyan, mintha legalabb 1000 evre epitenenek mindent, pedig ma mar a felhokarcolokat is csak kb. 50 evre epitik.
A kotesbe rakhato falazoelem technika letezik, de tobbnyire habarcs kell hozzajuk, mert a gravitacio azert keves egy haz osszetartasara. Vagy az ujabb valtozatoknal a betonvasakra kerulnek fel a falazoelemek es a vegen az egeszet kiontik betonnal. A fo ok amiert nem nagyon hasznaljak oket, hogy a tenyleges teherhordo oszlopokat tobbnyire tomor vasbetonbol kell kionteni hozzajuk (erre is van beton zsaluzoelem). Ami nepszeru itthon az a hagyomanyos vazkeramia teglas megoldas, pedig ez a leg elavultabb, de ehhez tenyleg mindenki ert, meg azok a segedmunkasok is akik egy lego hazat sem tudnanak osszerakni.
Ennel egy fokkal egyszerubb megoldas lenne a nagypaneles hazgyari technika vagy ujabban (az elmult 40 evben) a monolit vasbeton epites. Bevasaljak, berakjak a hoszigetelest, kizsaluzzak, kiontik, keszen van. Raadasul monolit ferde teto eseten a tetoter is a hoszigetelt burkon belul van alapbol es a tetore konnyen szerelheto barmilyen napelemrendszer. Plusz nincs az a vihar ami egy tomor vasbeton tetot elvinne. (ilyet joreszt csak uj epitesu kozepuleteken lattam mostanaban, foleg ahol klasszikus reformkori stilusban epitenek uj epuleteket)
Informatika és tudomány
