"Ha az aerogél "buborékait" nitrogénnel töltöd fel, akkor jelentősen megnöveled a tömegét a vákuumos bubikhoz képest. Hiszen a vákuumhoz képest minden nehezebb."
Szigetelesnek jo es csak a burkolat szendvicsenek a kozepen lenne egy vekony retegben, mint az alma heja.
"Mert eddig akárhány aerogéles videót láttam, egyikben sem lebegett el, max lassan esett le. Pedig asszem néhány hidrogénes volt, szal könnyebb a levegőnél alapú."
A legtobb aerogel jelenleg nyitott cellas, tehat levego van benne. A zartcellas, vakuum alaput csak 0 gravitacioban es kozel teljes vakuumban lehetne legyartani.
"Én egy lufi szerűségre gondoltam amiben nincs semmi."
Igen, ez a klasszikus 1670-es otlet, de meg mindig nem tudunk olyan eros gombot epiteni, ami konnyu es elbirja a jarmu teljes sulyat. (a burkolatra hato ero megegyezik az emeloerovel, ami legalabb akkora kell legyen mint a jarmu sulya) Lasd itt: https://en.wikipedia.org/wiki/Vacuum_airship
Szerintem egy jo alaposan leszigetelt holegballon mukodhetne, amit felszallas utan viszonylag keves energia befektetesevel lehetne melegen tartani es levego boven van a legkorben. Persze a terfogata sokkal nagyobb lenne mint egy heliumos valtozatnak (kb. 25%-os az emelo ereje), de cserebe csak tiszta hoenergiat kellene beletolni, hogy felemelkedjen. Persze kerdes, hogy az egesz nem igenyelne-e osszessegeben tobb energiat mint egy hagyomanyos merevszarnyas repulo. (viszont szerintem ettol fuggetlenul mukodne)
Ha az aerogél "buborékait" nitrogénnel töltöd fel, akkor jelentősen megnöveled a tömegét a vákuumos bubikhoz képest. Hiszen a vákuumhoz képest minden nehezebb. :D
De egy vákuum alapú aerogélekkora méretben képes lenne lebegni? Vagy csak nagyon könnyű lenne? Mert eddig akárhány aerogéles videót láttam, egyikben sem lebegett el, max lassan esett le. Pedig asszem néhány hidrogénes volt, szal könnyebb a levegőnél alapú. Én egy lufi szerűségre gondoltam amiben nincs semmi. Van egy membrán ami megtartja bent a vákuumot. Mintha csak léghajó lenne, kiszorít annyi levegőt hogy felhajtóereje legyen, de a burkon kívül semmi sincs benne.
"Azért én megnézném azt az anyagot ami képes lenne egy ekkora testnél a vákuumot megtartani a formájával egyetemben, és közben könnyű marad hogy a térfogat/tömeg arány miatt lebegni tudjon a cucc."
Ezt hivjak zart cellas aerogelnek, de csak vakuumban es zero gravitacioban allithato elo. Szoval max. az urben gyarthato.
"Habár vicces lenne a hidrogénes lufikat gyújtogatni egy szülinapi zsúron orosz rulettként, hogy kinek ég le először a sérója, vagy olvad rá a műszálas ruhája."
Anno majus elsejeken joreszt csak acetilen (heggeszto) gazzal toltott lufikat lehetett venni. Egy esetrol tudok amikor egy kislany haja meggyulladt egy cigitol felrobbano lufitol.
Egyebkent az aerogellel szigetelt holegballon (folia, aerogel, folia, meleg levego szendvics) is jo emelo erovel bir es relativ olcso, plusz nem gond a gaz utantoltese menet kozben, sot az aerogel burok akar nitrogennel is toltheto egy kis plusz emeloerohoz.
Azért én megnézném azt az anyagot ami képes lenne egy ekkora testnél a vákuumot megtartani a formájával egyetemben, és közben könnyű marad hogy a térfogat/tömeg arány miatt lebegni tudjon a cucc.
Ezeket direkt hagytam ki. Az aerogél durván leegyszerűsítve egy nagyon porózus viszonylag nagy szilárdságú szivacs. A benne levő gáz határozza meg a súlyát. A vákuum pedig nagyon jó dolog, de pl egy lufi esetében ezt rakd bele úgy a lufiba, hogy az megtartsa a "felfújt" alakját. Lufi esetén emiatt még csak elméleti alternatíva sem lehet.
A vákumot kihagytad. Az sem reális mondjuk. Ahogy az aerogél sem. Annak pórusaiban is helyettesíteni kell a levegőt mással, éppúgy mint bármely tartályban...
Azért vicces az a kijelentésed, hogy minden ami nagy és hűteni kell, zabálja a héliumot. A legtöbb esetben a folyékony nitrogén (LN2) is bőven elegendő, amivel tele van a légkör, csak meg kell kérni megfelelő energiamennyiség belepumpálásával, hogy ugyan cseppfolyósodjon már.
Azért nem sok levegőnél könnyebb gáz van, ami nem veszélyes. Ha csak a wikipedia ide vonatkozó oldalát megnézzük: etilén, hidrogén-cianid, hidrogén-fluorid, metán, ammónia, szénmonoxid, hidrogén, acetilén. A fentiek csoportosítva: gyúlékony: etilén, metán, hidrogén, acetilén mérgező: szénmonoxid, ammónia, hidrogén-cianid, hidrogén-fluorid (a szénomoxidtól megfulladsz, a többi meg maró/erősen mérgező) A wikin szereplő további gázok: neon, hélium, nitrogén Az első kettő nem a csapból folyik. Nitrogénből van elég, viszont teherhordásra nem alkalmas, mivel 1-2%-al könnyebb, mint a levegő. Valószínűleg még egy lufit sem képes felemelni.
Vízgőz, meleg levegő nem játszik, mert ehhez melegen kell tartani mindkettőt.
Szóval nem olyan könnyű helyettesíteni a héliumot még lufik esetében sem, mivel nem sok alternatíva van. Vagy mérgező, vagy gyúlékony, vagy ugyanolyan ritka mint a hélium. Előbbi nem szerencsés, utóbbi (gyúlékonyság) pedig mégannyira sem. Habár vicces lenne a hidrogénes lufikat gyújtogatni egy szülinapi zsúron orosz rulettként, hogy kinek ég le először a sérója, vagy olvad rá a műszálas ruhája.
"Főleg, hogy az összes MRI, nukleáris erőmű, repülő, IT hardver, meg minden ami nagy és hűteni kell, zabálja a héliumot."
Az MRI-k meg csak csak, de mar kesz repulogepeken biztosan nem szukseges semmihez, a szerverkozpontokat pedig levegovel, vizzel vagy normal klimas hutokozegekkel hutenek, tehat igazabol a szupravezetok (MRI, kvantum szamitogep, maglev) kivetelevel jelenleg nem igazan kell helium hutesi celra. A legkorbe eregetett lufikat viszont ugyancsak heliummal toltik, ami mar problemasabb. A lufik es a raketatechnologia utan inkabb a hegesztesi celu helium veszteseg az ami jelentos, mivel ott ugyancsak elveszik a gaz a folyamat soran, mig pl. a felvezetoipari (felvezeto gyartasi) helium nagyresze ujrahasznositasra kerul. Az MRI es maglev rendszerek is zart ciklusban mukodnek, tehat a felhasznalasuk toredeke a nyitott ciklusu megoldasokenak. Persze leghajora pazarolni a heliumot ugyanolyan hulyeseg mint a lufik eseteben. (amik egyebkent tolthetoek lennenek szinte barmilyen levegonel konnyebb gazzal)
Szerintem még a 80-as években a Deltában láttam olyan rövid filmeket, amikor a léghajók reneszánszát kezdték el emlegetni. Azóta is hogy eljött ugye!? XD
A hélium könyebb mint a levegő, így kiszökik a légkörbgől. Alapvetően a földből nyerjük ki, vagy sok energiával nitrogénből. Miután a második legkönyebb gáz, nem tárolható gáznemű állapotban, így szintén sok energiával hűteni kell -250 fokra.
Szóval szuper zöld megoldás xD
2017-es cikkben 8 év tarcsi volt a legnagyobb tárolóban, most nem tudom mi a helyzet. Lényeg, hogy k*vára nem léghajókat kellene pumpálni vele. Főleg, hogy az összes MRI, nukleáris erőmű, repülő, IT hardver, meg minden ami nagy és hűteni kell, zabálja a héliumot.
"At the time of publication, there are about eight year's worth of helium left at the world's largest helium reserve in Amarillo, Texas, based on the world's current rate of usage. The U.S. supplies 30 percent of the world's helium supply from the Federal Helium Reserve. This helium shortage will affect a wide range of helium applications. Helium is a component of natural gas, so methods for extracting helium from the earth are the same methods used in mining natural gas." Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2023.11.09. 21:48:56
"Ma a héliumot alapvetően földgázból állítják elő."
Az a hidrogen. A helium nemesgaz es a legkorbol vonhato ki.
Ettol fuggetlenul a dizelgenerator az nem eppen klimabarat es a fenti jarmunek raktere se nagyon van. Lathatoan befekteto keresesi celbol epitettek, de kb. a 1930-as evek szintjen all. A leghajok mukodnek, de csak addig amig nem fuj a szel, marpedig a magaslegkori szelek nem igazan allnak meg. (a bolygo forgasa miatt)
Minden eljárás CO2-igényű. Ezt "elfelejtette" a reklámszintű cikk és annak forrása.
Egyébként elvileg lehetne úgy használni a héliumot, hogy ne vesszen kárba egy liternyi sem... Hogy a gyakorlatban ez megvalósítható-e, azt nem tudom, de törekedni rá kellene.
A hélium nemesgáz.. nem lép reakcióra semmivel... Minden esetben csak kinyered a már létezőt. És az nem sok van. A bányából a földgáz kitermeléskor tudnak kinyerni valamennyit. Még két opció van. Valami radioaktív cucc bomlásterméke... Vagy pedig hidrogént fuzionáltatsz sok energia belepumpálással.
Ma a héliumot alapvetően földgázból állítják elő. Valamilyen kémiai reakcióval. Vagyis volna belőle mennyiség azért, de drága az előállítás ez inkább a korlát. A legnagyobb előállító és felhasználó a világon talán az USA.
Okos dolog a nem megújuló, egyébként is szűkös és fontos héliumot ilyenekre pocsékolni. Egyébként nem értem. Nagy, lassú, erőforrásigényes, sérülékeny, időjárás függő, stb. Max államon belüli (lassú) szállítmányozásra tudom elképzelni, esetleg turisztikai célokra. Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2023.11.09. 11:05:27
Uhhh, az utolsó "példádat" jobb lett volna kihagyni :)
"Nulla szén-dioxid-kibocsátású személyszállítást biztosítana." Hagyjuk már ezt az ostobaságot! :-/ Csak a karbantartófestésével több tonna széndioxid kerül a levegőbe. Az utasok sem vesznek levegőt...
Informatika és tudomány
