Megneztem a weboldalukat, majd leszedem azokat is.Egyelore a komplett album leszedese remenytelennek latszik, neztem tobb filecserelovel is :( ,ami kesik nem mulik!
Fiatal, jóképû vagyok, anyagilag bebiztosítva, hat kocsim van, két mobilom, és egy villám a Karibtengeri szigeten. Senkit nem keresek, csak dicsekedni akartam.
ki milyen zenet hallgat ha ott van a kedves? akkor az en listam:
Enigma - Best of Enigma - MCMXC Mike Oldfield - Tubular bells , kiemelnem a The lake nevu zenet , de szinet nagyon jo a TSODE es Voyager albuma! Rick Wakeman Terry Oldfield
sör+cigi= lerohad minden a szájszagtól (fõleg másnap)
Neten annyival könnyebb, hogy IRL-ben nem úgy kell odamenni, mintha "elõször" találkoznátok. Szal önbizalomhiányosoknak kicsit könnyebb. Én meg aszondom neten meglehet tanulni az alapokat, amiket az életbe átlehet helyezni.
Nem tudom honnan jutott eszembe.. megláttam, rögtön eszembe jutott ez a topik
A közvélemény nagyon sokadrangú szerepet tulajdonít a netes társkeresésnek. Pedig szerintem kb. egálban van az "élõ" társkereséssel. Nem akarom túlragozni, szóval kissé lecsupaszítva írom le a lényeget. IRL ismerkedés során ugyebár az a legnagyobb elõny, hogy eleve olyat választasz, akinek tetszik a megjelenése (kvázi a szexuális vonzalom biztosítva van). Tegyük fel, kölcsönös a dolog. Ekkor a párkapcsolat kialakulásának az alapja az, hogy megtetszettetek egymásnak. Ugyanakkor lehet, hogy világlátásban, értékrendben, életvitelben, mûveltségben, vagyis szellemi és lelki értelemben teljesen eltértek egymástól és ez már csak menet közben derül ki. Kopp! Netes ismerkedésnél viszont ez pont fordítva történik. Hiszen a kezdeti 1-2-3 levélváltásból hamar kiviláglik, hogy kb. milyen mûveltséggel, milyen szemléletekkel rendelkezik a partner, és innentõl kezdve könnyen eldöntheted, hogy õ kell-e neked, vagy sem. Aztán ha már sínen van a dolog, akkor majd a személyes találkánál derül ki, hogy vajon a szexus is mûködik-e. Ezt persze félig-meddig ki lehet védeni egy-egy fényképváltással, de azért az sem minden. Hopp! Szóval amondó vagyok, hogy mindkét ismerkedési formának megvan a maga elõny és hátránya. És mind az elõnyök, illetve a hátrányok kb. azonos fajsúlyúak, szóval a két ismerkedési forma nagyjából azonos értéket képvisel. (Az más kérdés, hogy neten elég nagy a bizalmatlansági faktor, hiszen azt mondasz és azt írsz, amit akarsz, könnyebben tudod magad olyan színben feltüntetni, amilyenben épp tetszelegni szeretnél, könnyebben tudod fényezni önmagad. Kár, hogy vannak, akik visszaélnek ezzel.)
Uff
Sztem nem neten kéne próbálkozni párkereséssel, bár nincs tapasztalatom benne, de sztem sokkal huzavonásabb, lehetnek nagy távolságok, sokmindent tudsz róla, de még nem, vagy csak egy fotón láttad, találkozót kell megbeszélni, stb, aztán bõven érhet jónéhány csalódás... Próbálj meg elmenni egyszer 1 szórakozóhelyre (ne diszkóba, bár ez izlés kérdése), ne csajozási szándékkal, csak nézz szét, ha idegen a terep, ismerkedj meg vele, mi mennyi, meddig, mit lehet ott csinálni, kik járnak oda, szimpatikus-e a társaság. Ha nem tetszik, keress más helyet, ha tetszik, járj oda (viszonylag) sûrûn, elõször talán üldögélj a bárpultnál, talán odaül melléd 1 csaj, beszélgettek, 10 perc alatt eljuttok oda, amire netes társkeresés esetében akár hónapok alatt jutnátok csak el. Ha nem ül oda, akkor kérj fel táncolni egy lehetõleg magámyosnak tûnõ lányt, esetleg aki a bnõivel van ott. Ha fickó is van, inkább ne kockáztass, esetleg a barátja. Szerintem így lehet tapasztalatot szerezni, nem fog összejönni elsõre, lehet másodikra se, próbálkozni kell.
De ez csak egy tanács, Te szíved joga hol és hogyan ismerkedsz.