Miert nem? Akkor is lehetne foldkozelben, pl ugy, hogy nagyon nyujtott ellipszis a palyaja. Ilyenkor elkepzelheto, hogy a nap tuloldalan is kozelebb van, mintha egy oldalon allna a folddel. Ennek ellenere nem tudom, mennyire elnyujtott ellipszisen kozlekedik.
En ugytudom, hogy a fold - mars - nap kb, egy vonalba volt/van/vagy lesz a kozeljovoben, vagy a kozelmultban. (Azt hogy most, hogy melyik melyik oldalon van nemtom, nem vagyok csillagasz, meg hobbikertesz sem).
Hát elég rosszul tudod, mert ha a nap túloldalán lenne, akkor éppen a naptól nem látszana.
Nem vagyok csillagasz lelkuletu, de tegnapelott ejfel korul del-delkeleti iranyban volt. Konnyen megkulonboztetheto a csillagoktol, mert sargasfeher feny helyett naranycsszinu a fenye. Hogy mennyire van foldkozelben nem tudom, de jelenleg ha jol tudom, akkor pont a nap tuloldalanal jar.
Abbol, hogy a szinkepe mennyivel van eltolodva a voros iranyaba. Ugyanis (elso olvasasra vad egy kicsit), minel messzebb van valami, annal gyorsabban tavolodik, ez az ugynevezett mazsolaskalacs effektus. Mivel a feny sebessege allando, ezert a tavolodo objektum fenyenek hullamhossza hosszabbodni latszik. Ez a hangnal is tapasztalhato Doppler-effektusnak felel meg. Hat kb. igy!
dewdew: Nézz több spektrumot és olvass többet..!! Nagyon tisztán elmondták multkor a spektrum egyik mûsorában. Érdemes spektrumot mert sok érdekes dolgot lát rajta az ember..
En mar sak arra vagyok kivancsi, hogy ha a csillagasz lat egy kis fenylo pontot, abbol hogyan mondja meg, hogy az bizony 14 milliard fenyev tavolsagbol jon?
hadd kérdezzek mán meg valami csillagász lelkületût, hogy a mars az, amit reggelente látok a holdtól nem messze bal kéz fele? köszi.