vmi olyasmi amikor a korai ember, (v. még majom...) öntudatra ébred. Hogy Õ létezik. irányitja a testét, és ha mindig nem is sikerül a sorsát. és körülveszik az emberek. és elgondolkozik azon, hogy lehet-e hogy a többi ember is ugyanigy van?
nagyon nehéz ezt megfogalmaznom. azt az érzést akarom leirni, hogy látsz, nézel ki a fejedbõl. és hogy ez Én vagyok.
najó, ezt inkább hadjuk, jobban nemtudom leirni :))