NS La Roca. c. albumsorozatából (1-5) készült bestof dupla CD (nekem a Vol. 3 jött be, de nagyon). Stílusát tekintve downtempo (legalábbis a borító szerint). Chilloutnak szerintem határeset, mert a számok ritmusai elég lendületesek ahhoz, hogy az embert ne hagyja nyugodni: egyszerûen elõbb-utóbb rákényszeríti a dudorászásra és/vagy a ritmus dobolására; szóval nem az az ellazulós zene.
A zene: érezhetõen eklektikus (elvégre válogatás CD vagy mi), van rajta színtiszta elektronikus hangzás, de van rajta lágy és dallamos vokálos szám is. Én már sokadszorra hallgatom, de olyan hangulata van, amitõl az ember legszívesebben valahol távol, egy csendes, napsütötte tengerparton lenne igazából (és ami ebbõl kifolyólag marhára depissé tesz ).
Informatika és tudomány
).
