Elsõ albuma, a Far from the maddening crowds amúgy internetesen szólva odabasz. Alfa és omega. Ezzel indult a zenei ízlésem totális átformálódása annó, szóval abszolút mérföldkõ.
Második albuma a Behind the sun nem rossz, de az elsõ albumhoz képest lemarad. Annyiban érdekes, hogy képes volt a Chicane-es chillout-hangzást és feeling-et kicsit gyorsabb tempóra átültetni (klasszikus példa: Saltwater).
Harmadik albumának a címét már nem is tudom. Letöltöttem, erõszakot tettem magamon és végighallgattam, majd ledúrtam a francba.