Előrebocsátom, hogy az univerzumot nagyon szeretem, bár vicces okból: a Dune 2 - Dune 2000 - Emperor: Battle for Dune játékok miatt. Az azóta sajnos megboldogult Westwood remek RTS szériája miatt olvastam el az alapkönyveket, sőt amikor volt szerencsém Szahara nagy homokdűnéihez elmenni és a végtelennek tetsző homoksivatag hangulatába kicsit belecseppeni, még akkor is felidéződött a Dune világa.
A filmtől ennek ellenére nem vártam sokat, és milyen jól tettem: annál nagyobb lett volna a csalódás. A sokak által agyondicsért látvány irtózatosan steril, szinte sehol nincs meg benne az egyedi, sivatagbeli koszos-poros tech atmoszféra, ráadásul egyetlen említésre méltó money shotot tudok felidézni belőle, ami tetszett - a nagy homokféreg és a harvester jelenetét. Soundtrack? Hans Zimmer gyakran eltalálja a fonalat, és megvolt a lehetőség hogy ebből a témából igazán emlékezetes OST szülessen, hát az sem jött össze: a játékokban Frank Klepacki anno sokkal atmoszferikusabban megfogta a 'Dune' érzést. A könyv nem feltétlenül könnyű olvasmány, de mégsem gondolom, hogy a 2021-es verzió néhol már-már művészfilmesre vett figurája állna neki jól. A nagyívűnek szánt, mégis gyakran súlytalan szuperlassítások - amiért Zack Snydert sokan keresztre feszítik, pedig ebben a műfajban nincs nála jobb - itt csak a játékidőt húzzák, mintsem a feszültséget növelik, vagy a tétet emelik.
Denis Villeneuve-től a BR 2049 kifejezetten tetszett, de a Dunéje sajnos nálam kapufa: nem sok kedvelnivalót találtam benne, és minden igyekezet ellenére inkább tűnt valamiféle sorozatpilot-nak, mintsem egy nagyívű blockbusternek.