(2023.02.27) (142 perc, svéd) - Drama - (imdb) -- 18+
Utazás egy a színészi munkát egy másik "intellektüel" munkáért feladó, idősebb férfi koponyája körül, aki épp szűk családi körben ünnepli ki nem mondott számú születésnapját a 80-as évek közepi Svédország egy kisebb szigetén. Amikor az ország elnöke bejelenti az atomcsapással is fenyegető háborút -- a család női tagjai kiborulnak (élükön az édesanya), de a többiek sem találják a nyugalmukat --, a helyi postás-intellektüel elmondja a családfőnek, hogy az amúgy a családnál szolgáló Maria az voltaképp egy boszorkány, és csak ő segíthet ezekben az ínséges időkben, még pedig csakis úgy, ha a férfi hál a nővel, és közben csakis arra gondol, hogy "legyen vége az egésznek"...
Másnap, úgy tűnik, minden rendben... vagy mégsem, mert hősünk fondorlatos módon kicsalja a családját a házból, hogy felgyújthassa azt, az abban megrekedt múlttal, rosszal, és Istennek tett ígéretének megfelelően áldozatként.
Viszonylag hosszú és lassú snittekkel került bemutatásra az őrült (de legalábbis fura) fej körüli utazás, és így a tempósabb művekhez szokottaknak, és nekem is néha már-már uncsi volt... pedig számos titkolt/szándékolt/belelátott szimbolikát le lehet buktatni a nézése közben. Leonardo képe mellett leginkább a tükör-jelenet volt igazán hetyke... a maximalista Tarkovszkijról nehezen tudom elképzelni, hogy utóbbi nem szándékolt volt.