Szintén a 90-es években voltam gyerek, engem se tudott lekötni semmi, illetve csak a videojátékok. Matekórán azért nem tanultam meg a leadott anyagot, mert mindig azon gondolkoztam, hogy az egyik pályán hol lehet a kék kulcs a Doom 2-ben. Már napok óta le voltam cövekelve a kérdéses pályán, százszor bejártam az egészet, mégsem találtam meg a kulcsot, ami a kék kaput nyitotta. Minden órán ezen töprengtem, néha még azt sem vettem észre, hogy kicsengettek. Később meg az Icon of Sin megölése volt a probléma, mert sehogy se tudtam elintézni, pedig könnyű fokozaton toltam (kódokat nem ismertem még akkor). Volt olyan, hogy ellógtam az órát, és hazamentem játszani. Ilyen kis nyavalyás nörd voltam. Ma még rosszabb vagyok, mert sajnos színvonalasabbá vált a technika. : /