Hogy ebben hol van a kötekedés, azt nem igazán vágom... A képregény-feldolgozások SOHA nem a kiemelkedõ színészi teljesítményrõl, és a tartalmas történetekrõl voltak híresek. Mindig van egy (vagy több) JÓ, aki nagyon jó, egy (vagy több) ROSSZ, aki még GONOSZ is. Jellemfejlõdés elvétve, mély érzelmek nulla. Ez a "meghalt a feleségem/társam/barátom/apám/anyám, de megbosszulom/feltámasztom/kiderítem" dolog full klisé, gyakorlatilag az összes ilyen képregény szar csak a gagyi gumi vagy digitális maszkok által megkülönböztethetõ. Ezek uták kíváncsi voltam, hogy ez ugyan mitõl lett kivétel, erre kaptam egy határozottan vicces választ... Még csak nem is reagáltam rá, erre én vagyok a kötekedõ... Döntsétek már el, hogy csak szófosni jártok ide, vagy pedig eszmecseréket folytatni, mert az utóbbinak sajnos elengedhetetlen része a kérdésekre való kulturált válaszadás is.