Nem azt írtam, h munkanélküli vagyok, csak h nekem is ilyen hol van, hol nincs melóm. Sok volt nekem is, akik kihátráltak.
Szerettem (szeretek) én is beszélgetni velük. Csak mikor már megjártam jó párszor, h kudarcba fulladt a dolog, meg nem lett semmi komolyabb, kezdtem letenni a társkeresésrõl. Aztán nem azt lestem, mikor ír már, meg egybõl válaszoltam. ~leszartam, mondván úgyse lesz belõle semmi, ez is kekszet akar, meg a pénzem azt dob úgyis. Jó ok, sok tényleg így volt vele. Azt így kb fontosabb volt a gépezés, szórakozás (jah bocsi, akkor még csak a BF3-volt meg), így nem reagáltam egybõl. Láttam, hallottam h ír (másik monitoron), de nem reagáltam rá, game-eltem tovább. Ezzel ugyanúgy lehet húzni az idegeiket, ahogy õk is ugyanígy húzzák a pasik idegét. Nagyon betaláltam én is a rossz embereket. Sõt!
Amelyik kellett volna (nekem), az engem dobott, átvert, megpróbált kihasználni, stb.
Amelyiknek én kellettem volna, az nekem nem volt valamiért megfelelõ.
Így kezdtem letenni az ismerkedésrõl, udvarlásról. A végére minden megfordult. És beindult az egész csajozás téma.
A ~ magasról leszarás, a nem görcsösen nõ keresés, akarás, elfoglaltam magam, más dolgokra koncentráltam. És akkor léptek elõtérbe és kellett rájuk is figyelni, ismerkedni, stb. Tényleg így van. Nagyon akarod nem jön össze, oda se figyelsz rájuk akkor meg ajtóstul törnek rád.