úgy, hogy nem másoktól várod el, hogy boldoggá tegyenek... akkor megint szomorú/csalódott leszel amikor eltûnnek. van egy... hmm... nemtudom minek hívjam... "elv"... próbáld ezt követni valahogy...
4x kell örülni mindennek és mindenkinek: amikor jön, amikor ott van, amikor távozik, és amikor elment... nincs senki és semmi a világon ami vagy aki örökké melletted lenne - miért tõlük függene a boldogságod? minden ami történik veled az jó. tanít, és teljesebbé tesz.
olvass utána egy picit a buddhizmus alapelveinek, nagyon sokat segítenek ilyen gondolatok terén.
egy fórumon találtam véletlenül: foglalkozik más dolgokkal is, de nem tartom okosnak megcsonkítani, így egyben jó leírás.
"A kettõsségektõl mentes tudat elérése, amely a buddhizmus célja, magába foglalja azt is, hogy úgy érzem magam teljesen nyugodtnak, indulatmentesnek és boldognak, hogy ezt az állapotot nem befolyásolják a külvilág változásai. Igazából minden bölcs azt mondta, hogy az igazi boldogság belülrõl fakad, és örökké megmarad attól függetlenül, hogy mi történik a külvilágban az ember körül. Szerintem ennél magasabb, ennél boldogabb tudatállapot nem létezik.
Meditáció által is ilyen állapotba juthatunk, ha elég sokat gyakoroljuk. Ez az állapot azt jelenti, hogy olyan megingathatatlan a nyugalom, a belsõ tartás, hogy semmi nem tud kirángatni ebbõl a tudatból. Ez az állapot a nirvána. Ilyenkor nem kötõdik az ember semmilyen vágyhoz, elfogadja a dolgokat úgy, ahogy vannak. Ezt nevezik a dolgok békés szemlélésének. Elfogadok mindent: örülök neki, ha jó dolgok történnek velem, de ha nem történik semmi jó, akkor sem mérgelõdöm, csupán tudomásul veszem az adott eseményt. Egyébként szerintem a rossz dolgok is azért történnek, mert valamit tanulnia kell belõlük az embernek. Szenvedés nélkül nincs fejlõdés. Ezt ahhoz tudnám hasonlítani, hogy pl. gondolom sokmindenkiben összeomlott egy világ, amikor bebizonyították, hogy gömbölyû a föld. De ha ez a felfedezés nem történt volna meg, akkor megrekedt volna a tudomány azon az alacsony szinten.
Ráadásul mivel polaritásokból áll a világ, és állandó változásból, ezért a jó dolgokat rosszak követik, a rosszakat pedig jók - el kell fogadnunk ezt a tényt, ez a világ rendje. Ha mérgelõdünk és gyûlöljük egymást, attól nem leszünk boldogabbak.
A meditáció olyan dolog, hogy szavakkal igazából nem lehet átadni a lényegét. Olyan, minthogy a szerelem érzését sem tudjuk szavakkal visszaadni olyan embernek, aki még nem élte át ezt az érzést.
Mindenkinek ajánlom, hogy próbálja ki a meditációt, amikor van hozzá kedve és ideje, végülis nincs benne semmi veszítenivaló, csak nyerni lehet vele."