Hihetetlen, hogy 7 éve (nem ma volt) nyitottam e forúmot. Most elolvastam az egészet. Az összes hozzászólást. Sok-sok évvel ezelõtt azért inditottam el e témát hogy ha már egy valakinek szüksége van egy jó tanácsra és kap egy kis segitséget már megérte. Persze volt ennél sokkal önzõbb indokom is. Lelki gödörbe voltam, nem is kicsibe. És akkor valójában én szorultam segitségre. Kaptam tanácsokat, de ami a legfontosabb volt, hogy kibeszélhettem magamból a problémákat, és már az segitett.
Ahogy látom volt értelme megcsinálni, mert a sok baromságon kivül, voltak próblémák, és voltak jó-rossz (kéz a kézban) tanácsok. Jó volt látni, hogy vannak emberek akik szertnének segiteni a másikon.
Hihetetlen volt szembesülni a régi önmagammal, hogy mennyire hülye is voltam, és hogy milyen hibákat követtem el akkor. Természetesen követek el most is, bár jóval kevesebbet. Mindig akad az emberenk új és új problémája, amire keresi a választ, keresi a fényt az alagút végén! (Húú ez tetszett)
Miközeben olvastam a hozzászólásokat lassan peregtek le az elmúlt 7 évnek az eseményei, hogy miket csináltam, miket nem csinálta, mit kellett volna másképp. Mennyi fájdalom volt, mennyi szeretett, mennyi boldogság, mit és hogyan éltem át. Egyszóval minden. Jó volt emlékezni. Jóra, s rosszra egyaránt.
Akinek volt problémája és irt ide, esetleg kapott tanácsot, és még látogatja ezen oldalakat szivesen hallanék róla, hogy sikerült e túlépnie a problémákon, hogyan alakult az élete!