Van egy nagyon kedves idézetem, ami talán másoknak is a hasznára válik:
"Hát igen...
Szép dolog a küldetéstudat, de nem véletlenül beszél minden vallás szent irata a keskeny útról, a kevés kiválasztottról, 10000000 bõl 1000 és 1000-bõl egy stb...
A tudattalan folyamatokat mesterségesen a tudatra szabadítani, annak felkészületlen állapotában kitöltött beutaló a lipótmezõre.
Ha valaki le tudja kezelni a tudattalan betörését az õ kis valós világába az lesz a vallásalapító a próféta a sámán, guru szentember stb, de ha valaki nem tudja az lesz a diagnosztizált skizofrén, és nagyságrendekkel több skizó van a világon, mint vallásalapító.
Én ezen elgondolkodnék a sok "megváltó" helyében....
Az embernek történelmi küzdelme van a saját tudattalanjával, és a sok vallás ezoterikus hókuszpókusz azt a téveszmét igyekszik az emberekben elültetni, hogy a transzcendest bizonyos praktikák (ima, mise, koncentrálás, igézés...) kontrolálni, befolyásolni neadjisten ellenõrizni tudjuk... ó ostoba halandó... ha Istenbõl bolondot csinálsz, Õ százszordeinkább bolondot csinál belõled...
Senki nem piszkál... magadat piszkálod. Te vagy aki piszkál és akit piszkálnak. Mellesleg te kezdted a piszkálást, mint Jákob, aki átment a folyó túloldalára, de õ le tudta bírkózni Istent, illetve Isten nem tudta lebírkózni õt. Isten nagyon kevés embert nem tud lebírni. A transzcendesben a mindennapi tudat talaját veszti, és felbomlik az axiómarendszere, amiben mûködni tud, ahol kapaszkodókat talál. Én inkább visszajöttem a folyónak ere az oldalára, mert nem vagyok Jákob..."