miért érzem azt,hogy ezt a pszichológusos dolgot lehetetlennek tartod? mintha csõdöt mondanának a szüleid,vagy a barátaid,mert nem tudnak tanácsot adni! létezik ilyen,és elmondom még1x miért! mivel nem volt komolyabb lelki problémád,így nem ismered a súlyát egy ilyennek,így nem is ismerheted a pszichológusokat,pszichiátereket! komoly betegségrõl beszélünk,nem szerelmi csalódásról,vagy 1-es lett a dogám,és kivagyok,mert 4.2-es lett az átlagom,és otthon nem kapok vacsorát! :D
nem! hiába vannak a segítõkész haverok,barátok, a jót akaró szülõk,ahogy bld is írta,nem biztos,hogy rendelkezhetnek akkora tapasztalattal,mint egy pszichológus pl! tehát ha valaki komolyan benne van egy lelki problémában hosszabb idõ óta (nem pár napos,hetes dolgokról van szó),akkor bizony nem segítenek a barátok,szülõk jó,és segítõ szavai,mert ezzel nem lehet segíteni a problémán! nekem sem tudtak segíteni,hiába akartak jót! felüluralkodik rajtad a probléma,és blokkolsz mindennemû segítséget,annak ellenére,hogy végighallgatod õket!
tehát az én esetemben hiába mondták nekem,hogy nem kell félni az emberektõl,mindenhol vannak rosszakarók...nem segített,mert a probléma annyira eluralkodott rajtam,hogy kész! kevés volt ide ez a segítség,hogy nem kell félni,stb! és igen,a pszichológus,pszichiáter megoldja a dolgot helyetted,mert ez a dolga,hogy segítsen,mint ahogy a szemésznek is az a dolga,hogy orvosolja a szemeddel kapcsolatos problémát!
úgy kell elképzelni ezt mint egy betegséget,pl van valami komolyabb bajod,mandulagyulladásod pl,akkor mit csinálsz? elmész az orvoshoz,és ad orvosságot! na ez is ilyen,csak sokkal,de sokkal lassabban gyógyulsz meg,mert nem olyan problémák hogy pik-pak kigyógyul az ember!pl az én esetemben vannak különbözõ gyógyszerek, hangulat javítók,nyugtatók pl ha nagyon izgulok,felspanoltam magamat, vagy õõ hogy mondjam...van egy olyan gyógyszer,ami nem engedi elõtérbe kerülni a negatív gondolatokat! de ezek is csak átmenetileg segítenek,természetesen nem lehet az embernek élete végéig szednie! pl mikor tavaly õsszel elkezdtem járni a pszichológushoz,akkor kísérni kellett mert bevoltam fosva mindentõl! aztán segítettek a gyógyszerek,és aztán nem kellett már kísérgetni,és most nyár közepén abba hagytam magamtól a szedést,mert éreztem,hogy nincs már rá szükség!