ok:)
Miért teszed ezt?
Miért forgatod ki szavaim?
S ezeket eddig velem miért nem közölted?
Annyi sok levelemre miért csak a némaság válaszolt?
Most meg te távozol? ezt nem értem.!
Én kérnélek, hogy maradj, mert szükségem van rád,
De te makacsa vagy, s már úgysem hallgatnál rám,
Azt csinálod ami neked jó, nem gondolkozol,
De most kérlek téged, ülj le és gondold át, hogy ami szívednek jó!
Maradj itt, s írj tovább, a te verseidre van a legnagyobb szükségem,
Mondtam már, hogy erõt, hitet, remény adott nekem,
S most megfosztanál engem ettõl a földi jótól?
Hát tedd, de én nem mondtam, hogy menny!
Olvastam angol soraid is, de éreztem nem nekem szól,
Azt hittem valaki másnak, ki szívedben lángra gyújtott,
S nem engedi kezed, de lassan rá jövök, hogy én vagyok ott bent,
Mindig azt teszem, ami jó a másiknak, néha én se gondolom át tettem.
Vissza tudnál úgy nézni rám, hogy könnyes az arcod?
S én arcomon is könnyek folynak, tovább tudnál így lépni,
Biztos nem, akkor most miért mennél el, ne tedd maradj, Kérlek..!
Azt írtam amit írtam neked, hogy végre igazán írj pár sort amibõl tudom mi van,
Amiben benne van igazán szíved titka, s az amit nem mutatsz meg,
Régen elmondtad, de a csend, minden elnyomott,
S szépen lassan az érzéseket is magával vitte egy messzi útra,
S egyszer csak felállt, s kiáltott érted, hogy végre halld meg amit én kérek,
Maradj ne menny, szükségem van rád, ugyan úgy mint neked rám,
S ha tényleg jelentettem valamit, akkor válaszolsz,
S amit kértem megteszed, s holnap is olvashatom versed.
Informatika és tudomány
