Eddig 1 óra 1 percet játszottam vele. Egyszer kifagyott alvás után, valami scripthibával, de másodjára pont ugyanazt csináltam, és akkor meg ment, szóval érdemes gyakran menteni. Valakinek, aki számtaanszor végigtolta a 2. részt, jó érzés újra az ismerõsökkel találkozni. Mondjuk a terep felfedezésének öröme már nincs meg, de sok a visszautalás az eredetiben történtekre. A párbeszédek jók, a humorszint jelentõsen emelkedett (persze elõismeret kell hozzá), de szerencsére nem önmaga paródiája azért. Cordnál lehet nehézségi szintet állítani, ill. még most az elején mindenki dexzerity irányba próbál terelni (íjazás, rapier), de a törtõképernyõ (a klasszikus harcos/mágus/íjász hármas egymás mellett, csak most a csajjal) alapján látszik, hogy minden vonal játszható. A német szinkron jópofa, néhány hang profi + a felvétel minõsége is, de van olyan, aki mintha házilag egy nagyon ratyi mikrofonnal mondta volna fel. Mindegy, még mindig százszor jobb, mintha csak tátogás lenne. A zene meg a táj eddig a régi, ahhoz nem nyúltak (itt, Onar farmján kezdünk), tehát az egy az egyben Gothic 2.
Informatika és tudomány
