Nos nagy Lords of the Realm rajongóként gondoltam megosztom veletek a 3. részhez kapcsolódó tapasztalataimat, arra az esetre, ha valaki még nem probalta a jatekot, esetleg kivancsi nehany erdekesebb tenyre, vagy csak epp nincs jobb dolga :)
Szoval nekem is volt (bal)szerencsém kipróbálni ezt az állítólagos Lords of the Realm 3-at és óriásit csalodtam.
Nem a magyar boltokban kapható változatot vettem meg, hanem az eredeti amerikait - a lehetséges és érdekes különbségre a kettõ között még késõbb visszatérek.
Most viszont a LotR 3-ról:
2 dologban hasonlít a korábbi (1 & 2) részekhez - a középkori (elsõsorban) Angliában játszódik, és ugyanazt a nevet viseli, de szerintem inkább csak bitorolja.
Én személy szerint nagyon szerettem a LotR sorozatban, hogy van irányításom a gazdasági rész felett:
- Szerettem én megmondani, hogy mit és mennyit termeljenek a parasztjaim, abból milyen fegyvert/páncélt gyártsanak és azokkal milyen és mennyi katonát szereljenek föl
- Szerettem magam összeállítani a hadseregem
- Szerettem egyengetni a saját földjeim élelmiszerellátását (tehenek rulez:) és az erõsebb ellenséges földeket kiéheztetéssel elfoglalni
- Szerettem nyersanyagokat venni, hogy éppen még meg tudjam építeni a váramat de fegyverre is jusson stb. stb.
Nos mindezekbõl a LotR 3-ban szinte semmi sincs.
- NINCSenek nyersanyagok, csak pénz
- NINCSenek fegyverek, és a katonák sorozását se mi irányítjuk/végezzük saját parasztjaink közül
- NINCS kereskedelem
- NINCS népességszám - ergo nem a parasztok adóznak, nem termelnek semmit, és élelmiszert sem õk fogyasztanak
Ami ehelyett van:
Mint azt már mások is említették teljesen Real-Time a játék - valószínûleg ezért vették ki a teljes gazdasági részt.
A térkép (Pl. Anglia) nagyobb és kevesebb területre van felosztva mint a korábbi részekben.
Ezek a nagyobb területek (nevezzük tartományoknak) kisebb "alterületekre" vannak felosztva, amelyeket a játék parcelláknak nevez (tartományonként 3-5 ilyen van), melyek külön-külön viszont nem elfoglalhatóak. Mellékesen ezek a parcellák különbözõ szintûek lehetnek, amely a rajtuk végzett tevékenység hatásosságát befolyásolja.
Ahhoz, hogy területhez jussunk a tartomány "fõparcelláját" kell elfoglalni, melyen az esetek 95%-ban egy vár áll.
Az egész gazdasági rendszert egy teljesen új, primitívre leegyszerûsített "hûbérúr" rendszer váltja föl.
Ez a hûbérúr rendszer abból áll, hogy a parcellák irányítására hûbérurakat kell kinevezni (ami abból áll, hogy egy kis képecskét egy listából drag-drop módszerrel a térképre ejtünk.
A játékban a következõ "hûbérurakat" választhatjuk (4 fajta):
Paraszt/Földmûves - (Farmot csinál a parcellából) Õk termelik a kaját a hadseregnek, ami szintén leegyszerûsített módban mûködik: egy átlag paparaszt egy 1. szintû parcellán 1 egység kaját termel ami 1 "hadtest" ellátására elég.
Polgár/Kereskedõ - (Várost csinál a parcellából) Õk "termelik" a pénzt, városonként 15-40 arany meghatározott idõközönként. Elvileg a városnak építõereje is van, ami a fõparcella várának a fejlesztésénél gyorsítja az építkezést.
Pap/Püspök - (Katedrálist csinál a parcellából) Õk növelik a tartomány összes többi területén végzett termelõ tevékenység hatékonyságát. Az egyházzal fenntartandó jó viszony érdekében is szükség van rájuk.
Katona/Tábornok - Õk felelõsek a hadsereg elõállításáért. Hûbéruranként 1-2 max 3 hadtestet hoznak magukkal, viszont, ha azt várjuk, hogy ez az idõk során nõni fog, akkor nagyon naívak vagyunk, mert nem fog. Az összes "sorozás" lényege annyi, hogy a hûbérurakkal jövõ hadtestek fele emberszámról indulnak és egy darabig várni kell, amíg automatikusan feltöltõdnek.
Látható tehát, hogy itt gazdasági résznek nyoma sincs. Minden a harc körül forog - a pénz csak arra kell, hogy a várat fejleszthessük belõle, és a szintén primitiven egyszerû diplomáciában osztogassuk szét a többi játékos támogatásáért cserébe.
A katonáknak nem kell belõle zsoldot fizetni, feltehetõen ingyen harcolnak - kivéve a zsoldos hûbérurakat akiket mint +1 pénzköltési lehetõsségként tettek be (de azt is csak egyszeri alkalommal, amikor felvesszük öket) - de semmi spécit nem tudnak a nem-zsoldos társaikhoz képest, azt leszámítva, hogy a moráljuk lényegesen alacsonyabb, mint a saját katonáinké.
A hadsereg ellátása a farmokon termelt kajaegységekbõl történik - ezt a képernyõ tetején egy kb ilyen szám jelzi: 14/17 - a 14 mutatja, hogy összesen hány hadtest van a haderõmben, a 17 pedig, hogy mennyi kajaegységet termelnek a farmok. Élelmiszerraktározás nincs.
A hadsereg úgy áll össze, hogy a parcellákat irányító katona hûbérurakat egy helyre küldöm és a magukkal hozott kis hadseregeket egy naggyá olvasztom - ami max 9-10 hadtestbõl állhat.
Ezek után ezeket elküldöm, az ellenséges területre - melynek persze csak akkor van értelme, ha a fõparcellát (várat) akarom elfoglalni, hiszen a többi parcellát is megtámadhatom, de még ha gyõzök is, nem lesz az enyém a terület, és kb 10 másoperc múlva már megint egy ellenséges hûbérúr fog a parcella dombján csücsülni, még akkor is ha a seregem ott állomásozik a parcella központjánál.
Tehát marad a fõvár ostroma. Ehhez általában, fõleg kõvárak esetén szükség van ostromgépekre, amelyek viszont nem szériatartozékként jönnek, hanem meg kell várni amíg jelentkezik nálunk egy olyan katona hûbérúr, akinek van valamiféle ostromfelszerelése.
Tegyük fel, hogy van ilyenünk, s térjünk át magára az ostromra.
Az egyszerûség kedvéért egy kisebb, egy falból álló vár ostromát írnám le itt:
Az Ostrom
A hadseregünk felsorakozik a vártól tisztes távolban, míg az ellenséges várvédõk már a vár kapuja fölött és meletti falakon állnak. Érdekes, hogy ha a várat oldalról, vagy hátulról támadjuk meg (nem közelharci fegyverekkel), a várvédõk akkor sem mennek át arra az oldalra, hanem az eredeti helyükön szobroznak tovább és csak akkor jönnek le onnan ha valahol attörtük a falat.
Az sem mindegy, hogy milyen ostromgépeink vannak:
A ballista falak ellen használhatatlan, a lõtávolsága pedig érdekes módon kisebb mint a várvédõ ijászoké, tehát ez nem nyert.
A katapult még ennél is nevetségesebb - kb 30-40 méterre kell megközelítenie a falat hogy lõni tudjon, az az íjászok lõtávolságának kb a fele, tehát mire a katapult 2õt lõ, az íjászok már rég szétlõtték - ez sem nyert.
Az ostromtorony és a faltörõ kos csak nagy veszteségek árán juttatható el a falhoz, de ez legalább mûködik.
Az egyetlen igazi hatásos fegyver, nagy lõtávval a Trebuchet.
Na persze ha nincs ostromfegyverünk, de nagyon nagy a seregünk és nem bánjuk a veszteségeket akkor így is támadhatunk.
Fából készült falakat pl. az íjászok tüzes nyilaival fel lehet gyújtani, mely tûz azután magától továbbterjed, míg egy idõ után a fal ennek hatására leomlik (a falon álló várvédõk is meggyulladhatnak). Érdekes, hogy a fal leomlását követõen a vár teljes védereje automatikusan lemászik a falakról és a várból kisétálván, nyílt terepen száll szembe a támadókkal, ami persze kész önygilkosság (és értelmetlen is, hiszen a LotR 3-ban nincs a várnak olyan pontja, amit ha megszerzünk akkor automatikusan gyõzük).
Kõfallal szemben csak a létrás támadás marad. Elég nevetséges, hogy minden hadtest csak egyetlen egy létrát visz magával, és mindenki azon próbál felmászni.
A mesterséges intelligencia több hibája közül az egyik legsúlyosabb a katonák várban tanúsított viselkedése. Miután ugyanis bátor embereink bejutnak a várba, vagy fennragadnak a falakon, vagy a vár udvarán álldogálnak és nézik egymást, miközben én eszeveszetten klikkelek az ellenségre 140 klikk/perces sebességgel. Az ellenséges nyílzápor hatására sem tágítanak, egyetlen mód hogy manuálisan, odairánytjuk õket ahol az ellen van.
A játék pedig nem áll másból, mint abból, hogy azt az 8-10 hûbérurat lerakom a parcellákra, összeterelem a velük járó, gép által (számban és fajtában) elõre meghatározott hadtesteket és a hadsereggel indulok várakat foglalni, közben pedig elvétve összecsapok az utamat álló ellenlábas hadseregekkel.
A játék igen nagy része várakozással telik el.
Várni kell, hogy a hûbérurak hadseregei feltöltõdjenek, várni kell hogy jöjjön a pénz, mert egy jó vár 6000-10000 aranyba kerül, várni kell amíg a hadseregek a maguk lassított tempójában odaérnek a célhoz stb.
Egyéb:
- A pénzhez kapcsolódó idegesítõ jelenség, hogy véletlenszerûen néhány tolvaj el-el lopkodja a kincstárad 75%-át. Ezeket a tolvajokat nem küldi senki, te sem tudsz tolvajokat küldeni mások ellen, és persze megállítani sem tudod õket.
- Nyertes csaták után az elfogott ellenséges hûbérurakért váltságdíjat (500-4000 arany) lehet kérni, amit az AI persze soha nem fizet meg.
- A várakat bár mostmár magunk is tervezhetjük, de folyó/vízzel feltöltött várárok nem veheti körül - ez kimaradt, mert a fejlesztõk szerint ezt túl nehéz volt megoldani a mesterséges intelligenciával (amelyet ismerve nem is csodálkozom).
- A diplomácia abból áll, hogy vagy háborút, békét esetleg szövetséget ajánlunk a másiknak - sértegetni a másikat már nem lehet, csak a viszonyt javítani pénz ajándékkal. Egyébként van egy 3 (Vallás, Lovagiasság, Becsület) 1-tõl 7-ig terjedõ skálából álló kis cucc a diplomácia képernyõ tetején, mely a játékost jellemzi. A Vallás azért kell, hogy a pápa ne átkozzon ki bennünket (akkor romlik a morál - a templomok és a pap hûbérurak ezt növelik), a Lovagiasságot nyertes csaták után kapjuk, vagy veszítjük el, a Becsület pedig a diplomáciai tevékenységünket jellemzi/befolyásolja.
Öszzegezve:
A játék szinte egyáltalán nem hasonlít a korábbi 2 részhez, mert a fejlesztõk szavaival élve, valami egyedit akartak alkotni. Figyelmenkívûl hagyva a LotR rajongók véleményét, akik legtöbbje szerint elég lett volna néhány kisebb újítással, és egy mai színvonalú grafikai motorral feltúrbózott LotR 2 koncepció.
A hivatalos LotR 3 fórumon nagy is volt az elégedetlenség és a játékosok/kritikusok is nagyon erõsen bírálják a game-et.
Ami mindezt elõre sejtethette:
- A játékról nem adtak ki demo verziót, és hivatalosan bejelentették, hogy nem is fognak.
- Messze az élvonal beli új játékok ára alatt adták ki amerikában: 20 USA Dollár, ami kb 4100 forintnak felel meg.
- A játék fejlesztése közben elfogyott a pénz és szponzorváltás is volt - a Vivendi Universal az új szponzor, akik viszont visszavettek a játék költségvetésébõl.
- Szintén a fejlesztés közben jött az elmebeteg ötlet, hogy Real-Time legyen a játék, mert most a piacon egy állítólagos real-time-õrület uralkodik és ezt õk is meg akarják lovagolni.
- Idõközben több fejlesztõ is otthagyta az Impressions-t.
Ahogy az elején már utaltam erre ez tényleg érdekes, hiszen a legfrissebb CD Galaxis árlista szerint a játék 9990 forintért kapható nálunk.
Szintén furcsa, hogy itt más a játék borítója is, mint az amerikai.
Ennyire talán még nem tett tönkre cég egy ilyen nagy nevû játékot. Én személy szerint nagyon sajnálom, hogy így elrontották, az egészet, mert nagyon vártam már a 3adik részt.
Viszont ez sajnos nem a Lords of the Realm 3, hanem valami nagyon nagyon gyenge félkész középkori RTS egy Lords of the Realm 3 dobozba csomagolva. Ez pedig egyszerûen egy átverés - nem lehet kipróbálni demo híján, a screenshotok alapján még hasonlít is a korábbi részekhez. Az ember csak akkor jön rá, amikor már megvette, akkor meg már késõ.
A Sierra most nem csinált mást mint egyszerûen "megfejte" a Lords of the Realm nevet, hogy a potom 20 dolláros árral legalább a fejlesztési költségeket vissza tudják szerezni a azoktól a rajongóktól, akik mitsem sejtve megveszik a zsákbamacskát.
Ezt a játékot nem LotR 3-nak kéne hívni, hanem Lords of the Vassals-nak (vassal angolul a hûbéres) vagy, ahogy valaki a hivatalos LotR3 forumon mondta "Automated Medieval Annoyance"-nak.
Mindenkinek azt tanácsolom, hogy ha lehet elõször töltse le a játékot, valahogyan próbálja ki mielõtt megveszi és ha nekem nem hisz akkor gyõzõdjön meg róla maga, hogy nem éri megvenni.
Végül pedig szintén egy LotR3 fórumos idézettel zárom soraimat:
"A LotR 2-vel éveket játszottam, a LotR 3-al csupán órákat"
Ps: Mindezt én sem hittem el amíg ki nem próbáltam a játékot....kár....nagyon nagyon nagy kár egy ilyen sokat ígérõ game-ért.