Akkor ahogy topic címe is mondja nosztalgiázzunk! :)
Az elsõ "számítógépes" játékélmények még anno a '80-as évek elejéhez fûzõdnek. sokan talán nem is ismerték, használták a PSP elõdjét a jó öreg quartz játékokat, de mi gyerek korunkban mégis imádtuk õket, bár mai szemmel megmosolyogni valók kis vacakok. Vagy annó ott volt a jó öreg Videoton gyártmányú TV foci a maga 4 beégetett játékával és a csavargatós kontrollerélevel.
Azonban hogy rátérjek az igazi számítógépes játékokra, akkor rögtön váltani kell az elsõ igazi home computernek kikiáltott C64-re. Jellemzõen a '80-as évek közepén kezdtek beszivárogni ezek a kis gépek, s látszolag alacsony tudászintjük ellenére hihetetlen jó játékok készültek rá. A teljeség igénye nélkül, csak néhány nagyobb név. Az elsõ kedvenc ugrabugrálos játékom a Giana Sisters hányszor, de hányszor végig tóltam, vagy épp elbuktam. Vagy ott van a Loade Runnar (más néven Small Loade), ahol létrákon mászkálva aknákat "ásva" gyûjtögethettük a kincseket az 1 képernyõs pályákon, vagy épp ott van a Dizzy sorozat. Az elsõ kedvenc repülõs játékom a Falcon Patrol hangulatos zenéjével pörgõs játékmenetével nagyon ütõs volt. Autós játékokból sem volt hiány, ugye ott van a Pit Stop, vagy a második része, ahol már ketten tólhattuk osztott képernyõs módban, mekkora bajnokságokat csináltunk anno a haverokkal. Autós játékok között ott volt az egyik elsõ rendõrös üldõzõs országúti verseny, s talán a jó öreg Ágyugolyó futam C64-es feldolgozásának tekinthetõ Road Race: American Racing (lehet nem jól írom), ahol az USA-t átszelõ autóutakon kellett menni, s mi dönthettük el, hogy melyik vonalon akarunk eljutni mondjuk Los Angeles-bõl New York-ba, s persze nem felejtve el tankolni... :). De ha már autós játék, akkor ugye ott van a vala szebb napokat megélt Test Drive sorozat hajnala, amire nem kicsit hajazott az UG elõtti NFS játékok, vagy ha már NFS:UG, az meg ugye tagadhatatlanul talán minden idõk egyik leghangulatosabb autós játékát nyúlta le, még pedig a Street Rod-ot. Ugye, ki ne akarta volna a király autóját elnyerni és ezzel a nõjének a kegyét? :)
Azért még akadt sok más jó C64-es cucc, pl az egyik, (ha nem a leghangulatosabb) focis játék, mégpedig a Micro Prose féle Foci European-ként elterjedt játék komoly kihívással, s változó idõjárással. Talán ez volt az egyetlen játék amin igazán felhúztam magam, de nem hiába ez az egyik kedvenc játékom. Vagy ott van a jó öreg ELITE, errõl tényleg csak nagy betûvel írhatunk. Szinte programozó zseni aki megalkotta ezt az alap játékot és hányan, de hányan várják, hogy jöjjön egy új amolyan ELITE-s játék (bár az én szívemet megdobogtatta a közel múlt egyik hasonszõrû játéka a Free Lancer). ;). Vagy el ne felejtsük a hazai játék ipar nagyjait, mégpedig a jó öreg szöveges kalandjátékait, s talán a mûfaj koronázatlan hazai királya Rátkai úr volt (új vadnyugat sorozat, Bosszú...). Vagy ha kaland játék, akkor ott a jó öreg elsõ point and click-es játék a Maniac Mansion.. :D.
Persze lehetne itt órákon át a C64-et dícsérni,de ideje évtizedet, s így platformot is válatani. A '90-es évek elején a C64 egyértelmûen háttérbe szorúlt az új csodák, az Amiga és a PC mögött. Az én szívem valamiért akkor már a PC felé húzott és megvettem életem elsõ PC-jét asszem 91-ben. Ma viccesnek ható paraméterekkel, de akkor mégis számomra döbbenetesnek tûnt. (proci 20 MHz-es AT 286, 1 MB RAM, 500 kbyte-os Trident 8900-as VGA, amely akkor káprázatos 256 színnel bírt, valamint a 40 MB-ow wincsivel és 5 1/4-es floppyval, valamint 640*480-as felbontásra képes színes VGA monitorommal). Az elsõ játékok még sok esetben C64-es átiratok voltak (Test Drive, Street Rod, ELITE,...), de megérkeztek az elsõ kimondottan PC-s és Amiga-s játékok, s amitõl elõször leesett az állam az a Prince of Persia volt, s talán ez volt az elsõ kezdetleges motion capture-os játék, aminek folyományaként nagyon tuti volt a mozgás kivitelezése. A PC szép lassan kezdte kiszorítani az Amiga-t, s a teljesítményénak növekedtével egyre jobb játékok jöttek ki minden területen. Autós játékok között anno ott volt a Stunts, vagy talán az elsõ professzionális box utcai hangolásokkal bíró Indy 500-as EGA grafikájú csoda, s nem volt kis kihívás abban megnyerni a versenyt, majd megjött talán az elsõ igazi szimulátornak nevezhetõ Micro Prose féle F1 játék, ami a 4. részig jutott ugye el néhány éve, de számomra mégis az 1. része marad az õrõk kedvenc, ahol ACE fokozaton nyertem meg a VB-t. De nagyon jó játékok jöttek ki kaland játék fronton (Monkey Island sorozat, King Quest, Police Quuest, Space Quuest, DOT, Larry,...), vagy épp RPG fronton (Eye of the Beholder trilógia, Wizardry 6-7,...). És ugye nem lehet elfelejteni, hogy akkor élte a repülõ szimulátorok is az aranykorukat. Nem egyszer fordult elõ, hogy az akkori COV, vagy 576 kbyte-okban részenként 4-5 repülõ szimulátorról írtak, vissza is sírom azokat az idõket, mert most évek tellnek el 1-1 jobb repülõs projekt között, akkor meg csak azt kellett eldönteni, hogy a sok ínyencség közül most épp melyiket válasszuk (ma meg az IL2 óta szinte semmi említésre méltó)..
Valamikor a 90-es évek közepén jött el az arany betûvel bejegyezhetõ Heroes of Might and Magic ideje, már az elsõ rész is tuti volt (vagy annak az elõde még C64-en a King's Bounty), de a korona a fejére a 2., majd a 3. résszel került fel, s számomra a mai napig a legjobb játék a Heroes of Might and Magic 3 (várom is az 5. részt, hiszen a 3. rész újjáéledését ígérik a készítõk).
Hirtelen nagyot ugrottunk elõre, hiszen a 486-os gépekkel indult el az igazi 3D shooter örület, az FPS õse talán a jó öreg Wolfeinstein, majd a felejthetelen (bár nemekem nem tetszõ) Doom, s az azóta hirhedté vált Duke Nukem (számomra ezek voltak az utolsó FPS-ek, egyszerûen ez nem az én stílusom, de értékelem amit elértak a játék piacon).
Az autós játékok piacán egyszer csak új csillag született, mégpedig Need for Speed keresztségben, az elsõ része szinte minden szempontból messze a többi akkori autós játék fölé nõt a piacon s méltán tette õt egyeduralkodóvá. A need for speed sorozathoz fûzõdik a életem elsõ 3D gyorsítójának megvétele is, még pedig a 3. részéhez, akkor vettem a jó öreg Elephant Voodoo 1-es kártyámat, szinte vizuális csoda volt az akkor.
Nem akarom bántani a 3D-t, de amennyit segített a látványon sok esetben annyit rontott a hangulaton... :(. A fejlesztések egyre inkább csak a látvány fokozására helyezkedtek át és eltüntek az ötletes fantáziadús játékok, s szinte tucat piaccá vált a 3D.
Na nem akarom azt mondani, hogy nincs azóta jó játék, dehogynem, mégpedi számos, csak az már nem fér bele a nosztalgia topikba... ;)
Bocs hogy hosszú lettem de több mint 2 évtized ezt minimum megkívánta... :)