Az [origo] dr. Horváth András ûrkutató-csillagászt, a Budapesti Planetárium igazgatóját kérdezte a Columbia tragédiájának lehetséges okairól és a várható következményekrõl.
[origo]: Ön szerint mi okozhatta az ûrrepülõgép megsemmisülését? Milyen lehetõségek képzelhetõk el egyáltalán?
Horváth András: A NASA szombaton, közép-európai idõ szerint 21 órakor kezdõdött - aznap már második - sajtótájékoztatóján elismerték, hogy a Columbia ûrrepülõgép startja során egy több méteres darab vált le a fõ hajtóanyagtartály szigetelésébõl, amely eltalálta a bal oldali szárnyat. A NASA nem tartotta veszélyesnek ennek következményeit, de most alaposan ki fogják vizsgálni az ügyet. Ez valószínûleg csak egy kis sérülést okozott, ám kritikus helyzetben egy katasztrofális eseménysorozatot indíthatott el. A NASA tehát tudott egy esetleges sérülésrõl - véleményem szerint ezért most fejek fognak hullani.
[origo]: Ha valóban ez okozta a tragédiát, mi történhetett valójában?
Horváth András: A tragédia bekövetkezte elõtt röviddel még minden rendben ment, az ûrrepülõgép a megfelelõ pályán haladt. Pár perccel a katasztrófa elõtt jöttek az elsõ, problémákra utaló jelek: a hõérzékelõ szenzorok elnémulása a bal oldali szárnyon. Röviddel ezután a gép szerkezetének hirtelen felmelegedését észlelték, majd meg is szakadt a kapcsolat. Ez azonban ebben az idõszakban természetes volt, mert a gép belépett a sûrû légkörbe, és a körülötte kialakuló plazmafelhõ miatt lehetetlenné vált a rádió-összeköttetés. Feltehetõ, hogy a Columbia hamarosan elfordult a kijelölt repülési iránytól. Ennek következményeként a hõpajzzsal kevésbé védett részei fordulhattak elõre, és a gép elégett.
[origo]: Mit lehetett volna tenni, hogy megelõzzék a tragédiát?
Horváth András: Elvileg lett volna rá lehetõség, hogy a Columbiáról az ûrhajósok kilépjenek a nyílt ûrbe a Nemzetközi Ûrállomás mellett, és átmenjenek annak fedélzetére. Ezután fel lehetett volna küldeni egy másik ûrrepülõgépet, amelynek legénysége megvizsgálta volna a szárnyat, s az eredmény függvényében dönthettek volna a továbbiakról. Mindez azonban egyelõre feltételezés, és több hétbe telik, míg biztosabbat lehet mondani.
[origo]: A különféle hírforrásokban két további lehetõség is felmerült a katasztrófa esetleges okaként.
Horváth András: Igen, szóba került, hogy a gép rossz szögben lépett a légkörbe, vagy felrobbant a maradék hajtóanyag, de ezeket én nem tartom valószínûnek.
[origo]: Milyen következményei lesznek a Columbia katasztrófájának?
A legénység valószínûleg azonnal szörnyethalt
A leszálláskor az ûrjármû tulajdonképpen egy izzó burokban utazik, melynek hõmérséklete jóval ezer fok felett van. Nyilvánvaló, hogy ha az ûrrepülõgép ilyen hõterhelés mellett széthullott, akkor a személyzetnek mindössze néhány másodperce maradhatott az életbõl.
Horváth András: A NASA leállította az összes repülést a vizsgálat idejére. Az eredeti tervek szerint márciusban induló Atlantis ûrrepülõgép legkorábban talán júniusban indulhat, hogy lecserélje a Nemzetközi Ûrállomás legénységét. Ha ez nem lesz lehetséges, akkor az oroszok ezt a Szojuz-ûrhajókkal képesek végrehajtani. Remélem, hogy ennél hosszabb távú hatás nem lesz, s az ûrprogram a szörnyû tragédia ellenére folytatódik. Most azonban az az elsõdleges, hogy kiderítsék, mi történt. A végsõ választ a gép fekete dobozában lévõ információk adhatják meg.