Nekem ez sosem ment, két okból sem. Egyrészt olyan emberrel nehéz bunkóznom, aki nem érdemelte ki (még :)), másrészt ha eljutottam idáig, akkor onnantól kezdve mindig game over volt, ami utólag visszagondolva nekem (is) a legjobb, mert nem bírnám elviselni a másik társaságát. :) Összegezve, van, akinek jól áll a bunkózás (tudod, a "külsõ ráhatás"), míg másnak csak ellenszenvet ad. :\ A legjobb, ha az ember úgy tesz, ahogy önmagnak(!) a legjobb, és nem mástól teszi függõvé a boldogságát, hanem élvezi magát az életet (ami a tízezres csekkek befizetése után, szûkös tárcával a legédesebb :)).