"Ha pedig olyan lannyal talalkozol, aki arra var, h vki rogton felszedje oket, akkor - ha jol ertem az ertekiteleted - az a lany szamodra nem ertekes."
Lehet értékes(!), úgy, ahogyan azt a lányt is értékesnek tartottam/tartok mai napig, akirõl beszéltem.
Inkább az a probléma, hogy felszedik elõlem. Tulajdonképpen nem merem felvenni a versenyt azokkal, akik felszedik az orrom elõl. Aztán még vannak azok, akik majd akkor szednék fel elõlem, miután már az én barátnõm...
GozHuszar:
"Hmm... milyennek tartod magad? Mert ez a kep sugarzik majd rolad kifele, ebbol is all az onbizalom..."
Azt hiszem ennél szebben nem adhattál volna magyarázatot arra kérdésemre, miért van az, hogy többre értékelik a lányok a nagyszájú, szóban rengeteg jó tulajdonságokkal bíró fiúkat azokkal szemben, akik csak akkor beszélnek sokat, ha mondani akarnak valamit...
Tomsolo:
Igyexem túljutni rajta. Erre én is gondoltam, ennek megszûnte szerintem nem idõ, hanem pozitív tapasztalat kérdése.
Van nekem is egy idézetem, nem tudom ki mondta. Elméleti síkon tudom én, hogy ÉN vagyok a legkülönb a Földön, de hogy ezt el is higgyem :)
"Az igazán lényeges csatákat magunkban vívhatjuk."
De még mielõtt még skizofrénnak és/vagy hipochondernek képzelném magam, azért megpróbálom elhinni, hogy 2 éven belül elmúlik! :)
Zakika:
"hat ez meg fiatal... ilyen koromban meg en is igy viselkedtem..."
Ez érdekes dolog, ugyanis visszagondolva pl. másfél éve még nem mertem volna kocerten leszólítani senkit...
Könnyen lehet, hogy - bár azt hiszem kívülrõl nem látszik rajtam az a belsõ feszültség, ami ilyenkor jelen van - mégis mások látják.
Kösz a biztatást egyébként mindenkinek! Azt hiszem, amit eddig elmondtam, az tükrözte a problémáimat, köszönöm, hogy meghallgattatok! Ha ettõl többet mondanék, az már a nyavajgás fogalmába tartozna, szóval nem teszem.:)
Egyébként nehogy úgy képzeljetek el engem, mint egy halálsápadt hófehér kis csontkollekció a gép mellett egy sötét pincében! Egy nagydarab (nem túlzásban persze), látszólag életvidám, sokszor poénkodó (mindig a jó ízlés határán belül) személy vagyok, akinek csak annyi a problémája, hogy nem talál olyan lányt, akivel a kereslet-kínálati viszony ekvivalens lenne. :))) Értem ezalatt az idétlen (ám választékos) megfogalmazás alatt, hogy ha nekem tetszik egy lány, akkor neki én nem, és ugyanez fodítva (bár ilyenrõl én nem tudok még bányarémhez közelítõ lány esetében sem).