Pedig sok játékos az iram nélküli NB1-es meccsek utolsó 10-15 percében is már csak szenved. Hányan görcsölnek be? Pedig nem futnak 12-13 km-t meccsenként.
A lassúságot a játékosok gondolkodásában hozza fel, amit edző nem nagyon javíthat. Ha valaki lát a pályán, mint pl Gera, akkor jól osztogat, képes váratlant húzni. Aki nem, az csak szenved. Kíváncsi lennék egy olyan statisztikára, hogy az elvileg játékszervező játékosok passzainak hány százaléka megy előre. Szerintem megdöbbentő lenne, ha tudnánk, hogy 10 labdából 6 vagy 7 biztonsági passz, általában hátra.
A legjobb rész amúgy a játékvezetésről alkotott véleménye. Sajnos tényleg ott hal el a legtöbb magyar meccs. Ha már ott vannak öten a pálya körül, akkor legyen hasznuk is. Simán lehetne szórni a lapokat ezeknek a színészkedő primadonnáknak.
Múltkor pl az ETO egyik edzőmeccsére kimentem. Valamelyik új igazolás egy fejpárbaj után elterült és nem mozdult. A cserék sprinteltek be hozzá, hátha komolyabb baj történt. Hát marha komoly volt. Felkelt és ment tovább. Sőt, fel volt háborodva, hogy miért kell lemennie a pályáról, mert Ő nem kért orvosi segítséget így azoknak bemenni se kellett volna. Az ilyeneket úgy küldeném le pirossal, hogy egy életre megtanulja miért is lépett pályára. Vagy mehet 3 műszakba havi 110-120ezerért dolgozni.
Holnap megnézem a Gyirmót-Fradi meccset, de már előre félek. Hollandiában az ifi és amatőr meccsek is színvonalasabbak voltak, mint ez a szar itthon.