Portugália a legkisebb nettó befizetõ - Növelni kell a kifizetéseket az új tagok miatt
Bár a legtöbb pénzt az EU költségvetésébõl Spanyolország, Franciaország és Olaszország kapta, Portugáliának volt a legpozitívabb mérlege 2003-ban. „Az EU-tagság a lehetõ legjobb befektetés” - összegezte az eredményeket a brüsszeli költségvetési biztos.
Az Európai Unió költségvetésébõl tavaly 78 milliárd euró jutott vissza a 15 tagországba különbözõ mezõgazdasági és strukturális támogatások, valamint egyéb kifizetések révén. Az összegeket tekintve a legnagyobb haszonélvezõ Spanyolország, Franciaország és Olaszország volt. Ezeket az adatokat kedden hozta nyilvánosságra az Európai Unió. Michaele Schreyer, az Európai Bizottság költségvetési biztosa brüsszeli sajtóértekezletén hangsúlyozta: a számok azt mutatják, hogy minden egyes tagállam haszonélvezõje a különbözõ támogatási programoknak, de a legtöbb segítséget azok kapják, amelyek gazdasági szempontból a többieknél kedvezõtlenebb helyzetben vannak.
Ezt azzal támasztotta alá, hogy bár abszolút értékben Spanyolország (16 milliárd euró), Franciaország (13 milliárd euró) és Olaszország (10,5 milliárd euró) kapta a legtöbb visszatérítést, de nemzeti jövedelmük nagyságához viszonyítva Portugália áll a kedvezményezetti lista élén (a kapott és a befizetett összegek különbsége megfelel bruttó nemzeti jövedelme, a GNI 2,66 százalékának, tehát ennyi a pozitív szaldója), s õt Görögország követi. A legfõbb nettó befizetõk listáján elõl Hollandia áll, amely saját GNI-jének 0,43 százalékával fizetett többet az EU kasszájába, mint amennyit onnan visszakapott. A második-harmadik helyezett pedig Svédország és Németország, egyaránt GNI-jük 0,36 százalékával.
Schreyer azonban hangsúlyozta: még a nettó befizetõk esetén is az EU-tagságból (például a nagyobb piacból, a közös pénzbõl) fakadó elõnyök jóval nagyobbak, mint azok az összegek, amelyeket be kell adniuk a közös költségvetésbe. „Az EU-tagság a lehetõ legjobb befektetés” - hangsúlyozta a német biztos. A 2003-as évben egyébként az EU-költségvetésbõl 90,6 milliárd euró ment különbözõ kifizetésekre, ami a tagállamok egyesített bruttó nemzeti jövedelmének 0,96 százaléka. Ezen összegbõl 78 milliárd jutott a 15 akkori tagállamban élõ kedvezményezetteknek, a maradék pedig az EU mûködési költségeit, valamint a szervezeten kívüli programokat (köztük az akkor még a belépésre váró közép-európai államoknak, így Magyarországnak szánt kifizetéseket) finanszírozta.
Érdekesség, hogy a 2003-as kiadások elég jelentõs részét az Európai Unió nem a tagállamok befizetéseibõl, hanem saját bevételeibõl (külsõ vámokból, bírságokból, a 2002-es költségvetésnél megtakarított összegekbõl) fedezte, azaz az EU nagyon jól gazdálkodott: a 15 tagállamának 5 milliárd euróval többet (78 milliárdot) juttatott vissza összességében, mint amennyit azoktól nemzeti befizetésként kapott (73 milliárd euró).
Az Európai Bizottság által a következõ, 2007-2013 közötti költségvetési periódusra kidolgozott javaslat az EU-kifizetések jelentõs emelkedésével számol. Eszerint ez a tétel a 2006-os 120,7 milliárd eurós szintrõl 2013-ra 158,5 milliárd euróra nõne. A nagy befizetõk jelentõs része ezt ellenzi, s a kiadások szinten tartását (pontosabban a nagyjából 1 százalékos összesített GNI-arány megõrzését) akarja: Schreyer azonban most is figyelmeztetett, hogy a mostani szint nem lesz elegendõ, hiszen az EU tagjainak száma idõközben 15-rõl 25-re nõtt, s a szervezet elõtt álló feladatok is egyre sokasodnak.
Informatika és tudomány
