Jövõ hét végén döntenek a Huszonötök vezetõi, hogy megkezdik-e az uniós csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal. A támogatók többségben vannak, de az ellenzõk is egyre élénkebbek. Hazánk támogatja a tárgyalások megkezdését, de azzal a feltétellel, hogy a tárgyalások nem garantálják automatikusan a tagságot.
Megfigyelõk szerint gyakorlatilag eldõlt, hogy a tagállamok miniszterelnökei jövõ pénteki brüsszeli csúcstalálkozójukon úgy döntenek: megkezdõdhetnek a csatlakozási tárgyalások az uniós belépésre több mint harminc éve váró Törökországgal. A kérdés csak az, hogy erre pontosan mikor és milyen körülmények közt kerülhet sor.
A Törökország felvételét nem egyértelmûen támogató Franciaország elnöke, Jacques Chirac egy lapinterjúban úgy nyilatkozott: a tárgyalások megkezdése önmagában nem lehet garanciája a teljes jogú tagságnak. Feltételként fogalmazta meg, hogy Franciaországnak joga legyen népszavazásra bocsátani a török tagság kérdését, valamint azt, hogy a tárgyalások leghamarabb 2005 második felében kezdõdjenek el, nehogy a kérdés összefolyjon az európai alkotmányról szóló vitával. Ez utóbbiról jövõ tavasszal lesz népszavazás Franciaországban.
Elénk vita folyik a török uniós tagságról Németországban is. Gerhard Schröder szociáldemokrata kormánya támogatja a török csatlakozást, míg a konzervatív ellenzék nem. Ellenzéki vezetõk a héten levélben sürgették Schrödert, hogy akadályozza meg a török tagságot, helyette ajánljon "privilegizált partnerséget" Ankarának. Az ellenzõk között van Ausztria is, míg hazánk támogatja a tárgyalások megkezdését, de csak azzal a feltétellel, hogy a tárgyalások nem garantálják automatikusan a tagságot