Az Európai Unió mint gazdasági egység versenyképességének további nagyarányú növelését szolgálja az EU állam- és kormányfõi döntéssel szerdán átdolgozott lisszaboni stratégiája, amelynek középpontjában ezúttal már kifejezetten a foglalkoztatás, a gazdasági növekedés és a versenyben való hatékonyabb helytállás áll, miközben a szociális szempontok és a környezet védelme háttérbe szorulnak.
Az unió vezetõi pontosan öt évvel ezelõtt, 2000 márciusábanhirdették meg a stratégiát a gazdaság szinte teljes területét átfogó célkitûzésekkel, elsõ helyen azzal, hogy 2010-re az EU a világ legversenyképesebb gazdasága legyen. Az új stratégiában e cél elérésére vonatkozó dátum már nem szerepel, egyértelmû folyományaként annak a megállapításnak, hogy az EU az elmúlt öt évben a remélt térnyerés helyett mind az Egyesült Államokkal, mind Ázsiával szemben további teret veszített.
Az eredeti célok között szerepelt a gáz- és az árampiacok teljes liberalizálása, az elektronikus kereskedelemmel és a szerzõi jogokkal foglalkozó uniós szabályozás elfogadása, a távközlési piac liberalizálása, internet-hozzáférés megteremtése az iskolákban és otthonokban, a kutatók uniós mozgását gátló akadályok elhárítása, kedvezõbb kutatási és újítási feltételek teremtése kis- és középvállalatok számára, a pénz- és tõkepiacok hatékonyságát növelõ akcióprogram megszervezése, a foglalkoztatási szint 70 százalékra emelése. Ehhez képest a tízéves stratégia futásának félidejében a foglalkoztatás uniós átlagban csak 64,7 százalékot ért el, a kutatás-fejlesztési kiadások nem tették ki a 2 százalékot sem, a háztartások internet-hozzáférési aránya csupán 29,5 százalék volt, és a cégek nem egészen 60 százaléka férhetett hozzá szabadon az elektromos piacokhoz.
Az új stratégiában egyfelõl szûkítették a célok körét, másfelõl növelték a nemzeti szerepvállalás felelõsségét. Eldöntötték, hogy hároméves nemzeti programokat dolgoznak ki, amelyekhez csatlakozik az Európai Bizottság elképzeléseire épülõ közös uniós program is. Minden tagországban nemzeti koordinátort neveznek ki a stratégia összefogására: Magyarországon e feladat egy részét maga a miniszterelnök látja el.
A megújult program konkrétabb és inkább akcióorientált, mint a 2000-es. Összesen három prioritást tartalmaz: a versenyképesség erõsítését, évi legalább 3 százalékos gazdasági növekedést, illetve 2010-ig hatmillió új munkahely létrehozását. A program jól áttekintetõ, tíz megkülönböztetett területre - köztük az innováció, kutatásfejlesztés, belsõ piac egysége, regionális fejlesztés, uniós kohézió, szociális védelem, környezetvédelem, szociális bevonás, oktatás-képzés - összpontosít. Külön fontosságot tulajdonít a hatékonyabb irányításnak, a jobb végrehajtásnak és a tagállamok hatékonyabb bevonásának. Szerepel a célok között egy uniós kutatási központ létrehozása is, amelynek székhelyéül Magyarország is jelentkezett.
Az átdolgozott stratégia elismeri az új EU-tagországokban rejlõ versenyképességi potenciált, és kiemelten utal az unión belüli felzárkózás és felzárkóztatás - mindenekelõtt az úgynevezett kohéziós politika - fontosságára. Azt is egyértelmûvé teszi, hogy a 2007-ben kezdõdõ és 2013 végéig tartó új hétéves keretköltségvetésnek biztosítania kell az ehhez szükséges forrásokat: ezzel elveti azokat az aggodalmakat, hogy anyagi szûkmarkúság miatt veszélybe kerülhetnek a versenyképességi célok.
A stratégia hiányosságai közül - a szociális elemek hátrébb szorulása mellett - kiemelkedik, hogy csak érintõlegesen foglalkozik a szolgáltatási piac kiterjesztésével, amely pedig az uniós gazdaság majdnem hetven százalékát teszi ki, így a versenyképességet meghatározóan befolyásolhatja. Csak a periódus legvégén megválaszolható kérdés maradt, hogy az újraírt intézkedések ténylegesen hatékonyabbnak bizonyulnak-e a 2000-ben meghatározottaknál az EU vezetõ gazdasági tényezõvé válásának érdekében.