nem, kérlekszépen eltörés nélkül okozhat komolyabb problémákat
IPM 2009. április
Az ártalmas fény
"Hamarosan kötelezõ lesz az energiatakarékos izzók használata az Unióban. Könnyen lehet azonban, hogy ami a pénztárcánknak hasznos, az az egészségünknek káros. Cikkünk megállapításai alapján érdemes tehát átgondolni, hogy akarunk-e spórolni az egészségünkön.
A modern ember idejének átlagosan több mint kilencven százalékát olyan zárt terekben tölti, amelyeket túlnyomórészt mesterséges fényforrással vilgítanak meg. Így a mesterséges fény az ember számára meghatározó környezeti tényezõ. Az elmúlt negyven év során az energiatakarékos fluoreszcens lámpa hideg fénye az élet sok területén felváltotta a hagyományos izzólámpát. Ez az átalakulás fõként munkahelyeket, közterületeket, iskolákat, kórházakat érintett. Azonban a privát szférába annak ellenére nem gyûrûzött be ez a folyamat, hogy a különféle reklámkampányok már vagy húsz éve próbálják kívánatossá tenni a fogyasztók számára az energiatakarékos lámpákat. Különféle friss statisztikák támasztják alá azt, hogy az Európai Unió állampolgárai számára az energiatakarékos lámpák hideg fénye csak kismértékben vonzó. Privát háztartásokban csupán ötszázmillió energiatakarékos lámpa
mûködik, szemben a 3,7 milliárd, otthonos fényt árasztó izzólámpával.
A lámpaipar azt próbálja elhitetni az emberekkel, hogy az energiatakarékos lámpák fénye azonos; sõt akár még jobb fényminõséget is képvisel, mint az izzólámpa. Egyes reklámok egészen odáig merészkednek, hogy az energiatakarékos izzó fényét, bio- vagy teljes spektrumú fénynek titulálják; minõségét pedig a természetes napfénnyel teszik egyenlõvé. Ez nem más, mint a felhasználók megtévesztése, ami ráadásul nyilvánvalóan befolyásolja a Nemzetközi Világítási Bizottságot (CIE) is, máskülönben már régen közleményben kellett volna elhatárolódniuk az efféle marketingpraktikáktól. Már több évtizede tudunk olyan utalásokról és tényekrõl, amelyek alapján a takarékos lámpák fénye (kisüléses lámpák, amelyek a higanygõz kisülésén alapulnak) az egészségre nézve potenciális veszélyforrást jelentenek. Ezek a veszélyek a kisugárzott fény spektruma modulációjában (villódzás), illetve összetételében (színhõmérséklet); valamint az elektromágneses kisugárzásban (elektroszmog) rejlenek. Szakemberek folytatnak eszmecserét arról, hogy ezek a jelenségek hormonális problémákat, vegetatív idegrendszeri zavarokat, illetve szemkárosodást okozhatnak. Ha az ember hormonháztartását és idegrendszerét hosszabb idõn keresztül érik a mûfény káros hatásai, akkor ezek a civilizációs betegségek csaknem bármelyikét is okozhatják.
Látás: új eredmények
Körülbelül nyolc évvel ezelõtt az emberi recehártya gangionsejtrétegében olyan új receptorrendszert fedeztek fel, amelynek a látás folyamatában nincs funkciója, viszont befolyásolja az agy hormonális szabályozó központjait. Egyes ganglionsejtek a melanopszin nevû pigmentet tartalmazzák, és éppen ezért különösen érzékenyek a 460 nanométeres hullámtartomány környékén található kék fényre."
Informatika és tudomány
