Még évekkel ez elõtt a Fehérvári úton ketten megvakultak, egy gyerek meghalt, egynek meg letépte a fél arcát egy néhány gramm jódból készült robbanó anyag.
A Jód, a jódtintúrában, KJ-al van oldatba víve, ezzel lett biztonságossá téve.
Különben is olyan kicsi a Jódtartalma, hogy liternyi kellene ahhoz, hogy tiszta jódot is láthass.
Inkább olyannal kísérletezz ami kevésbé veszedelmes!
Ne érts félre.. Például egy zsebteleppel a vízbõl hidrogént és oxigént fejlesztve durranó gáz képzõdik. Az is veszélyes, de..
A durranógáz csak szikrától robban fel, és egy elemmel úgyse nagyon tudsz annyit fejleszteni ami az életedre, a testi épségedre jelenthetne komoly veszélyt.
A jód az egészen más. Alattomos. Sohasem tudhatod, hogy a robbanós vegyületei mikor döntenek úgy, hogy felrobbannak.
Amikor akkora voltam, mint most Te vagy, én is készítettem jódos cuccokat.
Egyrészt nem tudtam, hogy milyen rettenetesen veszélyes, másrészt én is, mint általában minden gyerek, csak annyit olvastam el a könyvekbõl, hogy hogyan kell, de az a rész már valahogy mindig kimaradt, hogy a szétrepülõ beleket, karokat hogyan szedjük vödörbe..
Ezért mondom Neked, hogy sohase kísérletezz egyedül! Inkább keress egy belevaló kémia tanárbácsit, vagy tanárnénit és szakkörön bûvészkedjetek.
Hidd el, ott is lehet nagy dolgokat mûvelni. Klassz reakciókat, hatalmas durranásokat, tûzijátékokat..
tetejében ahol szakkör, ott általában kémiaszertár is akad.. A szertárban meg rengeteg olyan vegyszer amihez hozzá sem lehet jutni a boltokból.
Én például hidrazint is készítettem szakkörön.. Azt a hidrazint amivel a rakétákat és a torpedókat hajtják.
Vagy olyan hajtóanyagokat, amikkel utána papírcsõbõl készült rakétákat lõttünk fel 10 emelet magasra.
Szóval, ha már vegyészkedni szeretnél, akkor úgy tedd, hogy legyen másnap is szemed, kezed és a fejedet se vödörbe hozzák a temetéseden.