A lítiumé a legegyszerûbb, mert õ mindig 1 elektront lead, ezáltal ionná (Li+) alakul és kapcsolódik egy negatív töltésû ionnal. Ritkább esetben molekulát is képez.
A hidrogén molekulát alkot (H2), számára ez a legegyszerûbb.
A szén ha csak magában van, akkor grafitba rendezõdik, végtelen láncolt hozva létre. Ha nagy nyomáson van, akkor gyémánttá, és néha fullerén-molekulába, a legegyszerûbb ilyen a C60. Ha más atom is mellette van, akkor molekulát képez, pl. CO2, CH4, C2H6 stb. (ide mind a négymilliárd szerves vegyület felsorolható)
A B csoportok elemei nagyon sok féle képpen adhatnak vagy vehetnek fel, de általánosságban az mondható el, hogy általában ami I. B-ben van az 1 elektront ad le, ami II. B-ben az 2-t, ami III. B-ben az 3-at és így tovább de igazából a IV. B után már minden van, a VIII. B-ben meg már adnak le, vesznek fel, tehát elég zavaros.