Jason Richardson és Predrag Stojakovic nem mindennapi lehetõséget hagyott ki szombaton. Elõbbi minden idõk elsõ háromszoros zsákolóbajnoka lehetett volna - és meg is érdemelte volna, mert az elõdöntõben olyasmit produkált, ami megcsúfolja a fizika törvényszerûségeit -, utóbbi pedig a tripladobás mûfajában beállíthatta volna a legedás Larry Bird, majd késõbb Craig Hodges csúcsát, akik mindketten három-három alkalommal bizonyultak a legjobbnak. Ám a két kosaras elbukott: Stojakovicnál a denveri Voshon Lenard két "fával" jobbnak bizonyult, Richardson pedig a döntõben nem volt képes megismételni kivételes kunsztját, s Fred Jones (Pacers) elhalászta az orra elõl a 25 ezer dolláros elsõ díjat
A zsákolóverseny ellentmondásosra sikeredett
Ch. Gáll András jelenti Los Angelesbõl
Valentin napján, a szerelmesek ünnepén elõbb David J. Stern ligaigazgató - helyettese, Russ Granik és a játékos-szakszervezetet elnöklõ William Hunter kíséretében - értékelte a STAPLES Centerben az NBA helyzetét - alapvetõen minden a legnagyobb rendben van, szemben például az NHL-lel, amelynek csapatai az elmúlt szezonban közel 300 millió dollárt buktak -, majd háromnegyed hat tájban a Beach Boys õszbe csavarodott hajú legényei a húrokba csaptak, és elkezdõdött az erre az estére rendelt program.
Elõször a "Shooting Stars" versenyben három város - San Antonio, Los Angeles, Detroit - négy csapata vívott dobóversenyt, méghozzá úgy, hogy a gárdákat egy-egy WNBA-, NBA-játékos és egy már visszavonult legenda alkotta. Csatasorba állt Magic Johnson is - akinek a szobra szerda óta ott áll a csarnok elõtt -, és a mindig mosolygós városi hõs - Derek Fisherrel (Lakers) és Lisa Leslie-vel (Sparks) kiegészülve - meg is nyerte a viadalt. A jutalom 30 ezer dollár, háromfelé osztva.
Az ügyességi vetélkedõben - cselezés, dobás, passzolás - négy irányító, Earl Boykins (Denver), Baron Davis (New Orleans), Stephon Marbury (New York) és Gary Payton (L. A. Lakers) indult, a gyõztes Davis lett, ha azt mondom, nem rágtuk le a körmünket az izgalomtól, akkor még visszafogottan fogalmaztam. Ettõl függetlenül Davis megkapta a 25 ezer dollárt, miként Voshon Lenard (Denver), a hárompontos dobóverseny bajnoka is. A 193 centis hátvéd a döntõben 18 pontot ért el a maximális 30-ból, és utasította ezzel maga mögé a 16 pontot termelõ Peja Stojakovicot, a tavalyi és tavalyelõtti gyõztest. S ha a Sacramento szerb csillaga értékesíti utolsó dobását - a színes labda kettõt ér -, akkor holtverseny után jöhetett volna a szétlövés. "Peja" különben remek formában volt, az elõdöntõben például lazán 21 pontig jutott, csakhogy a fináléban megremegett a keze.
A zsákolóverseny minimum ellentmondásosra sikeredett. Tudniillik az elõdöntõben a kétszeres címvédõ, az oaklandi Jason Richardson olyasmit mûvelt, amit korábban még Michael Jordan vagy Julius Erving sem: feldobta a palánkra a labdát, majd a visszapattanót elkapta, átfûzte a lábai között, s mielõtt leesett volna a földre, még be is zsákolta! Persze a maximális 50 pontot kapta, s bekerült a döntõbe Fred Jonesszal (Indiana) együtt.
Ott mindketten hibát hibára halmoztak - Richardson például elsõ kísérletét a zsûri jóvoltából négyszer (!) mutathatta be -, végül a kevesebbet rontó Jones, a mezõny legalacsonyabb (188 cm) embere gyõzött, s kapott érte 25 ezer dollárt. Az ítészek, köztük Magic Johnson, csak csóválták a fejüket, s a közönség vastapsa is valahogy elmaradt...
Kobe: A Lakersbõl megyek nyugdíjba
Az All-Star hétvége eseményei úgyszólván lábjegyzetté törpülnek a Los Angeles városát lázban tartó kérdés mellett: marad vagy nem marad a csapatnál a zaklatott sorsú szupersztár, Kobe Bryant, no és ami legalább ennyire fontos: Phil Jackson, a kilenc - szakvezetõként szerzett - bajnoki aranygyûrûjével minden idõk legeredményesebb kosárlabdaedzõjének számító Phil Jackson. Utóbbi ügyében a szezon végéig elnapolták a tárgyalásokat a felek - mármint Mitch Kupchak, a Lakers vezérigazgatója és Jackson, illetve ügynöke, Todd Musburger -, a Kobe-saga azonban napról napra újabb fejezetekkel bõvül.
A 25 éves hátvéd-bedobó - akit Michael Jordan legméltóbb örökösének tartanak, és aki negyedszázados korára már három bajnoki címmel dicsekedhet, míg Jordan csak 28 évesen szerezte az elsõt - már tavaly tavasszal, a 2002-2003-as szezon végén bejelentette, hogy nem veszi igénybe opciós jogát, szerzõdése lejártával nem húz rá 2004 nyarától még egy évet, és nem tart igényt az erre az idényre esõ 14,6 millió dolláros fizetésére. Ehelyett kipróbálja magát a szabadpiacon, s szabadúszóként értékesíti munkaerejét.
(Pusztán pénzügyi alapon, mindez ostobaság. Az NBA szabályai szerint ugyanis a Lakers - mint eddigi munkaadója - hét évre 141 millió dollárért szerzõdtetheti újra Bryantet, ami évi húszmillió dolláros gázsit jelent, plusz némi aprót. Egy új csapat azonban legfeljebb 98,6 milliót fizethet ugyanerre az idõtartamra, ami nem több évi 14,1 milliónál.)
Akadnak azonban más szempontok is, fõleg egy olyasvalaki esetében, akinek van mit aprítani a tejbe. (Bár az is igaz, hogy a coloradói nemi erõszak - vagy annak látszó ügy - kipattanása óta felére csökkentek Bryant reklámbevételei, és az ügyvédek számlái is több millió dollárt tesznek ki) Kobe ugyanis nincs jóban Shaquille O'Neallel, akit a szezon elején ismételten kövér disznónak titulált, és Bryant nem nagyon hajlandó elfogadni Phil Jacksont sem parancsnokként. Konkrétan: a kivételes egyéni adottságokkal rendelkezõ kosaras idõrõl idõre felrúgja a Lakers gondosan kimunkált csapatszerkezetét, a legendás háromszög-támadást, és amikor bekattan, akkor elkezd egy-egyezni. Ennek pedig rendszerint vereség a vége.
Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy három napja, amikor megfeneklettek a tárgyalások a klub és Jackson között - az edzõ állítólag évi közel tízmillió dollárt kér eddigi hatmilliós gázsijával szemben -, megkérdezték Kobe-tól, mit szól az egészhez. "Nem érdekel, hogy marad-e Jackson vagy sem" - felelte a kosaras, s ebbõl ismételten azt a következtetést vonta le a sajtó, hogy Kobe már eldöntötte, távozik.
Erre robbant pénteken a bomba: a sajtóbeszélgetésen Bryant kijelentette, hogy játékospályafutása befejezéséig a Lakers kosarasa akar maradni, innen szeretne nyugdíjba menni - majd egyszer, soká. "Azt mondtam Mitchnek (Kupchaknak, a fõmenedzsernek - a szerk.), hogy most összpontosítsunk erre az idényre, nyerjük meg a bajnokságot, aztán majd a nyáron ráérünk beszélgetni a hogyan továbbról" - tette hozzá Bryant.
Ami Kupchakot illeti: az egykori Lakers-bedobó, aki az 1976-os montreáli olimpián szerepelt az aranyérmes amerikai válogatottban, erre az évadra minden idõk legerõsebb(nek tûnõ) kosárcsapatát verbuválta össze. Kobe és Shaq mellé leszerzõdtette Karl Malone-t, az örök pontlista második helyezettjét és a remek irányítót, Gary Paytont. Malone azonban decemberben súlyos térdsérülést szenvedett, március elõtt aligha tér vissza a csapatba, Kobe-nak hol a válla sérült, hol majdnem levágja a jobb mutatóujját, s akkor még ott van a bírósági ügy. Shaq nagyujja is folyton sajog, azaz alig-alig tud együtt játszani a csapat, amelynek 31/18-as mutatója nem sok okot ad a vigasságra.
Ettõl persze még a playoffra összeállhat a kép, és meglehet öt év leforgása alatt a negyedik bajnoki cím. Ami Jackson edzõi karrierjében a tizedik lenne, amivel a mester kiléphetne a holtversenybõl, amiben jelenleg a legendás Arnold "Red" Auerbach-hal áll...