Amennyiben birtokában volnék egy ehhez hasonloo, új alapelven mûködõ eszköznek, amit nem lehet szabadalmaztatni, akkor építenék egy olcsoo, de már látványos prototípust, és azt nagy hírveréssel ország-világ elõtt megmutatnám. Szerintem minden kereskedelmi csatorna szívesen közvetítené, mint a három méter átmérõjû repülõ izémmel zajtalanul felszállok a Hõsök terérõl, és önfeledten repdesek, mint egy jollakott molylepke.
Ezek után pedig annak adnám el a technoloogiát, aki a legtöbbet ígéri érte, és eszembe sem jutna, hogy saját erõmbõl a találmányra épülõ terméket fejlesszek.
Forradalmian új termék fejlesztéséhez történõ lejmolással csak akkor jönnék elõ, ha a forradalmian új termék valoojában a pénzlejmolás forradalmian új moodja volna, és nem állna mögötte mûködõ dolog.
Egy évtizeddel ezelõtt figyelemmel kísértem az efféle proobálkozásokat, és akkor úgy gondoltam, ezek az eszközök mára átalakítják az életünket. Valójában semmi sem történt, nem lehet felmutatni olyan eszközt, ami valamiféle ilyen jellegû, a hivatalos tudomány által el nem ismert moodon mûködne, és szerintem erre gyenge érv a mindenhatoo olajmaffia. (Olajmaffia.. és mi a helyzet Kínával? Oda is elér annak a csuunya maffiának a keze?)
Ha egy autooba szeretnék beépíteni az újfajta technoloogiájukat - márha egyáltalán létezik ilyen technoloogia -, arra azt mondom, hogy sikerülhet. Ellenben egy többször felhasználható ûrhajó kifejtesztése - hajtsa azt bármi is - olyan feladat, ami jelenleg az emberi civilizáció teljesítõképességének határát jelenti. Az X díj kiírói sem gondolták azt komolyan, hogy a magántõke képes lesz sorozatban gyártható többször felhaszánlható ûreszközöket elõállítani, az egész díjnak az a célja, hogy újfajta, olcsóbb és egyszerûbb részmegoldásokat fejlesszenek ki. (Fontos, de kevéssé ismert tény, hogy az X-díj elnyerésének nem az alacsony földkörüli pályán történõ keringés a feltétele, hanem csak az, hogy 100 km magasságig emelkedjenek. Ezt nevezik ûrugrásnak, ilyen jellegû repülés volt az elsõ amerikai ûrrepülés, valamint kb. ebbe a magasságba volt képes felemelkedni az X-15 jelzésû kísérleti rakátahajtású.. hm.. ürrepülõgép.) A meghajtás csak egyetlen - bár rendkívül fontos - részterület, egy tizenegykét kiloométer magasságban közlekedõ utasszállító sárkányszerkezetének, létfenntartásának, legkülönfélébb rendszereinek kifejleszése is gigászi feladat, és ehhez jönne még ugye a soha ki nem próbált hajtómûrendszer.
Összefoglalva: egyrésrõl nem hiszek abban, hogy létezne egy olajmaffiától és a hivatalos tudomány inkvizíciós szervezetétõl sanyargatott, valós eredményeket, - és nem figyelmetlenség és ismerethiány miatt félreértelmezett, már ismert és leírt jelenségekbõl elhamarkodottan levont következtetéseket - felmutatni képes úgymond parafizika. Nem azért nem hiszek benne, mert nem akarok, hanem azért, mert képtelenségnek tartom az egész jelenségkör eltitkolását. Kellene lennie valahol a világon legalább egyetlen olyan államnak, szervezetnek, ahol ezeket a paradicsomi állapotokat hozoo eszközöket használják, de ennek semmi jelét nem tapasztalni. Miért van az, hogy az úgynevezett hivatalos tudomány kutatói nem akadtak még a nyomára az antigravitáció, a korlátlan energiakinyerés titkának? Miért csak a sufniban mûködnek ezek a dolgok? Miért van az, hogy a világ talán legprecízebb mérõeszközeivel, a részecskegyorsító és ütközetõ berendezések detektoraival végzett tömérdek mérés során egyszer sem lebbent le a fátyol ezekrõl a titkokrool? Miért van az, hogy dollármilliárdos eszközökkel nem lehet reprodukálni azt, ami a hokedlin mûködik? Nem gyanús ez egy kicsit? Másrészrõl pedig nem hiszek abban, hogy tapasztalat, szakértelem, és rengeteg pénz nélkül egy kis csoport képes ûrhajót építeni. Ha nagyon összekapják magukat, akkor készíthetnek egy motoros repcsit, de nem ûrhajót.
Szerintem ne szidjuk annyira az ûrrepülõgép rendszert, ez az elsõ valamelyest is újra felhasználható ûreszköz. Gondoljunk arra, az elsõ gázturbinás sugárhajtómûvel felszerelt utasszállító, a Comet példányai közül mennyi pusztult el, és vegyük hozzá, hogy az ûrrepülõt alig harminc évvel a Cometet követõen kezdték tervezni, és alig tizenöt évvel azután, hogy elõször járt ember az ûrben. Aztán vegyük hozzá azt is, mennyivel szélsõségesebb körülmények között kell az ûrrepülõnek üzemelnie. Ismétlem, az ûrrepülõgép az emberiség jelenlegi teljesítõképességének a határán helyezkedik el.
Azért a fent leírtak mellett a GTC csoportnak sok sikert kívánok. Ha valooban náluk van a bölcsek köve, akkor azért, ha nincs, akkor pedig a zseniális pénzszerzési ötlet miatt. Ha a beruházók között is hasonloo a hozzáállás, mint jelen foorum látogatooi között, akkor hamarosan abban kell döntést hozniuk, hogy márványbool legyen-é a jachton a véccecsésze, vagy tisztán színaranybool. (Váncsa István úr pedig bocsássa meg nekem a plagizálást.)