Én azért jelentõs különbséget látok az olaj csepp, és az olaj fûrdõ között. Az olaj csepp felületére lehet extra töltést felvinni, majd egy elektomos térrel befolyásolni annak mozgását. Ez azért lehetséges mert az olajat egy másik elektromos tulajdonságú közeg, nevezetesen a levegõ veszi körül, az olajban viszont az "olajcseppeket" ugyan olyan elektromos tulajdonságú olajcseppek veszik körül, úgyhogy a kérdés szerintem továbbra is megválaszolatlan.
És még egy szerintem a kérdéskör velejét érintõ probléma. Honnan a fenébõl fogja megállapítani bárki is, hogy egy adott szerkezet/effektus "antigravitációs", amikor jelen tudomásom szerint nincs általánosan elfogadott/igazolt gravitációs elmélet!!!
Habár a Newton-i fizika, ill. Einstein relativitás elméletei adnak némi leírást a gravitációs erõrõl, de annak forrásáról semmit nem tudunk. Egy objektum tömege egy mérés során keletkezett viszonyszám. De pl miért annyi az elektron nyugalmi tömege amennyi, ill mi az a "részecske" v. akármi ami a gravitációs erõt közvetíti, milyen sebességgel terjed?
Vegyük ezt a lifteres esetet. Úgy tûnik egy átlagos ilyen kísérlet során (pár 10kV feszültség, tengerszinti nyomású levegõben) egy kialakuló "jet" jelenség a felelõs a modell mozgásáért. De vajon a jet effektusért tényleg a csúcs hatás a felelõs? Hogyan dönthetõ el, hogy nem alakul-e ki a nem szimmetrikus/geometriai értelemben/ elektromos mezõk hatására egy olyan zóna, amelyen belül mind a töltött mind a semleges részecskéket gyorsítja egy általunk még nem ismert "misztikus" erõ, létrehozva a levegõ áramlását.
Amúgy köszi, egy kicsit megnyugodtam, ezek szerint nem csak a számomra nem teljesen tiszta az, amit az Egely a szimmetriákról leír. Rendkívül óckodik bármiféle kvantummechanikai összefüggésben említeni ezeket, pedig szerintem csak ott kapnak igazán értelmet, de az is nyilvánvalóvá válik, hogy hol van az a határ amin túl már nem érvényesek.
Informatika és tudomány
