Hát nem minden nap lát az ember ekkora madarat ilyen közelről, ráadásul egy volt kolléga is szolgál rajt - Ő volt az "őr" a kabinban (Magasdy Gyuri, sőt már van magyar gépparancsnokunk [civilben kapitánynak felel meg] is Lukács Viktor százados személyében) és mint volt pápai bajtársak kicsit többet kaptunk a látni, fogni valókból, mint a nyílt napokon megszokott. Kipróbáltam az ágyat is, megnéztem a berendezéstereket, és nem utolsó sorban sok régi szeretett kollégával tudtunk találkozni + ettünk egy igazi honvédségi babgulyást pogival, rá néhány árpaszörpöt és teljes lett a nap. A kecsói srácok megleptek bennünket néhány igazi low passzal, ismét behúzott nyakkal élvezhettük a forró égett kerószagot. És hát érdekes volt összehasonlítani a régi és az új technikát. Majd teszek még fel képeket ha nem zavar benneteket a saját "reklámozásom".