Bocsi, ez egy régi iwiw-es post-om, aminek az elõzménye az volt, hogy egy nõ szerint nincs semmi értelme kutya-ember barátságnak - aki megérti, megérti, aki nem, annak meg úgyis mindegy:
7952: van pár dolog, amiben az embert felülmúlják: mindig õszinték az érzelmeik, soha nem hazudnak és jobban megbízhatsz bennük, mint bármely más lényben a Földön...
Amikor 2 éves volt Teo, akkor egy bányatóból kiakart húzni egy embert, aki csak napozott és lebegett a vízen. Ösztön, látta, hogy nem úszik, akkor vmi gond lehet és sietett megnézni mi a baja.
A legszebb az volt, hogy ennek az ott fürdõzõk örültek, mert látták, hogy van egy kutya, aki talán megmenti õket, ha baj van.
Miért van az, hogy a fogyatékosok, betegek attól gyorsabban javulnak, ha állatokat simogathatnak, lovagolhatnak, játszhatnak velük? Egyszerû, mert õszintén tudnak szeretni, nem úgy mint az ember.
Persze sokaknak csak az az állat, amit levágnak, vagy kocsit húz. De akkor miért nem az emberek vezetik a vakokat, miért nem emberek találják meg a katasztrófák áldozatait, miért nem emberek írtják nagyobb hatásfokkal a rágcsálókat? Mert az emberi faj életképtelen lenne állatok nélkül. Ha nem tudtunk volna "együttdolgozni" hátasokkal (láma, teve, ló, elefánt...), akkor hol tartanánk? Nem azt mondom, hogy barlangban laknánk, de messze nem itt.
Akinek nem volt kutyája az soha nem tudja meg, milyen az, hogyha szomorú, akkor csak leül a kutya mellé, simogatja, az ráteszi az ember térdére a fejét és szinte feltölti a gazdáját.
Apró örömök, amikor behozza az újságot, hozzábújik a gyerekhez, vagy lopja a barackot az alacsonyabb ágakról
A golden retriverem õrzésre alkalmatlan, de mikor láttam, hogy idegenek mennek be a szomszéd kertjébe, akkor elég volt, hogy a nyakörvébe kapaszkodva odamenjek és elkergessem a behatolókat.
Megérzik az emberben a gonoszt, a legjobb, ha egy kutyára bízod, hogy eldöntse az idegenrõl, hogy milyen szándékai vannak. Azonnal látod a reakcióból, hogy milyen emberrel van dolgod.
A kutya rajong az emberért és viszont, 25 éves koromig nem volt kutyám, mióta van, azóta tudom, hogy addig nem volt teljes az életem, nemhiába társunk a kezdetektõl, kiegészíti az embert.
Az embert, ami az univerzum leggonoszabb faja, aki képes petárdát vagy tüzijátékot dobni egy állatra, aki képes autó után kötni egy kutyát, vagy éppen kútba dobni. Aki képes lovakat megmérgezni, vagy macskát agyonverni.
És õk elvisznek a hátukon, elpusztítják a patkányokat, kiásnak a hó alól, kihúznak a vízbõl, átvezetik a világtalant a zebrán, jelzik a veszélyt.