Az elején nincs mit csodálkozni. Egy Arsenal kupameccsen hazai pályán, persze hogy dominálni fog az elsõ 15-20 percben. Ez meg is volt. Neuer tartotta a 0-0-t. Aztán lassan a mi játékunk kezdett érvényesülni. Jött a 11-es meg a kiállítás, ami sorsdöntõ volt.
A 2. félidõn megint nincs mit csodálkozni. Az Arsenal 0-0-al ment bele egy emberhátrányos 45 percbe. Egyértelmûen arra játszottak 10 emberrel védekezve hogy a visszavágóra maradjon reális esélyük. Ez 85 percig meg is volt, de így a végére a 2-0-al azt hiszem eldõlt a dolog.
Nem volt nagy játék, de okos volt hogy türelmesen kivártuk a lehetõségeket.
Guardiola nagyszerût húzott mikor Boatenget nem kockáztatta a 2. félidõre. Na és Müller behozása is jó megérzés volt a ma nem remeklõ Mandzukic helyett elõre.
Nyilván nem ez volt az idény produkciója, de ezzel is egy Arsenal ellen idegenben 2-0, két kapufa, és még egy 11-esünk is elmaradt. Szerintem nincs ok panaszra...