Én az éjszaka a ballagásom elõtti hétrõl álmodtam.Ugye összegyûl a nagy csapat, az egész végzõs évfolyam a suliból (eredetileg csak az osztályból voltunk páran), ott van egy csomó arc, elindulunk (eredetileg a valóságban a tanárokhoz mentünk látogatóba).De most kivételesen a város közelében levõ úton gyalogolunk céltalanul egy ideig, azután arra eszméltünk, hogy hirtelen sötétség lett.Felnézek az égre és látom, hogy csillagszerû fények táncolnak, mozognak ide-oda.Ekkor azt éreztem, hogy itt a vég, itt az apokalipszis.De végülis nagyon jól esett, hogy ilyet láthatok, de félelemmel is töltött el.
Majd ezek a csillagok egyre közelebb kerültek hozzánk, míg hirtelen arra nem eszméltem, hogy a nyílt út egy barlangszerû valamivé változott és tele olyan alien-szerû tojásokkal.És csak pár társam élte túl, de egy idõ után eltûntek azok is, majd nagyon egyedül éreztem magam és elkezdtem futni, úgy éreztem mintha valami üldözött volna, de nem láttam semmilyen szörnyet, semmit.Ki is értem a tojásos barlangból majd menekültem tovább vissza szeretett városomba.Itt olyan érzés fogott el, mintha a Half-Lifeba lennék, az a feeling volt az úr. :D A menekülés egyik pillanatába a lában elnehezült, azt hittem nem tudom megcsinálni, de egyszercsak megpillantottam az utcám végét (elõre a város végét kellett volna eredetileg), de itt az utcám vége volt a város határa úgy tûnik. :)
Ekkor már világosság volt újból.Ahogy közeledtem a házam felé újból sötétedett, majd amikor már majdnem ott voltam arrra lettem figyelmes, hogy egy csomó ember álarcba járkált az utcán.Olyan varázslatos volt az egész.Senki nem szólt, mintha hipnotizálva lettek volna az emberek.Majd siettem onnan haza és senkit nem találtam otthon. :(