Csak csatlakozni tudok barátom, magam is azt tapasztaltam, hogy nem volt nyoma a legutóbbi tumultózus jeleneteknek, kellemesen el lehetett férni, társalogni egymással, borászokkal egyaránt. Én ugyan balga módon nem vittem gépet, de a nagy arckönyvön már felbukkantak az elsõk, csak úgy önigazolásként beteszem ezt, amin látszik az egész tér, hogy milyen volt a hely, a hangulat emitt van ni! Ami nekem még a jégboron is túltett, az a boresszencia volt, ami bár inkább édesszájúaknak ajánlott, a különlegessége, nameg a borsos ára miatt én is belekóstoltam - valóban kuriózum.
Amit még jó ötletnek tartottam, az a pohár-betétdíj. Egy ezrest kellett fizetni a pohárért, amit az ember visszakapott, ha visszaadta a poharat. Ez lehetne máshol is, akkor az emberek nem olyan lelkesen zúznák össze a poharakat talán. Másért egyébként nem kellett fizetni - kivéve persze, ha az ember vásárolni akart esetleg azoktól a termelõktõl, akik hoztak e célra portékát.