Nagy rajongója vagyok a Homeworld sorozatnak, az elsõt, és a Cataclysmot többször is végignyomtam, de a 2-t csak egyszer. Sajnos ennek a történetébe nem sikerült igazán elmélyednem, mivel olyan nagyon szar, és semmi értelme nincs az elõzõk storyaihoz képest, teljesen ellentmond mindennek, ami a Hw 1-ben volt. Egyáltalán nem volt olyan pillanat a Homeworld 2-ben, mint amilyen például az elsõ részben, amikor visszatértél Kharakra, és láttad, hogy az ellenség kiírtotta szinte az egész fajodat… pedig az ilyen pillanatok azok, amik egy játékot elvisznek a hátukon. Az ilyesmi nagyon hiányzott a 2-bõl. Itt csak építesz mint az õrült, és imádkozol, hogy elég hajód legyen… Sokan mondták (kb a játékosok 99%-a, és nem csak Magyarországon, hanem mindenhol) hogy túl nehéz a kampány. Én is sokat szenvedtem fõleg a sokat emlegetett 3. és 4. pályákon, de aztán rájöttem, hogy az egész játékot egy bizonyos ponttól könnyedén, mindenféle taktikázás nélkül végig lehet nyomni (ami nagyon zavart), ha kimaxolod az egész flottádat, és csak nyomulsz mindig elõre. Egyébként a játék nehézségét a Relic „dinamikus nehézség vezérlés” nevû felettébb idióta rendszer okozza. Ez gyakorlatilag azt csinálja, hogy minden küldetés végén a gép megnézi, hogy mekkora, és milyen összetételû flottád van, és úgy állítja össze a következõ küldetésben az ellenség haderejét, hogy a leghatékonyabb legyen a te hajóid ellen. Azaz ha a te flottádban például sok a bombázó, akkor a következõ küldetésben neki sok bombázó-ellenes hajója lesz, és így tovább. Ez ellen egy dolgot lehet tenni: a küldetések végén a lehetõ legvegyesebb flottád legyen, semmilyen hajótípusból se legyen túl sok. Megjegyzem, a Hw1 rendszere sokkal jobb volt. Ott a kampányban taktikázni is kellett, és akkor mentél tovább egy küldetésrõl, amikor akartál, nem úgy, mint most, amikor egy lélegzetvételnyi idõd nincsen arra sem, hogy valami utánpótlást építsél, vagy hogy megszemléld a flottádat, kifújd egy kicsit magad, és csak úgy gyönyörködhess a hajóidban.
Ezen kívül nekem nagyon hiányoznak az elsõ részbõl a formációk, amiknek a második részben csak látványbeli szerepe van. Így komolyan vesztett a játék a taktikai lehetõségeibõl. A formációk kihagyása szerintem az egyik legrosszabb dolog, amit a Hw2-vel tettek a fejlesztõk. Persze néhány többjátékos opciót (mint a fejpénzt, azaz bounty-t) is kihagytak, pedig azok is benne voltak az egyben… sok döntésüket egyszerûen nem értem. Meg az is érdekes, hogy miért csak egyetlen egy többjátékos mód van… na de mindegy.
Nagyon jó viszont a játék grafikus motorja, ami még ma is megállná a helyét (több mint egy évvel a kiadás után), fõleg ha azt vesszük, hogy mekkora csatákat le lehet nyomni rajta egy középkategóriás gépen. Szóval gyönyörû. Tetszik még az is, hogy nem egyesével, hanem rajokban lehet a hajókat gyártani, így nem kell összefûzögetni õket. Meg az, hogy az interfész mennyi kényelmi opciót kapott, amik az elsõ részben nem voltak benne (viszont a Cataclysmben már igen :P). És az pedig, hogy a hajóknak alrendszereik vannak, remek taktikai lehetõségeket nyit meg, szóval ez is jó húzás volt.
Összességében annyi, de annyi mindent lehetne javítani a játékon… de így is nagyszerû a csatajeleneteivel, amihez hasonlót még semmilyen más játék nem tudott produkálni. Szóval érdemes megvenni. :P
Amúgy ha fel akarjátok patchelni, és magyar változat van meg, akkor "csak" ki kell cserélni három fájlt az angolban lévõ változatra:
Ezek akövetkezõk: data\english.big, data\Englishspeech.big, és bin\region.lua. Ha ezeket kicseréltétek, a játék már angol lesz, és patchelhetõ. Ha ezután patchelitek, és utána megint kicserélitek ezt a három fájlt magyarra (:P), akkor lesz egy magyar, patchelt játékotok.