Svent nem tartom német hazafinak. Könyveiben sokszor becsmérli saját katona bajtársait. Bajtársakról vagy jót vagy semmit. Persze jó üzletet csinált ezekkel az igénytelen írásokkal, amelyek tele vannak csúsztatásokkal és abszolút szubjektív véleményekkel. Szánalmas.
Az igazi és hiteles visszaemlékezéseket németül vagy maximum angolul adják ki jóval kevesebb példányszámban. PL: Otto Weidinger: Kameraden bis zum ende (Bajtársak a végsõkig), Otto Weidinger :Tulle und Oredour, Fritz Wilhelm Schütter: Wir Woll'n das wort nich brechen (Nem szegjük meg szavunkat), Hans Stöber: Die Strumflut und das ende (Az özönvíz és a vég) stb...
Nem véletlen, hogy nem adják ki ezeket nagy példányszámban és sok nyelvre lefordítva.