Ja az a napfényes rész tényleg nagyon beütött. Akkor gondoltam bele hirtelen, hogy efelett a sötét, romlott, önmagából kiforgatott világ felett, a felhõk felett minden ugyanabban a mederben halad ahogy évmilliók óta halad, semmilyen kihatással nincs rá az, hogy mi folyik ott lent. Ha belegondolunk, a valóságban mit érezhetett Trinity, nem semmi. Egyrészt ez villanhatna át az agyám, másrészt meg a feeling, hogy látja "A" Napot, amit még soha életében nem láthatott.