Köszi a tippeket! Egy hétig hagytam száradni a lakkot (AK fényes akril), szerintem rosszul vihettem fel (vagy ez a Cast Textures anyag "beitta"?), mert voltak részek, ahol minden rendben volt, és voltak, ahol úgy éreztem, mintha nem is lenne rajta lakk. Lakkozás után a makett minden része csillogott, majd ahogy száradt, a Cast Textures-szel borított részek újra matt felszínűek lettek:( Mindenhol máshol megmaradt a csillogás.
A hétvégén volt időm festékszórós festést gyakorolni. 0,2-es tű, 18PSI, AK Real Colors fehér akril festék, 50-50% arányban hígítva a gyárilag hozzá ajánlott hígítóval (AK High Compatibility). Mindent alaposan felkevertem/szuszpendáltam (betöltés előtt hígítottam, nem a pisztolyban; egy közös hígításból festettem végig, betöltés előtt mindig őjra felszuszpendálva az elegyet). Három műanyag tárgyat festettem le (előtte csiszolva, polírozva, közvetlenül festés előtt IPA-val áttörölve). Mivel elég ellentmondó festési technikákat olvastam eddig, ezért mindhármat megpróbáltam, és nagyon eltérő eredményeket kaptam.
Az első egy nagyobb darab (kb. 1:35-ös tank méret) Barbie kád volt. Ezt ennek és ennek a guide-nak alapján festettem. Tehát vékony, fátyolszerű rétegeket vittem fel addig, amíg teljes borítást nem kaptam (az egyes rétegek között hagytam 10 percet a száradáshoz). Az eredmény egy homogén fehér felszín lett, viszont tapintásra durva felszínű és teljesen sima foltok váltották egymást. A kádon lévő textúra minták is megmaradtak, tehát valószínűleg egy makett részleteit sem fedtem volna így el, viszont az érdes foltok elég aggasztóak.
A második egy nagyobb tenyérnyi műanyagdarab volt (egy kádba való forgatható dugó ki-be emelő, tehát nem csak egy lap, volt egy körbefutó él, és konkáv/konvex részletek is). Ennél ezeket az elveket követtem, ami a gyakorlatban annyit tett, hogy a felszínt minél kevesebb, de minden esetben nedves réteg festékkel borítsam. Az eredmény tökéletes lett, teljesen homogén fehér szín, tapintásra szinte üvegszerűen sima, semmi megfolyás, stb. Az egyedüli, amit nem tudok, hogy milyen vastagon boríthattam be, mivel itt nincsenek minták a műanyagon. Lehet hogy egy maketten így feltölteném a kisebb mélyedéseket? Elég közelről fújtam, mert csak így tudtam a felszínen lévő festéket nedvesen tartani, és látszódtak a vonalak, ahogy felvittem a friss nedves festéket (közelről, csak vékony vonalakkal tudtam festeni), de száradás után ezek mind eltűntek. Szóval az eredmény nagyon tetszik, csak bennem van a bizonytalanság, hogy esetleg vastag a festékréteg.
A harmadik, legkisebb műanyag kört messzebbről, sok festékkel (jól hátrahúzva a ravaszt), közel maximális levegőmennyiséggel (jól lenyomva a ravaszt) festettem. Közvetlenül festés után szép egyenletesnek tűnt, de száradás után a középső részen láttam, hogy érdes a felszín, tehát itt már látni is lehetett, nem csak kitapintani ezt a felszíni érdes felületet.
Az érdesség okaként, utánaolvasás után, a levegőben megszáradó festék tűnik a legvalószínűbbnek, viszont azt nem tudom, hogy ezt az első módszer mennyire veszi figyelembe, milyen tippek vannak ennek a kiküszöbölésére. A második módszernél ilyen nem lehet, viszont ott nem tudom, mennyire tudom a festékréteg vastagságát kontrollálni. A harmadik módszer teljes zsákutcának tűnik. Ti melyik módszert ajánljátok/használjátok? Köszi, és boldog Húsvétot!:)
Informatika és tudomány
